Esőt csináltam a Campuson

Tökhülye vagyok a fizikához. Ha szégyen, ha nem, ez van, ami keveset tudok róla, azt Öveges prof tévés kísérleteiből jegyeztem meg, Heki kutya kijön a házából ha ráüvöltünk és így tovább, a gimnáziumban is csak azért kaptam kettest, mert a tanárnő nem akart velem szívni a pótvizsgán. A debreceni Campus fesztiválon kapott egy sátrat a Debreceni Egyetem Szilárdtest Fizika Intézete, ahol pár lelkes fizika szakos hallgató pont olyan kísérletekkel igyekszik emberközebe hozni a fizikát, mint annak idején Öveges József, persze hogy elmentem megnézni.

Ha van valami vitathatatlan erénye a The Big Bang Theory, azaz Agymenők című vígjátéksorozatnak, az az, hogy szerethetővé tette a tudósokat, akik lelkesen ugrálnak fel s alá, ha egy gyurmának kinéző anyag a földre fektetett hangfal egyik hangszórójának membránján táncol, majd amikor a zene elhallgat, folyadék halmazállapotúvá válik.

Soha Rudolf Ferenc, a Debreceni Összefogás a Fizikáért (DÖFI) tagja ezt a (nekem) furcsa jelenséget is megmutatja, kérem szépen, kukoricakeményítő és víz 1:1 arányú elegyéről van szó, amit, ha ráöntenek egy hangszóróra, akkor folyékony halmazállapotú, de a rezgés hatására összeáll, és simán gyúrhatóvá válik, ha pedig a hang amplitúdója megfelelő, még táncolni is kezd - ettől vesztek meg a tévésorozat tudósai is.

"A nem-newtoni folyadék háztartási keményítő vagy kukoricakeményítő és víz keveréke, bármelyik háztartásban előállítható. Érdekessége, hogy kis sebesség és erő hatására tejszerű, normál folyadékként viselkedik, de ha nagyobb erővel hatunk rá, nagyobb sebességgel mozgatjuk, akkor egyre jobban megszilárdul" - magyaráz a fizikus, és egy lavórhoz visz, amiben ez a folyadék lötyög, benne bokáig elmerülve egy lelkesnek tűnő kolléga. A kísérlet pofonegyszerű, ugrálni kell a folyadékban, ami a szemünk láttára keményedik meg, ahogy az atlétatrikós fizikus ugrál benne. Ennek a kísérletnek a lényege a viszkozitás, aminél én már elvesztettem a fonalat egy kicsit, de körülöttem mindenki bólogatott, szóval velem van baj.

Ami a gyakorlati alkalmazást illeti, Fizikus Feri (Soha Rudolf Ferencet így szólították a sátor körül) szerint előfordulhat, hogy golyóálló mellényekben találkozunk vele. Erre én menten elképzelem az amerikai tengerészgyalogost, ahogy a tűzharcból kilépve beront az afgán vegyesboltba, tessék már adni vagy két kiló keményítőt, harcolni lesz, kösz. Ez persze csak a jövő zenéje, ha minden igaz, de jól hangzik.

A folyékony nitrogénnek is szórakoztunk egy kicsit, ez az az anyag, mivel Schwarzenegger a T1000-es "folyékony fém" Terminátor-modell halálát okozta a Terminátor 2-ben. Először azt mutatták meg, miért nem érdemes meginni a cuccot, a folyékony nitrogén a levegőn 8-900 szorosára tágul, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy lufit egyetlen cseppje felfúj. Ha csak egy kicsi éri a bűrünket, az még oké, de ha benne tartjuk a kezünket, akkor lőttek a testrésznek és lefagy. Ezt megint egy szegény lufival mutatta meg Fizikus Feri, beletette a nitrogénbe, kivette, kalapáccsal szétverte, hüledeztünk is rendesen.

Egy másik kísérletbe engem is belevontak, ami utólag nagyon rossz ötletnek bizonyult, de mindegy, én vagyok az, aki az egyenes linóleumpadlón is el tud esni simán, minek adnak a kezembe 100 fokos vízzel teli kancsót? Felhőt csináltam ugyanis, mint egy modern indián varázsló (a Winnetou-könyvekben ez asszem visszatérő motívum volt), fogtam a kancsó vizet és belezúdítottam a folyékony nitrogént tartalmazó másfél méter magas, duplafalú palackba.

A -200 fokos nitrogén a 100 fokos vízzel találkozva elforr, és felhőt képez, ami valóban látványos, de én a felhő kialakulásának pillanatában ösztönösen hátraugrottam és a víz maradékával sikeresen leforráztam a lábamat. Most értettem meg a Jackass elején olvasható "ezt senki nem próbálja ki otthon" figyelmeztetés lényegét.

A fizikusok mellett a rendőrök is kivonultak a fesztiválra, az egyik sátorban KRESZ-tesztet lehetett kitölteni, mellette meg azt demonstrálták, hogy milyen az, amikor az ember eszméletvesztésig issza magát. Utóbbihoz két, a látást a végtelenségig eltorzító szemüveget adtak a fesztiválozókra, mármint azokra, akik eleve nem voltak berúgva délután ötkor, de fel akartak készülni a hajnali kalandokra.

A szemüveget felvéve ismerős látvány fogadja az embert, minden szétfolyik előtte, kettőt lát a tárgyakból, dezorientált lesz, és a földre festett egyenes vonalon nem tud végigmenni az istennek sem. Az egyik rendőr szerint ez azt az állapotot szimulálja, amiben az ember már nem emlékszik semmire. Amikor megjegyeztem, hogy ilyen részegen nem sokan vezethetnek, azt mondta, hogy dehogynem, egy hete szedtek ki egy autóból egy fazont, aki összeszarta-hugyozta magát a volánnál és a nyálát is belefolyatta az ajándékba, érdekes lehetett.

Ja, a KRESZ-tesztet én is kitöltöttem, és 15 kérdésből csak négy hibám volt, ami azért rohadt érdekes, mert soha nem volt jogsim, életemben nem láttam tesztkönyvet, és eddig csak egyszer vezettem autót, egy zárt parkolóban, kamiont.