A megyei közgyűlésben a baloldal 19, a jobboldal 15 mandátumot szerzett, míg a civil- és regionális szervezetek hat képviselőt juttattak mandátumhoz négy évvel ezelőtt. Az országgyűlési választáson a három szegedi körzetben a koalíció közös jelöltjei nyertek, vidéken a Fidesz-KDNP és az MSZP is két-két mandátumot szerzett.
Most a Fidesz és szövetségesei 20, az MSZP-SZDSZ 16 mandátumot szerzett a magyei közgyűlésben.
Szeged az ország azon kevés megyei jogú városainak egyike, ahol maradt a szocialista polgármester. Botka László 57,85, a fideszes Oláh János 38,09, az FVSZ-Magyar Egyesület jelöltje, Dlusztus Imre 4,05 százalékot szerzett.
A baloldal szegedi tarolása leginkább az évtizedes álom megvalósulásának, az M5-ös autópálya Kiskunfélegyházától a szerb határig történő meghosszabbításának köszönhető. Botka László polgármester már az első fordulóban mandátumot szerzett, és a kormányzati feladat helyett inkább Szegedet választó politikusnak nagy esélye van a győzelemre. A Fidesz Oláh Jánost, a párt szegedi elnökét indítja; a jelölés körüli huzavona azt bizonyítja, hogy az 1998 és 2002 között a polgármesteri posztot betöltő fideszes Bartha László városi elnöki posztról való távozása után nem találták meg az új erős embert.
Az elmúlt négy év alatt az önkormányzat és intézményei körül többször keletkezett országos vihar. Az elégtelen műszaki és anyagi feltételek miatt elsötétült a városi televízió, 2003-ban zárolták a csődközelbe került önkormányzat költségvetésének egy részét, egy SZDSZ-küldöttgyűlésen Tokaj hímvesszejéről beszélt Székhelyi József színházigazgató.
Hódmezővásárhelyen a fideszes Lázár János maradt a polgármester, Makón, Csongrádon, Szentesen MSZP-s, Mórahalmon és Kisteleken fideszes, Mindszenten független győzelem született.
