Tüntetés vagy dolgozat a kiskunfélegyházi katolikus gimnáziumban

Az egyházi iskolák pénteki tüntetése hétfőn ismét terítékre került, ezúttal a parlementben. Fodor Gábor, az SZDSZ képviselője ezért szólalt fel, mert információi szerint a diákokat kötelezték arra, hogy részt vegyenek az egyházi intézmények által szervezett demonstráción. A pénteki tüntetésen az egyházak azt követelték, az ő iskoláik is kapján meg azokat az állami támogatásokat, amelyek az önkrományzati iskoláknak is járnak.

Fodor Gábor szerint a diákoknak beleírták az ellenőrzőjükbe, hogy igazolatlan hiányzásnak tekintik, ha nem mennek el a demonstrációra. A képviselő azt is megemlítette, hogy dolgozatot írattak azokkal, akik végül nem utaztak Budapestre. Ha őszinte lett volna a szervezők szándéka, akkor nem pénteken iskolaidőben, hanem szombaton szervezték volna a tüntetést – mondta a szabaddemokrata politikus.

Nem dolgozat, feladatlap

Fodor Gábor információit Magyar Bálint oktatási miniszter pontosította az Országgyűlésben. Felolvasta egy szülő levelét, aki azt írta: a kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Gimnázium húsz diákjának, akik nem volt jelen a tüntetésen, mind az öt tanítási órán dolgozatot kellett írnia.

Az Index többször is megkísérelte az ügyben elérni a Constantinum Katolikus Gimnázium igazgatóját, de ő elérhetetlennek bizonyult. Mint közölték, az ügyben a Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozik. Kérdéseinkre végül Hardy F. Gábor a tüntetést szervező Szülői Közösségek vezetője válaszolt (Hardy F. Gábor ezen kívül a Jövőnkért Polgári Kör képviselője is). Ez az egy éve alakult civil szervezet fogja össze és képviseli az egyházi iskolák szülői szervezeteit.

Szó sem volt arról, hogy dolgozatot írattak volna, a tüntetésről távol maradó diákokkal Kiskunfélegyházán – cáfolta az elhangzottakat Hardy F. Gábor. Az iskolában maradó diákok feladatlapokat oldottak meg, amelyeket nem osztályoztak.

„Mivel az iskolában maradt diákoknak összevont csoportokban tartottak foglalkozásokat péntek délelőtt, az iskola vezetői fontosnak tartották, hogy ezt az időt is hasznosan töltsék, nehogy az a vád érje őket, hogy nem tartanak rendes oktatást. A feladatlapok sok diáknak ezért tűnhettek távolinak az éppen tanult anyagtól, mert azon az összevont csoportoknak megfelelő általános kérdések szerepeltek. A diákoknak így olyan feladatokat kellett megoldaniuk, amelyekben például fel kellett sorolniuk Magyarország megyéit, a szomszédos országokat, vagy írniuk kellett 5-6 mondatot Szent István királyról” –közölte az Indexszel Hardy F. Gábor.

Kötelező zárójelben

Az egyik legnagyobb kérdés az, kötelezővé tették-e a diákoknak a kiskunfélegyházai iskolában a tüntetésen való megjelenést. A múlt héten december 13-án a Klub Rádió Kontra című műsorában megszólalt egy szülő, akinek gyermeke oda jár. Mint elmondta: gyermeke ellenőrzőjében tette fel a kérdést az osztályfőnöknek, lesz-e tanítás azoknak, akik nem értenek egyet a demonstrációval és nem szeretnének elmenni arra. A szülő állítása szerint azt a választ kapta az osztályfőnöktől, hogy orvosi igazolás szükséges, mert a tüntetés napján kötelező iskolai program lesz. A tanár a kötelező szót zárójelbe tette.

Mayer Tamásné a Constantinum Katolikus Gimnázium intézményvezetője az MTV Este című műsorának a múlt héten azt nyilatkozta: az osztályfőnökök összegyűjtötték, hogy egyes osztályonként kik vesznek részt a demonstráción és kik nem. A diákok választhattak: vagy demonstrálni mennek a fővárosba vagy részt vesznek az iskolai tanítási napon, illetve hivatalosan igazolják távolmaradásukat. A demonstráción végül a gimnazisták mintegy fele, a 7-8 osztályosok közül néhányan vettek részt, az alacsonyabb osztályokba járók mentek el a tüntetésre – mondta kérdésünkre Hardy F. Gábor.

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a múlt hét elején egy ennél enyhébb esetben is aggályainak adott hangot. A szentendrei Ferences Gimnázium igazgatója korábban levélben tájékoztatta a szülőket a tervezett demonstráció céljáról s kérte hozzájárulásukat, hogy gyermekeik részt vegyenek a tüntetésen. Az igazgató kifejtette, hogy aki nem kíván tüntetni, azt semmilyen hátrány nem éri.

Az oktatási biztos ugyanakkor úgy vélte: Az iskolában a diákok függőségi viszonyban állnak a tanároktól, a diákok alappal tartanak az esetleges következményektől, így a tüntetéstől való távolmaradás önkéntessége erősen megkérdőjelezhető.

Elérték a célt?

Pénteken több ezren tüntettek amiatt a budapesti Felvonulási téren, hogy az egyházi iskolák is kapják meg azokat a nemzetiségi, a gyakorlati oktatásért, az informatikai fejlesztésekért, valamint a társulások, a bejárók után járó állami támogatásokat, amelyekre az önkormányzati iskolák jogosultak. A tiltakozók szerint a 2006-os költségvetés tervezete 2006-ban súlyosan diszkriminálja az egyházi iskolába járókat és mintegy hatmilliárd forinttal rövidíti meg ezeket az intézményeket.

Az Oktatási Minisztérium már korábban egyértelművé tette, hogy az egyházi közoktatás támogatása az elmúlt öt évben a kétszeresére nőtt, míg ezalatt az önkormányzati fenntartásban lévő intézmények támogatása csak 84 százalékkal lett nagyobb. Míg 2001-ben az egy tanulóra jutó támogatás még az önkormányzati közoktatásban volt nagyobb, ezt követően az arány megfordult és egy főre vetítve jelenleg az egyházi intézményekben tanulók támogatása nagyobb. Ezt részben az okozza, hogy az egyházi iskolákban tanulók száma az utóbi időben jelentősen megnövekedett a létszám.

A tárca mindezek ellenére a múlt héten láthatólag engedményeket tett. Pénteken már ismertté vált, hogy a követelések közül többet módosító indítványokkal becsempésznek a jövő évi költségvetésbe, így várhatóan az egyházi (és a nem önkrományzati fenntartású) iskolák is jogosultak lesznek a fent felsorolt állami támogatásokra.

Hardy F. Gábor ezért a tüntetést kísérő felhangoktól eltekintve úgy látja, elérték céljukat. A Szülői Közösségek vezetője szerint mindez a demonstrációnak köszönhető. Információink szerint ugyanakkor a katolikus vezetők közül többen elsősorban a korábbi háttértárgyalások eredményének tartják az elért engedményeket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!