Amikor a saját rasztáid vetkőztetnek le

MØ-ből nem elég egy, Kelela felett a saját tincsei veszik át az uralmat, a Hercules And Love Affair pedig megmutatja, hogy milyennek kell lennie egy Army Of Lovers-klipnek 2017-ben. Ezen a héten is a kedvenc klipjeink közül válogattunk a Videódiszkóban.

MØ: When I Was Young

rendezte: Julien Choquart, Camille Hirigoyen

MØ úgy gondolhatta, hogy nem elég belőle egy, úgyhogy az új klipjében rögtön van három, ami annyira nem lenne nagy truváj, ha egy idő után nem kezdenének el egymással táncolni. Később csatlakozik egy csomó csontváznak maszkírozott táncos is, a helyszín viszont végig egy nagyon spooky lerobbant környék. Nem tudom, hogy direkt nézték-e el a naptárat, vagy véletlenül, de ez nagyobbat hasított volna Halloween idején. Egyébként MØ bevallása szerint egy Edvard Munch-festmény, egész pontosan Az Élet tánca inspirálta a klipet.

Hercules & Love Affair: Rejoice (featuring Rouge Mary)

rendezte: William Kennedy

Ha meg kellene mondani, hogy mi 2017 Army Of Loverse, akkor én nagyon határozottan, és maximális jóindulattal azt mondanám, hogy hát a Hercules and Love Affair, mert szórakoztató, táncolható, tök vagány számokat csinálnak, közben meg egy csomó nagyon kellemetlen dolgot (szexualitás, gender, ilyesmik) megkérdőjeleznek. A pár héttel ezelőtt Omnion album pont arról szólt, hogy Andy Butler (a H&LA feje) kicsit magába szállt, felhagyott az önpusztítással és a kábóval, és új fejezetet nyitott az életében, a Rejoice remek klipjében meg úgy veri a földet neonkeresztek előtt, nadrágtartóban, mint egy kigyúrt Jimmy Sommerville. Plusz van még itt pár egész extrémre sminkelt drag queen, illetve a tényleg dögösen éneklő Rouge Mary is feltűnik élőben.

Open Mike Eagle: Happy Wasteland Day

rendezte: Ryan Calavano

Életemből konkrét hetek mentek el azzal, hogy a Fallout-videojátékokkal játszottam, szóval a szívem mindig is húzni fog a posztapokalipszis felé. Open Mike Eagle új klipje kicsit összezavart, mert a Black Mirror-tévésorozatra hajazó prüttyögéssel indult, aztán szerencsére elég hamar átállt egy grindhouse-szerű, olcsó, világégés utáni sztorira, ahol a fehér királyt kell szórakoztatnia mindenféle etnikumnak is. Figyelem, a szám nem ilyen hosszú, csak majdnem két perces a stáblistája, amit én szívem szerint intézményi szinten betiltanék videoklipekben.

IALAZ: Speed Of Light

rendezte: Zalai Richárd, Alföldi Csanád

A magyar IALAZ forgatott egy 4k-s, drónos klipet egy csomó ikonikus amerikai helyszínen, minden szenyózás nélkül nekem az Apple képernyővédői jutottak róla eszembe, hasonlóan megnyugtató, szép dolgok vannak benne.

Michael Rault: Sleep With Me

rendezte: Laura-Lynn Petrick

Villámkérdés: a vicces, hosszúhajú, bajszos Michael Rault klipje 2017-ben vagy 1969-ben készült? Ha ha, mekkora tréfa, nyilván 2017-ben, mert ez a Videódiszkó, ahol a hét új klipjeit mutatjuk be, de mégis azért el lehet morfondírozni azon, hogy Rault annyira nem lógna ki a Beatles-klónok világából.

Chromeo: Juice

rendezte: David Wilson

A Chromeo simán a kétezres évek legszórakoztóbb szintibolond együttese volt, most visszatérnek idén a Head Over Heels című új albumukkal, és hát az első klip arról pont olyan, mint egy Chromeo-klipnek lennie kell: két mókás kinézetű fazon, két pár női láb, aztán egy perc után egy csavar, amit nem mondok el.

Kelela: Blue Light

rendezte: Helmi

Önkéntelenül is az Evil Dead első része jutott erről eszembe, amikor a megszállt gyökerek megtámadják az egyik szerencsétlen szereplőt az erdő közepén, csak Kelelát a saját rasztatincsei vetkőztetik le, majd ha jól értelmezem, fojtják meg és kötik gúzsba. Erős képek.