Módosították a törvényt, de minek?
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
Az egészségbiztosításról szóló törvény decemberi elfogadása után Sólyom László elismerte az egészségügyi ellátás átalakítását, de több kifogása volt, emiatt nem írta alá a törvényt. Az államfő hiányolta, hogy a szakmai és civil szervezeteket nem tájékoztatták megfelelően a törvényről, és nem vonták be az előkészítésbe. Az államfő megjegyezte azt is, hogy a valódi verseny csak egy túl szűk területen, főként a fővárosban és az egyetemi kórházak esetében valósulhatna meg a törvény jelenlegi formájában.
Az államfő kifogásai nem kötelező érvényűek az országgyűlésre, az akár eredeti formájában újra megszavazhatta volna a jogszabályt. A törvényhez második nekifutásra a kormánypártok 12 módosító indítványt nyújtottak be. Az egészségügyi bizottság szocialista elnöke szerint ez is bizonyítja, hogy nem kipipálandó feladatnak tekintették a törvény újbóli megszavazását. Az benyújtott módosítások nem adnak választ az államfő aggályaira, s az ellenzék szerint ezekkel sem lehetetett kiküszöbölni a törvény elemi hibáit.
Az új módosítások között a törvény preambulumában deklarálták, hogy az új rendszer is egybiztosítós rendszer, és megmarad a nemzeti kockázatközösség. A szövegbe így hangsúlyosan szerepel, hogy “az egészségügyi ellátást igénybevevők ellátása és az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása alapvetően az egységes nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű, kötelező, egységes társadalombiztosításon nyugszik. ”
A szöveg deklarálja azt is, hogy az egészségpénztár nem biztosítók, csak egészségbiztosítási szolgáltatást nyújthat. Feladata a betegutak szervezése, részvétel az egészségügyi szolgáltatások elszámolásában, és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének és az egészségügyi szolgáltatóknak az ellenőrzése.
A kormánypártok ezzel megpróbálják kifogni a szelet az Albert házaspár népszavazási kezdeményezésének vitorlájából, az ugyanis arról szavaztatná a polgárokat, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást.
A társadalmi kontrollt erősítené, hogy ez egészségpénztárak tevékenységét felügyelő Felügyeleti Tanácsnak nem két, hanem négy tagját jelölheti az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldala.
Egy módosítás azt írja elő, hogy az Országos Kockázatközösségi Alapból (OKA) fizetett drága, de ritka orvosi ellátások költségeihez az adott ellátást igénybevevő pénztártag egészségpénztárának is hozzá kell járulnia.
Egy technikai módosító indítvány arról rendelkezik, hogy az egészségpénztárak legalább félévente megkapják az elért megtakarítás összegét, az egy naptári hónapban keletkezett esetleges hiány finanszírozása viszont a pénztár feladata.