Pató Pál projektjei

2006.01.16. 11:24
Hogy a magyar nép nem egy változékony nemzet, arra élő példa a 150 éve holt Petőfi Sándor verse, a Pató Pál úr című, ahol is az éleslátású költőfejedelem laza csuklómozdulatokkal figurázza ki hősét, a dolgokat mindig elodázó Pató Pált. A költő halott, de Pató Pál túlélte a vérzivataros századokat, arra azonban még ő sem gondolt, hogy az Index csokorba gyűjti, és az olvasók elé tárja összes projektjét, amik évek, évtizedek óta várják, hogy megvalósuljanak. "Ej, ráérünk arra még!" - vágna közbe Pató Pál, de kikapcsoltuk a mikrofonját, hogy öné legyen a főszerep: pontozza be a Pató Pál-projekteket aszerint, melyik évtizedre várja megvalósulásukat! Sorozatunk első körében az épületeket, másodikban az infrastrukturális beruházásokat vettük szemügyre.

Várkertbazár (volt Budai Ifjúsági Park), Budapest


(Fotó: Barakonyi Szabolcs)

Hol vannak már azok a daliás idok, amikor a Várkertbazár bejáratánál R-gárdisták ellenorizték a beatkoncertekre igyekvo közönséget, és a nem megfelelo öltözékben vagy hajviselettel sorban állókat nem engedték a Budai Ifjúsági Parkba. A fovárosi KISZ-bizottság és a Fovárosi Tanács 1964-ben nyitotta meg a "fiatalság széles tömegei elott" a mára már a világörökség részévé nyilvánított, a 19. század második felében átadott muemléket. 1980-ban a kokorlát leszakadása miatt több fiatal megsérült, de még így is évekig vegetált az 1984-ben bezárt park. Az állam 1996-ban belátta, hogy csak magántoke bevonásával tudja hasznosítani a területet, eredmény persze semmi. Az embereknek szívesen ígérgeto Medgyessy Péter kormányfo 2004-ben nagy csinnadrattával jelentette be, hogy 2006 után helyreállítják a Várkertbazárt, de hogy mire gondolt, azt nem részletezte. Na ja, addig még lesz egy választás, de bukásához még az sem kellett.

Pató Pál kigondolta: 1984
A beruházás becsült költsége: 18 milliárd forint

2 041

Kass (Hungária) Szálló, Szeged


(Fotó: Huszti István)

A város egyik központi részén, a Tisza-parthoz közel fekvo, 1977-ben bezárt Hungária – régebbi nevén Kass – homlokzatát a kilencvenes évek elején felújították, de belül semmit sem csináltak, néhol újra mállik már a külso vakolat. Az épület tulajdonosról tulajdonosra vándorolt, és már régóta a külso felújítást is végzo Quaestor Rt.-jé. A fideszes városvezetés idején (1998-2002) közös részvénytársaságot szerettek volna alapítani az ingatlanos céggel. Mivel tisztában voltak vele, hogy szállodaként nem lehetne hasznosítani az épületet, kulturális központtá alakították volna. A Quaestor vezetoje tavaly áprilisban jelentette be, hogy mégis négycsillagos szállodaként nyitná meg a Kasst. Hogy mikor, az változatlanul kérdéses. Jelenleg pályázati pénzekre várnak, bár a halogatás eddigi okai lassan megszunnek; Magyarország az EU tagja lett, az autópálya decemberben Szegedre ért.

Pató Pál kigondolta: 1977
A beruházás becsült költsége: 1,5–2 milliárd forint

2 034

Nádor Szálló, Pécs

A rendszerváltás elott az életveszélyes muszaki állapota miatt bezárt legendás pécsi Nádor Szálló még mindig üresen áll, de az épület alatt legalább a nyáron megnyílt egy mélygarázs. Hogy az 1902-ben épült szálloda – kávéháza a helyi elit törzshelye volt – mikor fogadhat vendégeket, azt még nem tudni. Tulajdonosa, a Hungária Szálloda-Ingatlankezelo Rt. csak tervezi, hogy mikor épül meg a szálloda és konferenciaközpont. Az eredeti elképzelések szerint már három éve üzemelnie kellene a József nádorról elnevezett szállodának, az ünnepélyes megnyitó azonban elmaradt, mert – a hivatalos verzió szerint – túl sokba kerülne a felújítás, és 2001 szeptembere óta csökkentek a turizmusból származó bevételek. Csak remélni lehet, hogy 2010-re, amikor Pécs lesz Európa kulturális fovárosa, a helyieknek nem kell magyarázkodniuk a városba érkezo vendégeknek, akik arra kíváncsiak, hogy miért áll üresen az a szép épület a Széchenyi téren.

Pató Pál kigondolta: 1988
A beruházás becsült költsége: 2 milliárd forint

2 028

Magasház, Pécs


(Forrás: baranyanet.hu)

Egy tetobeázás után derült ki 1989-ben, hogy az épület acélpászmáinak korrodálódása miatt Közép-Európa legmagasabb toronyházából ki kell költözniük a lakóknak. A hetvenes évek elején valami miatt jó ötletnek tunt, hogy ezzel a baromi randa, ráadásul szinte mindenhonnan látható épülettel csúfítsák el Pécset. Miután életveszélyesnek nyilvánították, sokan felsóhajtottak: legalább fölrobbantják, és egyszer s mindenkorra elfelejthetik. A furfangos tervezok azonban panelházakkal bástyázták körül a Magasházat, ezért lebontása horribilis költségekkel járt volna. Az önkormányzat hiába adta el 1993-ban az elátkozott épületet, a befekteto nem erosítette meg a szerkezetet, ezért ismét a városé lett. Pécs négyszázmillióért megerosítette a már nem életveszélyes épületet, de hogy most mi van, azt nem tudni. Az önkormányzat szerint eladták a PORR Hungáriának, a PORR Hungária szerint nem ok a tulajdonosok. Talán mégis fel kéne robbantani?

Pató Pál kigondolta: 1989
A beruházás becsült költsége: több milliárd forint

2 055

Frigyes laktanya, Győr


(Forrás: Leier Group)

Ha nem szunt volna meg a Varsói Szerzodés, akkor mára valószínuleg az ideiglenesen Gyorben állomásozó szovjet csapatokra dolt volna a város közepén fekvo Frigyes laktanya. A Monarchiában épült kaszárnyába eloször egyetemet álmodtak, az Universitas Alapítványnak azonban egy kanyi vasa sem volt a lepusztult épületegyüttes helyreállításához. Az alapítvány eladta a laktanyát, az szépen pusztult tovább, a muemléki védettség miatt a befektetoknek elment a kedvük a nagyot álmodástól. Végül a Leier csoporté lett a Frigyes laktanya, állítólag két éven belül üzletek, szállodás, irodaházak, lakóépületek nyílnak a parkok szabdalta területen. Egy biztos: remek látványtervek vannak, és csak remélni lehet, hogy az építésvezetot nem Pató Pálnak hívják.

Pató Pál kigondolta: 1989
A beruházás becsült költsége: 25 milliárd forint

2 039

Népstadion, Budapest


(Fotó: Barakonyi Szabolcs)

Jánosi György sportminisztériumának 2003-ban még a Népstadion átépítése volt „az elso számú feladata”. Elképzelni sem merjük, hogy mi lehetett a második számú, egy biztos: az 1953-ban épült stadion felso karéjának tetejére évek óta nem engednek be nézoket. Hol azzal indokolják, hogy életveszélyes, hol meg azzal, hogy a morzsolódó betonból levált darabkákat behajigálnák a nézok a pályára. Jánosi még hárommilliárdos átépítést álmodott meg, utóda, Gyurcsány Ferenc 75 milliárdosat. Egyik sem valósult meg, igaz, már az állami nagyberuházások mogulját, Rákosi Mátyást is fülön lehetett volna csípni, hiszen a Népstadiont közel sem készen adták át 1953-ban. A 22 ezer hiányzó ülohelyet (24 szektor) sohasem pótolták, a pályavilágítást – húszezer helyet megszüntetve – 1959-ben építették ki. Akkoriban ezért a „népnyúzó, fasiszta kormányokat” lehetett felelosségre vonni, mint tette azt Hegyi Gyula, a sporthivatal elnöke. És most?

Pató Pál kigondolta: 1997
A beruházás becsült költsége: 75 milliárd forint

2 049

Fürdő Szálló, Esztergom


(Fotó: Huszti István)

Magyarország legrégibb szállodája már akkor patinásnak számított, amikor Kossuth Lajos 1848 oszén megszállt itt. A legenda szerint a hajóállomásnál az esoben várakozó tömeg ajkán keletkezett az Esik eso karikára kezdetu Kossuth-nóta. A Honvédelmi Bizottmány elnöke ma már hiába kopogtatna szobáért. A kilencvenes évek elso felében a szálló bezárta kapuit, és – merjünk demagógok lenni – rendbehozatala helyett az önkormányzat aquaparkot építtetett. A városvezetés a befektetok ígéreteiben bízott, de az üzletembereket csak addig érdekelte az 1841-ben épült klasszicista palota, amíg jelzáloggal lehetett megterhelni. Cégük végül jogutód nélkül megszunt. Az önkormányzat egyelore nem tudta kisajátítani a város szégyenfoltjának tartott épületet, amit néhány hónapja legalább kitakarítottak és oriznek. A Fürdo Szállót az önkormányzat is megvehetné, szíve szerint – a szomszédos volt pártházzal együtt – szállodát és konferenciaközpontot muködtetne benne.

Pató Pál kigondolta: 1993
A beruházás becsült költsége: 1 milliárd forint

2 038

Grassalkovich-kastély, Gödöllő


(Fotó: Index)

A rendszerváltás után több milliárd forintért helyrehozták a kulturális minisztérium és a gödölloi önkormányzat tulajdonában lévo kastély területének 25-30 százalékát. A foépület most közel úgy néz ki, ahogy Mária Terézia 1751-ben is látta, a többitol viszont elrettenne, tervek azonban vannak. Az épületeket 1945 után szociális otthonként és a hazánkban állomásozó szovjet csapatok laktanyájaként használták. A jelenleg még romos lovardából rendezvény- és konferenciaközpontot, a márványistállóból éttermet, a volt kocsiszínbol az ország legnagyobb alapterületu kiállítótermét tervezik létrehozni, a ser- és pálinkafozdének nem szánnak új funkciót. A tízmilliárdra becsült felújításból a parkot is rendbe lehetne hozni, és szállodát is lehetne építeni. Hogy mibol? Elsosorban pályázati pénzekbol, de hogy mikor, azt csak Pató Pál tudja. (Egyébként csak romos kastélyokról hasonló hosszúságú cikkek tucatjait tudnánk írni.)

Pató Pál kigondolta: 1945
A beruházás becsült költsége: 10 milliárd forint

2 045

Hotel Rózsadomb (volt SZOT-szálló), Budapest


(Fotó: Barakonyi Szabolcs)

Egykor jómunkásemberek hihették el, hogy a szakszervezeti beutalóval majd ok is lakói lehetnek, ha csak egy- vagy kéthetes turnusokban is a szocializmus idején a gazdagság szimbólumának számító Rózsadombnak. Ma már se gazdagság – vagyis nem kirívó –, se SZOT, se szálló a Rózsadombon. Az épületet 1971-ben nyitották meg a "dolgozó nép számára", majd ahogy a dolgozó néptol, úgy a szállótól is búcsút vettünk a rendszerváltással. A már 1992-ben egymilliárd forintra értékelt épület évekig üresen állt. Tulajdonosa, a Hunguest a Globexszel 1997-ben háromszáz szobás luxusszállót akart itt kialakítani, de csak a bontásig jutottak a Globex csodje miatt. A szálló iránt késobb egy gibraltári offshore cég és az elrabolt Farkas Helga édesapja is érdeklodött. Végül az a Pro-Hill Kft. vette meg, amely részben Kunos Péternek, az Agrobank börtönviselt egykori vezetojének a tulajdonában van, és amely telefonon elérhetetlen. Most luxustársasházzá akarják átalakítani, ehhez két emeletet építenének rá, emiatt egy alapítvány szerint megszunhet a budapesti Duna-part világörökségi védettsége. Január elején emiatt per is kezdodött, az ítélethirdetésig biztosan marad a torzó.

Pató Pál kigondolta: 1992
A beruházás becsült költsége: 15 milliárd forint

2 041

Közraktárak, Budapest


(Fotó: Huszti István)

Budapest ugyan nem nyerte el a 2010-es Európa kulturális fovárosa címet, az évtizedek óta bezárt közraktárak fejlesztését a kormány mégis megvalósítaná, hogy Budapest 2011-ben – Magyarország soros EU-elnöksége idején – méltóképpen legyen Európa fovárosa. A hosszú évek óta húzódó projektbe belefáradt fovárosi illetékesek titokban talán már átkozzák a tanácsnál dolgozó elodeiket, hogy 1966-ban csak a romos közraktárak egy részét bontották el, helyet adva a Nehru parknak. Turisztikai központ, eloadóterem, étterem, kávéház, galéria, dizájnstúdió lenne az 1880-as években épült három gabonaraktár. A fejlesztés költségeit milliárdokkal dobja meg, hogy a Közraktár utca forgalmát a föld alá kellene vezetni, a látogatók pedig sétálóutcán közelítenék meg az új fovárosi kulturális központot.

Pató Pál kigondolta: 1930-as évek
A beruházás becsült költsége: 6 milliárd forint

2 047

Moszkva tér, Budapest


(Fotó: Barakonyi Szabolcs)

Mióta a városi civilizáció rátalált a XVIII. században, azóta az emberek nem tudták eldönteni, mit kezdjenek vele. A tér alapveto problémája, hogy belvárosi jellegéhez képest óriási forgalom halad át rajta: a 70-es, 80-as években ezért kétszintu csomópontban gondolkodtak, majd a forgalom föld alá terelésében. Legutóbb 2000-ben jelentette be a fováros, hogy nagyobb fejlesztést tervez, de végül 2007-ig csak minimális kozmetikázásra futja. A megoldás a tér csomópont jellegének megszuntetése lenne (a metró meghosszabbítása, a villamosvonalak összekötése stb.). A fováros nehezen vallja be, de nincs konszenzusos terve, az érintett három kerületbol csak Horváth Csaba polgármester tud felmutatni valamit, teljes parkosítással, földalatti bevásárlóközponttal és a közlekedés ésszerusítésével, de a több tíz milliárdos ügyre még pénzt is kéne találni.

Pató Pál kigondolta: 1980-as évek
A beruházás becsült költsége: 10–30 milliárd forint

2 052

Divatcsarnok (Párisi Nagy Áruház), Budapest


(Fotó: Huszti István)

Ha én budapesti épület lennék, biztosan nem vágynék emeletekre, sem az Andrássy útra, sot még híres építészt sem akarnék szüloül, hiszen akkor biztos, hogy évtizedekig lakatra volnék kárhoztatva, akárcsak a Divatcsarnok, amirol minden évben kétszer-háromszor elmondja egy politikus, hogy mennyire értékes, de se elore, se hátra. A századelon impozáns plázaként muködo, szecessziós épületet a Fidesz-kormány akarta 2001-ben e-központtá tenni, miután visszavásárolta a Centrum Kft.-tol 2,1 milliárdért, de hogy ez mi lett volna, maguk sem tudták. Medgyessy Péter Guggenheim-múzeummal blöffölt, majd 2-4 milliárdos kerettel a kulturális tárca „valamilyen kulturális célra” akarta volna pályáztatni az utóbbi két évben, de államnak erre nem jutott pénze, így ismét túladott rajta 3 milliárd forintért. A vevo ugyanaz a cég, amelyik korábban már meg akarta venni a Divatcsarnokot (Orco Property Group), most sikerült, és a tervek szerint újra áruház lesz belole és lesz jégpálya is a tetején.

Pató Pál kigondolta: 2001
A beruházás becsült költsége: n. a.

2 036