Nem tudják magukat megvédeni természetes ellenségeiktől, az időjárástól, a kóbor macskáktól vagy bármitől.
Kiküszöbölték az üvegszál kvantumbiteket zavaró környezeti fluktuációját.
2021.05.29. 20:56 Módosítva: 2021-05-31 06:19:22
Ha a mostani riasztó tendencia nem változik, pár év, és végleg elfogynak a természettudomány szakos tanárok.
A „kövér elektron” viselkedése eddig ismeretlen törvényeknek engedelmeskedik.
Egy pont a szimulációs elméletnek: a princetoni fizikus algoritmusa newtoni mechnika nélkül is megmondja a bolygók pályáját.
Nem biztos, hogy működik.
Kicsi, gyors, másodpercenként több milliárd megy át rajtunk, és csak víz vagy szikla alatt lehet észlelni.
A LHC adataiból kirajzolódó részecske páratlan: ez az első, páratlan számú gluonból álló részecske.
Axionok okozhatják a neutroncsillagokból érkező intenzív röntgensugárzást.
2020. december 23., 10:20
Bizonyították, hogy a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel.
2020. december 17., 11:17
A Nobel-díjas tudós 99 esztendős volt.
2020.12.05. 13:21 Módosítva: 2020-12-06 07:19:08
Tízmilliárdszor gyorsabb az optikai rendszer, mint a szupravezetőkből épített amerikai gép.
A keringési rendszer fenntartása az attocsilliomod másodperces térugrások során, szorozva bejglivel.
Japán kutatók szerint a szellemrészecske megakadályozza a sötét anyag összetömörödését.
2020. november 17., 22:19
Egy elméleti fizikus szerint a kollégái hamis ígéretekkel próbálnak pénzt kicsikarni a laikusokból.
Régóta keresték, de extrém magas nyomást igényel.
Az egy megatesla erejű mező 10 nanomásodpercig tartana, ha lenne hozzá elég erős lézer.
2020.10.06. 12:18 Módosítva: 2020-10-07 07:36:01
Penrose elsőként írta le a fekete lyukak keletkezését. Genzel és Ghez megtalálták a galaxisunk közepén elhelyezkedő fekete lyukat.
Újabb szintre léphet az örökké harminc év múlva megvalósuló fúziós energia körüli nemzetközi verseny: az MIT reaktora elsőként állítana elő égő plazmát.
2020. szeptember 18., 09:00
Egy csíkszeredai matematikus népszerű blogja. Kihagyhatatlan.
A jövőben az űrben még hidegebb lehet, de azt is az ember fogja előidézni.
Lénárd Fülöp fizikusi pályája szépen indult, ő volt az első Magyarországon született Nobel-díjas. Aztán paranoid náci vált belőle, és folyton Einsteinnel balhézott.
Két társával 1977-ben kapott díjat a mágnesesség, a szupravezetés és anyagszerkezet összefüggéseinek feltárásáért.
2020.02.03. 21:45 Módosítva: 2020-02-06 15:09:16
A BME Fizikai Intézetében tartotta a 10. különleges fizikaóráját Härtlein Károly. A mesteroktatóval és diákokkal beszélgettünk a kísérletalapú oktatásról.
Csupán Einstein relativitáselméletét kellett módosítani, hogy megértsük, miért gyorsul az univerzum tágulása.
A fizika nem ad rá magyarázatot, és a tudósok óvatosan fogalmaznak, hogy mi lehet ez.
2019. december 19., 14:17
Egy kutatócsoportnak nagy pontossággal sikerült modelleznie az elvileg kiszámíthatatlan égitestek mozgását.
2019. december 11., 13:56
A fizikusok se értették, hogy szűk csövekben miért akad meg a buborék. A kísérletet IPA-val végezték.
A fizika néha nem úgy működik, ahogy a józan ész diktálná. Egyáltalán hogyan oltja el a víz a tüzet?
2019.11.25. 15:02 Módosítva: 2019-11-26 16:11:47
Ez az évszázad tudományos áttörése lehet, ha beigazolódik. Ennél sokkal jelentéktelenebb eredményekért is Nobel-díjat szokás kapni. A magyar kutatások vezetőjével beszélgettünk.
2019. november 23., 09:42
Egyesek már a Nobel-díjat emlegetik, az Atomki kutatói közelebb kerülhettek a világot uraló természeti erők megértéséhez.
Jelentős szerepe volt az egyetlen magyar kísérleti atomreaktor megépítésében.
2019. augusztus 8., 12:46
Ez pedig alaposan felforgatja azt, amit a galaxisok keletkezéséről és általában a fizikáról tudunk.
Az 52 éves nemzetközi hírű kutató lett a díj tizedik kitüntetettje.
Na és a zöld szem? Az is barna. A melanin nem viccel, a Tyndall-effketus igen.
Miért tapsolunk ütemre, gyorsítjuk fel és hagyjuk szétesni, hogy aztán újrakezdjük? Hihetnénk, hogy ez csak szokás, de ezt csinálják az ingaórák és a szentjánosbogarak is.
Egy maroknyi középiskolás bejárta a fél világot az általuk összerakott robotokkal. Több évtized alatt arra is rájöttek, hogy a sikerhez meg kell tanulni veszíteni.
A lézerfizikai áttörést jutalmazták: Arthur Ashkin, Gérard Mourou és Donna Strickland a győztesek.
2018. szeptember 5., 11:47
Ha sikerül megbombázni a gyémántot antianyaggal, lehet, hogy át kell írni a fizikakönyveket.
2018.09.03. 09:50 Módosítva: 2019-02-27 00:29:21
A kémia, a fizika és a biológia egy tantárgyba való összevonása nem ördögtől való elképzelés. Ha az új NAT-tal nálunk is bevezetnék, szinte garantált a tanárok tiltakozása. Mi köze a természettudományos érettséginek az uborkasalátához és a János vitézhez?
2018. augusztus 16., 05:24
Fénysebesség, mi? Óránként egy méter inkább. Na de mi is az az áram? Mi is az a sebesség?
“Repülj tovább, mint Superman a súlytalanságban” - búcsúzott a NASA a tudomány nagykövetétől.
2018.03.14. 05:34 Módosítva: 2018-11-09 08:27:47
A világhírű angol fizikus forradalmasította az elméleti fizikát, és egyben a populáris kultúra sztárja is volt. A világ legokosabb embernek tartották, 76 éves volt.
Két egymástól független kutatócsoport is a miénknél magasabb szintű térbeli dimenzió fizikai nyomaira bukkant. Kvantumos Hall-effektus, csapdába ejtett rubídiumatomok és egy megcsavart üvegszálköteg vezet minket a magasabb dimenzió felé.
A tudományos Oscarként emlegetett díjjal 22 millió dollárt osztanak szét fiatal kutatók közt.
2017.10.03. 12:03 Módosítva: 2017-10-05 12:07:52
Magyarok is benne voltak az Einsten elméletét igazoló történelmi felfedezésben. A díjazott egy német és két amerikai.
Egy salakfeldolgozással foglalkozó cég pályázott az energiamegmaradás törvényének megdöntésére, 247 millió forint közpénzt el is költöttek rá. Ön szerint sikerült?
9 ország 16 csapatából lettek elsők Ausztriában.
Lézerrel lökdöstek atomokat, mert a neutroncsillagok túl messze vannak.
Az országos “A fizika mindenkié” nap a természettudományok szépségét mutatja meg.
2017.03.24. 16:27 Módosítva: 2017-03-25 16:43:22
Magyar kutatók kezdeményezték a kísérletet, amelyben a világon elsőként próbálták szimulálni, milyen lehet a klímaváltozás.
Egy brit elméleti fizikus levezette, miért ellentétes a fizika törvényeivel a szellemek léte.
A fizika meghazudtolásának tűnik, de bizonyos körülmények között előfordulhat. A jelenséget úgy hívják, Mpemba-paradoxon.
A szerkezete nem térben, hanem időben ismétlődik, és folyamatos mozgásban marad.
2016. november 28., 15:44
Egy kutatócsoport szerint a fénysebesség nem mindig volt állandó. Tesztelnék is az elméletet.
Topológiai alapkutatások miatt három tudós kapta meg a legfontosabb tudományos kitüntetés.
2016. szeptember 6., 06:47
A forró levegőhöz és a robbanás okozta örvényhez van köze. De nem csak atombomba okozhat gombafelhőt.
Miért lehetetlen a zombiapokalipszis?
Rekordméretű kvantumhálózatot hoztak létre
Új fizikát ír egy szubatomi részecske
A gép fizikai törvények nélkül is érti a világegyetemet
A fénysebességet is megközlítheti a NASA által támogatott meghajtás
A Bajkál-tóban tanulmányozzák a neutrínókat
Magyar-svéd kutatócsoport bejelentette az odderon felfedezését
Évtizedek óta megjósolt titokzatos részecskét találhattak
Magyar tudósok cikkét sorolta 2020 legérdekesebbjei közé a Science
Elhunyt Jack Steinberger fizikus
Bevezetés a Télapófizikába, avagy a Mikulás tényleg mindenhová odaér
Neutrínók alakítják a világegyetemet
Pénzkidobás a sötét anyag keresése?
Először sikerült a szupravezetés szobahőmérsékleten
Fekete lyukakkal vetekedne a szupermágnes
Önfenntartó fúzióra képes az amerikai reaktor
Helyére kerül minden puzzle?!
A Földön mérték a legnagyobb hideget az egész univerzumban
Magyarországon született az árja fizika vezéralakja
Meghalt Philip W. Anderson Nobel-díjas fizikus
A sötét energia lehet, hogy valójában csak a jó öreg gravitáció
Rejtélyes részecskét találtak az Antarktiszon
Diák oldotta meg a végtelen idejű szingularitás 50 éves rejtélyét
Tényleg hatékonyabb forró vízzel tüzet oltani, mint hideggel?
Nagyon komoly áttörést érhettek el magyar tudósok a fizika területén
Barabási Albert-László fizikus-hálózatkutató kapta idén a Bolyai-díjat
A kék szem valójában nem kék, hanem barna
Miért vastapsolunk?
Robottal feszegeti a világ határait egy nyíregyházi szakkör
55 év után női Nobel-díjas fizikában
A sötét fotont és az univerzum ötödik kölcsönhatását keresik Olaszországban
Az áram valójában lassabban halad, mint a csiga
Az egész tudományos világ gyászolja Hawkingot
Bepillantottak tudósok a negyedik dimenzióba
Átadták az élettudományi, matematikai és fizikai Breakthrough-díjakat
Örökmozgó kifejlesztésére ítélt oda félmilliárd forint támogatást a magyar állam
Szombaton újra mindenkié a fizika
A részecskefizikával nem férnek össze a szellemek
A forró víz tényleg hamarabb megfagy, mint a hideg?
Új anyagot fedeztek fel: az időkristályt
Minden borulhat, amit a fizikáról tudtunk?
Csésze vagy fánk: kiosztották az idei fizikai Nobelt
Mitől gomba alakú a gombafelhő?
