Náci piknik a Várban

Körülbelül százötven fő részvételével tartott tüntetést a Lelkiismeret '88 Csoport és több szélsőjobboldali szervezet a budai Várban a német nagykövetség épülete előtt, ahol a holokauszttagadás vádjával idén márciusban bebörtönzött Ernst Zündel kiszabadítását követelték, illetve egy erről szóló, a német kancellárnak címzett petíciót szerettek volna átadni a követség képviselőinek.

Ernst Zündel pályafutása A tüntetés képei Az 1939-es születésű Ernst Zündel 1958-ban a sorkatonai szolgálat elől emigrált Kanadába, ahol grafikusként és nyomdászként dolgozott, majd a hatvanas években kapcsolatba lépett Adrien Arcanddal, egy kanadai fasisztával, 1968-ban pedig belépett a Kanadai Liberális Pártba, ahol azt hangoztatta, az országban erős németellenes hangulat uralkodik, de a holokausztról és a náci Németországról vallott nézetei még nem váltak ismertté, jórészt azért mert álnéven publikált. 1977-ben indítottal el a Szamizdat című lapot, amelyben olyan pamfletek láttak napvilágot, mint a Miért is szerettük Adolf Hitlert?, illetve a Tényleg meghalt hatmiillió? Egy idézet Zündeltől: "Közeleg a zsidók holokausztja, és mindaz a hajmeresztő hazugság, amit a II. Világháborúban részt vevő németekről elmondtak - mint a valóban megtörténtek Spielberg-szerű torzításai - egy nap kísérteni fogja őket, és én nem akarok majd a közelben lenni." 1984-ben vádolták meg először holokauszttagadó írások publikálásával, a perben olyan hasonszőrű történészek védték, mint David Irving, vagy Fred A. Leuchter, aki a bíróság előtt mutatta be kutatásait, miszerint az auschwitzi gázkamrák elemzése során nem találtak hidrocianidra utaló anyagot. A felperes tanúként a holokausztkutató Raul Hilberget kérte fel, Zündelt 15 hónapra bebörtönözték Ontarióban, de miután 1991-ben a hamis tények publikálásáról szóló kanadai törvény alkotmányellenesnek találtatott, felmentették. 2000 környékén az USA-ba költözött, ahol 2003-ban az emigrációs törvények megsértéséért ítélték el, és Kanadába toloncolták. Németország még ebben az évben elfogatóparancsot adott ki ellene tömeges izgatás vádjával, ami büntetőjogi kategória. Végül Zündel maga utazott haza szülőföldjére 2005 február 25-én, miután Kanada jelezte, hajlandó kiadni. A frankfurti reptéren azonnal letartóztatták március 1-én, pere még nem kezdődött meg. A Mazsihisz a hatóságokat hibáztatja az időzítés miatt A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) igazgatója szégyenletesnek tartja, hogy a hatóságok a holokauszt-emléknapon engedélyeztek egy ilyen megmozdulást. Zoltai Gusztáv a Magyar Hírlapnak szerdán nyilatkozva úgy vélte, ezen már nem is lehet csodálkozni azok után, hogy a magyar bíróság elmarasztalta és megbírságolta a Mazsihiszt egy holokauszttagadó ember, Mónus Áron keresetének helyt adva. Miután az említett rendezvény szombaton volt, a Mazsihisz tagjai nem tudtak a helyszínen tiltakozni. (Forrás: Magyar Hírlap)

Nyúlketrec a Várban

A rendőrség meglehetősen sok kordont használt fel a tüntetés biztosítására. Délután fél négytől az Úri utca I. kerületi önkormányzat felé eső részének három háztömbhossznyi szakaszát teljesen lezárták, de nem azért, mintha az összesereglett tüntetők nem fértek volna el. Éppen ellenkezőleg: a szellősen körbekordonozott háztömbök közé beszorított szélsőjobboldali résztvevők éppen hogy elfértek.

Az így leginkább egy nyúlketrecre hasonlító helyszín a vár várfal felőli oldalán kapott helyett, bejutni egy kétszáz méter hosszúságú korridoron lehetett, már akinek sikerült: Kocsis Imre, a Lelkiismeret'88 vezetőjének elmondása szerint azért kellett egy órával elhalasztani a sajtótájékoztatót, mert a rendőrök a nagyrészt szkinhed közönségen kívül senkit nem engedtek be.

Az Index jó érzékkel elkéső tudósítójának ilyen problémája már nem volt, előbb a rendőrök engedték át, majd a tüntetés helyszínéhez futó folyosó bejáratánál álló, árpádsávos karszalaggal felszerelt két darab kopasz nyílt szét előtte.

Több szkinhed, kevesebb nyugdíjas

A rendezvényen feltűnően több, mintegy 50-60 szkinhed vett részt, mint a Lelkiismeret'88 és a hasonszőrű szövetséges szervezetek rendezvényein általában. Az Index a kulturális megkülönböztető jegyek alapján végzett gyorselemzése szerint a kopasz magyar férfiak közül a neonáci blokk képviseltette magát, az ilyenkor szokásos magyar nemzeti színek csak egy molinón, egy kitűzőárus asztalkáján és egy fehér Mitsubishi Colt csomagtartóján képviseltették magukat. Ez végül is egy alapvetően németországi ügy érdekében rendezett tüntetésen nem is annyira meglepő.

A rendezvényen képviseltette magát a Schuster Lóránt vezette Magyar Nemzeti Front, amelynek hívei főleg feketébe öltözött bajszos, középkorú férfiak voltak; jelen volt továbbá a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a legidősebb, főként nyugdíjas hölgyaktivistákat megmozgató Pajzs Szövetség, a nem jogerősen feloszlatott Vér és Becsület Kulturális Egyesület (VBKE), amely éppen azért kulturális, hogy ne legyen feloszlatható, illetve a bejárást ellenőrző Blood and Honour (szintén 'vér és becsület' - a nemzetközi neonáci szervezetet 2000 szeptemberében tiltották be Németországban) és a Véres Kard nevű szkinhed társaság.

Patkányok és macskák

"Aki ma kinyitotta a rádiót vagy a tévét, esetleg a csapot, az tudja, hogy ma van a holokauszt-emléknap. Legalábbis az egyik. Mert ez is az. Mi is a holokauszt áldozataira emlékezünk, a holokausztdogma áldozataira" - nyitotta meg a tüntetést Domokos Endre János. A VBKE ügyvivője ezután a Budapesten "pizsamába bújt patkányok" és "náci egyenruhába bújt macskák" parádézásáról emlékezett meg, bármit is jelentsen ez, majd felkérte Illés Zsoltot, hogy ismertesse a márciusban bebörtönzött Ernst Zündel "lánglelkű szabadságharcos és holokausztkutató" holokauszttagadó munkásságát (ennek indexes verzióját a keretesben találja).

Illés hosszasan ecsetelte a Kanadában élő grafikus "ébredését" és bukását, miután a holokauszt beismerésével eltöltött 40 év után kutatni kezdett, és kiderítette, hogy nem is volt holokauszt, végül lecsukták. Illés szerint Európa szégyene, hogy Németországban, ahol a holokauszt miatti bűntudatot "ráerőltették" az emberekre, azokat büntetik meg, akik "felemelik a szavukat az egészséges nemzet és faj védelmében" hozzátéve, hogy tíz év alatt több ezer személyt ítéltek el Németországban, ahol a holokauszttagadás büntetendő cselekedet. A hírhedt német neonáci zenekar, a Landser három tagját is hasonló vádakkal ítélték el az elmúlt években, Illés róluk is megemlékezett. A szónokot, miután végezetül elkiáltotta magát, hogy "Egy faj, egy nemzet! Kitartás!" tapssal jutalmazta a közönség.

Megszállják a várat

"Soha nem gondoltam volna, hogy a német nagykövetség előtt tüntetni fogok" - jelentette ki a következő beszélő, Schuster Lóránt. Az exrocker, rádiós és a Magyar Nemzeti Front vezetője végigjártatta szemét a szélsőjobboldali tüntetőkön, majd lapszemlébe kezdett ismertetve a korábbi sajtóbeszámolókat a készülő rendezvényről, miszerint "szélsőjobboldaliak szállják meg a várat". "Hülyeség!" - jelentette ki Schuster szemét továbbra is a szélsőjobboldali tüntetőkön tartva. Ezután számháború kezdődött a holokauszt áldozatainak korábban és későbben vélt számadatairól, amit a gondolkodás és véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartásával, illetve egy, a Kolhaas Mihályból vett, "Vannak még Berlinben bírák?" mondattal zárt hangját jól kieresztve, hogy a követség falain belül is hallják.

Drezdával jöttek

Utolsóként a Lelkiismeret'88 vezetője, Kocsis Imre ugrott neki a témának elmagyarázva, hogy a tüntetés nem a holokauszt ellen, hanem a holokausztdogma ellen szerveződött. A dogma szerint, kezdett Kocsis egy nem mindennapi eszmefuttatásba, volt egy német állami parancs a náci Németországban, hogy Európában ki kell irtani a zsidókat. Zündel viszont bebizonyította ennek ellenkezőjét, mire a holokausztdogma hirdetői bebörtönözték. "Mit is jelent a holokauszt a zsidó liturgiában?" - tette fel a mindent eldöntő kérdést Kocsist, amire meg is adta a választ: tűzáldozat Istennek az elkövetett bűnök miatt, ez pedig Drezda bombázásakor fordult elő legutoljára, amikor a szövetségesek bombázásakor keletkezett tűzvészben háromszázezer német vesztette életét. A röpke történelem óra során bizonyíték gyanánt többször elhangzott a világ második leghíresebb holokauszttagadójának, David Irvingnek a neve is.

Mivel a magyar törvényhozás várhatóan szigorítani készül a gyűlöletbeszéd és Auschwitz tagadásának büntetőjogi felelősségre vonását, a tüntetésen eredetileg ez ellen is tiltakoztak volna, ám erre konkrétan nem került sor.

Végezetül Illés Zsolt felolvasta a német kancellárnak, Gerhard Schrödernek címzett, német nyelvű petíciót, amiben Zündel és a hasonló vádakkal elítélt neonácik kiszabadítását, és a német btk. azon paragrafusainak törlését követelik, amik többek között holokaszuttagadást és a bevándorlók elleni hangoskodók megbüntetését előírják. A petíciót nem vette át a német nagykövetség, ezért postára adják. A rendezvény végén a kopasz, fiatal korosztályt egy váci szkinhedkoncertre invitálták, míg az idősebbek pedig végre megszállhatták a várat ebben a szép, meleg időben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!