Kövér: ami történt, rettenetesen bűzlik

Az emberi jogi, a nemzetbiztonsági és a rendészeti bizottság hívott össze közös tanácskozást szerda reggelre, hogy a rendőri és nemzetbiztonsági vezetőkkel elemezzék az október 23-i eseményeket, de a kormánypárti többség nem szavazta meg az ellenzéki vezetésű bizottság napirendjét, és elhagyták a termet.

A szabad demokrata Gusztos Péter azt mondta, puccsszerűen hívták össze az ülést, nem egyeztettek a kormánypártok alelnökeivel, és így nem voltak adottak egy objektív meghallgatásnak a feltételei. Gusztos elmondta, ő például szerette volna meghallgatni a Fidesz-rendezvény szervezőit is, de őket nem hívták meg az ülésre.

Az ülésen megjelent Bene László országos rendőrfőkapitány, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány és Galambos Lajos az NBH főigazgatója. Mielőtt elhagyták volna a termet, Bene László reagált néhány ellenzéki felvetésre. Jelezte, hogy "a sajtóban ítéletet mondtak rólunk", és egy ilyen helyzetben nem maradna az ülésen. Hozzátette, ha megteremtenék az objektív ülés feltételeit, akkor természetesen válaszolna a képviselők kérdéseire, de így még felkészülni sem volt ideje. Az ellenzéki képviselők közül valaki azt kiabálta neki, hogy nem demokrata. "Uraim, önök nagyon keveset tudnak rólam, mi tudjuk, hogy mi a demokrácia" - reagált Bene László.

Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke azt mesélte, hogy egy fideszes képviselő meg akart látogatni egy bv-intézetet, amire engedélyt is kapott, de amikor odament, nem engedték be. "Köszönöm szépen" - reagált szűkszavúan Gergényi Péter, majd kiment a teremből, és ezzel Balog szerint a budapesti rendőrfőkapitány politikai akciót hajtott végre.

Az ülésen Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság vezetője megismételte a szervezet álláspontját: jogszerűnek tartják a 23.-i oszlatást, viszont Kőszeg szerint a felvételek alapján az is bebizonyosodott, hogy rendőri bántalmazások bűncselekményei is történtek az akció idején. A Helsinki Bizottság elfogadhatatlannak tartja Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány álláspontját, hogy nem foglalkozik a panaszokkal, ez ellentétes a rendőrségi törvénnyel.

Az alkotmány és a rendőrségi törvény valóban kimondja, hogy a rendőrségnek fel kell lépni az illegális demonstrációkkal szemben, de a bejelentett tüntetések biztonságát is biztosítania kell - jelentette a Társaság a Szabadságjogokért képviselője. Dénes Balázs kérdést tett fel a rendőri vezetőknek: miért nem tudták megakadályozni a zavargók és nagygyűlés résztvevőinek keveredését? A TASZ szerint ugyanakkor az is kérdés, hogy a Fidesz-rendezvényen miért nem mondták be, hogy ne a Deák tér felé menjenek a rendezvény résztvevői. Dénes felhívta a figyelmet, hogy a rendőrökkel szembeni panaszok száma általában csekély, ennek pedig történelmi okai vannak: az állampolgárok még ha okuk van rá, akkor sem akarnak arccal szembesítést vállalni rendőrökkel szemben.

Kis magyar színjátéknak nevezte Vadai Ágnes szocialista országgyűlési képviselő az ellenzék által összehívott három bizottsági ülést. "Mi, akik a rend és a csendes többség oldalán állunk, nem a fideszes képviselők összeesküvés-elméleteire vagyunk kíváncsiak, hanem a tényekre szeretnénk összpontosítani."

Azt javasolták, hogy legyen előzetes egyeztetés a bizottsági elnökök és alelnökök között a napirendről, a szocialisták ugyanis olyan érintetteket is meg szeretnének hívni, mint a "felgyújtott és megkéselt rendőr" vagy Orbán Viktor, vagy a Fidesz nagygyűlés szervezője.

Vadai szerint leghamarabb november 6-án kerülhet sor a három bizottság közös ülésére. Arra a kérdésre, hogy mit szól Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány kijelentéséhez, miszerint panaszokkal nem foglalkozik, azt mondta: ez nem is a rendőrség, hanem az ügyészség feladata.

Az ülésen a fideszes Kövér László kijelentette, az elmúlt 5 év ügyeit sorba véve se szeri, se száma a kormánypártok jogsértéseinek. Mint mondta, nem egyik pillanatról a másikra zuhant az ország ebbe az állapotba, hanem lassan csúszott bele. "Lopakodó diktatúra korszakát éljük öt év óta" - mondta, hozzátéve: ez egy szándékos folyamat eredménye. Kijelentette: "az a helyzet (...), az a szándék olvasható ki (...) az elmúlt évek történéseiből, hogy meg kell félemlíteni a magyar embereket, meg kell félemlíteni a választópolgárokat".

Kövér: rettenetesen bűzlik valami

Kövér szerint ennek első lépése az volt, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal "teljesen illetéktelenül óva intette a jogaikat gyakorolni szándékozó békés polgárokat attól, hogy az utcára menjenek, hátha valami bajba keverednek. (...) És ez a baj most be is következett".

"Ami történt, az bűzlik, rettenetesen bűzlik" - tette hozzá, megjegyezve: "a politikai háttere bűzlik az ügynek". Kövér kifejtette, miközben profi módon választották szét a tömeget az Astoriánál, de korábban, a műveletek kezdetekor nem voltak képesek arra, hogy a néhány száz, ezer randalírozót ne a Fidesz-gyűlés irányába tolják. Így lett a kétezres zavargók felvonulásából egy nagyobb tömeg. Véleménye szerint a rendőrség "módszeresen hergeli az embereket".

Kövér ezután azt kérdezte: "nem arról van szó, többek között, hogy meg kell erősíteni a rendőrség kormány iránti lojalitását? És ha ennek a pénz akadálya, mert több pénzt nem tudnak nekik adni, akkor nyilvánvaló ellenségképet kell eléjük felrajzolni? Nyilvánvalóan hergelni kell őket, gyűlölettel eltölteni azokkal szemben, akik az utcán jogosan vagy jogtalanul a véleményüket mondják el?"

Sólyomtól kérnek segítséget

Sólyom László köztársasági elnök segítségét kérik az országgyűlés emberi jogi, nemzetbiztonsági és rendészeti bizottságának elnökei, hogy tisztázhassák az október 23-ai rendőri intézkedés hátterét. A KDNP az Európai Parlament közbenjárását is kéri az ugyanekkor történtek kivizsgálásához - közölte Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselője a Halász Zsuzsa szóvivővel közösen tartott szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten. A KDNP Európai Parlamenti képviselőinek közreműködésével kéri, hogy az EP állítson fel vizsgálóbizottságot az ugyanekkor történtek kivizsgálására - közölte Simicskó István.