Rejtélyes baleset áldozata is az ügynöklistán

A hétvégén nyilvánosságra került ügynöklistán található egy név, amely még az összeesküvés-elméletek legnagyobb kétkedőinek is megmozgatja a fantáziáját: Elbert János Györgyé. A televízión keresztül országos ismertségű irodalomtörténész, műfordító halálának pontos körülményei a mai napig ismeretlenek. A Beszélő szerint Elbert halálát annak idején a KGB-vel hozták összefüggésbe, és a rendszerváltás után sem kerültek elő olyan adatok, amelyek ezt a feltevést kizárnák vagy megerősítenék.

Elbert 1983 márciusában, nem sokkal azután, hogy 1982-ben meghalt a Szovjetuniót húsz évig vezető Leonyid Brezsnyev, és helyét a KGB vezetője, Jurij Andropov vette át, rejtélyes körülmények között meghalt. Az egyik verzió szerint Elbert halála és Andropov főtitkári kinevezése között az a kapocs, hogy az 1956-os forradalom, és az azt követő szovjet bevonulás idején Andropov volt a budapesti szovjet nagykövet, Elbert pedig az ő tolmácsa volt. A rekonstruált történet szerint Elbertnek halála napján - egy telefonhívás után - hirtelen Siófokra kellett utaznia. Csak odafelé váltott jegyet. Siófokon - miután ismerősei szem elől tévesztették - a mólónál beleesett a néhány centiméteres vízbe és megfulladt.

A Beszélő közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnüldözési osztályának akkori vezetőjével készült interjút, amely alapján Elbert a következőképpen halt meg: "arcidegzsábában szenvedett, s ez időszakosan roppant erős fájdalmat okozott. Ezt ilyenkor hideg vízzel is enyhítette. Minden valószínűség szerint ezúttal is hirtelen elfogta a fájdalom, kiment a mólóra, hogy hideg vízzel lehűtse az arcát. Lemehetett a nyálkás kövek közé, levette 13 dioptriás szemüvegét, amit a vízből való kiemelése után a zsebében találtunk meg, megcsúszhatott, s ebben a pillanatban eszméletét veszthette, így eshetett vízbe. A halál oka egyértelműen fulladás". Kérdés, hogy a gyenge fizikumú, a sziklamászástól ódzkodó Elbert, miért választotta fájdalma csillapítására ezt a módszert?

Halálának titokzatosságát és az azt követő találgatásokat csak felerősíti, hogy felesége és fia nem sokkal később szintén tragikus és szintén nem egészen tisztázott körülmények között halt meg.

Elbert neve az "ügynöklistákon" azért is meglepő, mert azok állítólag az 1990-es évek első hónapjaiban készültek, és ekkor a műfordító-tolmács már hét éve halott volt.