Megemlékezések az árok két partján

Büszkék lehetünk arra, hogy a sokszínű, sokhangú ,56 reményeiből megvalósult a demokratikus köztársaság - hangsúlyozta a parlament október 23-i ünnepi ülésén Szili Katalin. Az Országgyűlés elnöke szerint a "magyar demokratikus forradalom" alapjaiban rengette meg a korabeli világrendet, mindenekelőtt a szovjet birodalom rendjét.

Szili Katalin kitért arra, hogy a III. Magyar Köztársaság kikiáltása éppen október 23-án történt. Mint mondta, mégis azzal kell szembesülni, hogy az 1956-ra emlékező nemzeti ünnepet évről-évre botrányok kísérik, a forradalmat jelképező lyukas zászló "mára már pártok szaggatta szimbólummá vált"

Márpedig egy nemzeti ünnepen az egész zászlót kell lobogtatni. Mert 1956 októbere, 1989 ősze a köztársaságé. Aki köztársaságpárti, az 2002-ben sem engedhet a nemzetet egyesítő 1956-ból - mondta az Országgyűlés elnöke.

Dávid Ibolya kézfogásai

Dávid Ibolya (MDF) felolvasta az 1956-os szervezetek képviselőitől kapott levelet. - Bitófára küldött bajtársaink emléke, a hosszú börtönévek megaláztatásai és emelt fővel viselt nehéz sorsunk feljogosít bennünket a kiáltásra, hogy vigyázzunk nemzeti értékeinkre és érdekeinkre. Akiket a választás az ország kormányzásának szerepébe juttatott, csak ezen értékek szolgálatára kaptak felhatalmazást. Ha erről az útról letérnek, velünk is szembe találják magukat - írták az 56-osok. - Felelőssége minden magát demokratának nevező erőnek elutasítania a diktatúrát, és egyben kötelessége megvetni, elítélni a diktatúra bűneinek elkövetőitől is - fogalmazott az MDF elnöke, aki beszéde után kezet fogott Mádl Ferenccel, Medgyessy Péterrel és Szili Katalinnal.

Az SZDSZ nevében felszólaló Pető Iván szerint 1956 jelentősége abban áll, hogy "a pillanathoz kapcsolódó konkrét követeléseken túl minden idegen elnyomás, minden diktatúra és minden népbutítás ellen irányult". A politikus hangsúlyozta: az 1956-os forradalom világtörténelmi jelentoségű esemény volt, és Magyarország volt az egyetlen olyan állam, amelyik fegyvert fogott a Szovjetunióval szemben.

Áder koszorúz

Kádározás Kecskeméten A Történelmi Igazságtétel Bizottság Bács-Kiskun megyei szervezete és a Dél-alföldi Nemzetőrség Kecskeméten ünnepelte az 1956-os forradalom 46. évfordulóját szerdán. Novák Ferenc nemzetőr dandártábornok arról szólt, hogy "ma egyesek visszasírják a Kádár-korszak aranykorát". Úgy vélte: még mindig kevesen tudnak arról, hogy Kádár Jánosnak döntő köze volt az 1956-os forradalmat követő megtorlásokhoz, az 500 halálos ítélethez, a több mint 20 ezer börtönbüntetés kiszabásához, 10 ezer ember internálásához. Nyitray András fideszes parlamenti képviselő úgy vélte: a TIB-nek még van miért küzdenie, hiszen az 1956-os forradalom leverése után történtekért eddig senki nem kért bocsánatot. - Magyarországon 1989 óta soha senki nem beszélt arról, hogy itt bárkinek büntetőjogi hátrányt kell szenvednie azért, amit tett - jelentette ki a honatya. Leszögezte: a bocsánatkérést joggal várhatja el a nemzet.

A parlament ünnepi ülésén a Fidesz-frakció nem vett részt, vezetői a 301-es parcellánál rótták le kegyeletüket. A szabadságért és Magyarország függetlenségéért életüket áldozó forradalmárok és az 1956-os forradalom eszméi azok, amelyek jó néhány évtized elmúltával Európát újraegyesítik - mondta újságíróknak Áder János, miután koszorút helyezett el pártja nevében a Rákoskeresztúri Újköztemető 301-es parcellájában. A Fidesz ügyvezető alelnöke mellett Pokorni Zoltán és Deutsch Tamás alelnök koszorúzott.

Áder János szerint 1956 öröksége mindenkire különös felelősséget ró, főként azért, mert ez az az eszmeiség, amely alapján a XXI. század Magyarországát fel lehet építeni. - Olyanok, akik évtizedekig ellenforradalomnak mondták 1956 forradalmát, ne adjanak nekünk leckét, ne próbáljanak meg kioktatni bennünket arról, hogy mi is történt akkor - jelentette ki Áder János a parlamenti ünnepi ülésről való fideszes távolmaradásra vonatkozó kérdésre válaszolva. Megjegyezte: 1956-hoz az is hozzátartozik, hogy "az ember oda mer menni a 301-es parcellához".

Balsai bocsánatkérést követel

Most, 46 év elmúltával sem beszélhetünk a múlt végleges lezárásáról, mivel sem a bűnösök, sem eszmei örököseik nem hajlandók bocsánatot kérni, és nem hajlandók még saját lelkiismeretük előtt sem elszámolni - mondta Balsai István a budapesti Széna téren szerdán rendezett ünnepségen. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 46. évfordulóján, az egykori harcok egyik helyszínén az MDF parlamenti frakciójának vezetője hangsúlyozta: ma is küzdeni kell a szabadságért és a tisztes életért, az 1956-os forradalom hőseinek igazi megbecsüléséért. - Engedtessék meg egy szabad országban, hogy ne az egykori diktatúra hálózatának gondolkodásmódja szabja meg számunkra, mit tartsunk ünnepeinkről és történelmünket hogyan ünnepeljük - jelentette ki Balsai István.