Emberismeretből is lehet érettségizni

"Primitív, demagóg, politikai támadásnak" nevezte Magyar Bálint oktatási miniszter a Fidesz megnyilatkozásait a középiskolai felvételi tévéműsoros vizsgafeladatai kapcsán, és mint mondta, sajnálatosnak tartja, hogy az iskolák egyre gyakrabban válnak politikai csatározás terepévé.

A vizsgadrukkot növeli a Fidesz

Magyar Bálint nem érti, hogy a Fidesz milyen statisztikák alapján állítja: a 2004 tavaszi központi próbaérettségin a tizenegyedikes diákok 22-23 százaléka megbukott. A parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke szerdán, Magyar Bálint bizottsági meghallgatásán nehezményezte, hogy a tárca nem hozta nyilvánosságra a nem túl jó eredményeket a honlapján, és nem küldte el az összesített végeredményt az iskoláknak sem, adta hírül a Magyar Nemzet.

Magyar Bálint a felvételi reformokról szóló sajtótájékoztatóján csütörtökön közölte, a tizenegyedikes diákok egyáltalán nem voltak motiváltak, nem voltak felkészültek, hiszen a próbaérettségire kapott jegy nem számít bele az év végi osztályzatukba, ráadásul sokan a rendelkezésre álló idő letelte előtt adták be a lapokat. Szerinte az ellenzéki párt kampánya "játék a gyerekekkel", semmi másra nem alkalmas, mint hogy erősítse a vizsgadrukkot.

Csak a diákok töredéke hasalt el

Ismertetve a tényleges eredményeket az oktatási miniszter megjegyezte, a középszintű próbaírásbeliből nem lehet megítélni a diákok felkészültségét. Mint mondta, 10 százalékos teljesítmény alatt nem engedik szóbelizni a diákokat, de 10 százalék alatti eredményt csak a próbaérettségin részt vevők töredéke produkált. Magyar nyelv és irodalomból 6 százalék volt ezek aránya, történelemből 1 százalék, matematikából 1,5 százalék, míg idegen nyelvekből a diákok kevesebb mint 1 százaléka múlta alul a 10 százalékos határt.

A tényleges eredmények

Más képet mutatnak a minisztérium által az Indexnek átküldött statisztikák. Ezek szerint a magyar próbaérettségin nem a 10 százalék alatti eredményt elért tanulók aránya 6 százalék, hanem a 0 pontos dolgozatoké. Az 1 és 10 százalék közötti eredményt elért tanulók aránya további 16 százalék, így tehát 22 százalék azoknak az aránya, akik nem érték el a szóbeli vizsgára való bejutáshoz szükséges pontszámot. 11 és 20 százalék közti eredményt a diákok 18 százaléka ért el, összesen tehát a magyar próbaérettségin részt vevő diákok 40 százaléka nyújtott 20 százalék alatti teljesítményt.

Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a rossz helyesírásért kiosztott hibapontok nélkül az eredmények valamivel kedvezőbbek, és az érettségivel kapcsolatos újítások közül éppen az az egyik, hogy lehet majd helyesírási szótárt használni a magyar vizsgán.

A további adatokból kiderül, hogy matematikából a diákok közel fele 20 és 39 százalék között teljesített, 14 százalékuk pedig 20 százalék alatt. Történelemből a legtöbben 19-45 pont közötti eredményt értek el, a 73 pontnál jobb teljesítményt nyújtók aránya elenyésző. Angol nyelvből a résztvevők 3 százaléka nem mehetne szóbelizni, mert 10 százalék alatti eredményt ért el, a legjellemzőbb azonban a 20-39 százalékos eredmény, ennyit ért el ugyanis a próbaérettségizők 42 százaléka. Német nyelvből a 10 százalék alatti eredményt elérők aránya kevesebb mint 1 százalék, a diákok 24 százaléka 30 és 39 százalék közötti eredménnyel teljesítette a vizsgát.

Türelmi keretszám rászoruló diákoknak

Azokon az újításokon túl, amelyekről az Index már beszámolt, számos újabb, a felvételirendszert érintő érdekességgel szolgáltak az Oktatási Minisztérium sajtótájékoztatóján.

Idén először a hátrányos helyzetben lévő diákoknak is lehetőséget biztosítanak, hogy bejussanak az önköltséges szakokra, ahová rendszerint alacsonyabb pontszámmal lehet bekerülni. Eddig ez a lehetőség csak a gazdag diákok előtt állt nyitva, mondta Sipos János közoktatási helyettes államtitkár.

Némi előnyt élveznek a rászorulók az államilag finanszírozott szakokon is: a keretszám 3 százalékáig helyet biztosítanak nekik, ahová a hivatalos pontszám alatti eredménnyel is bejuthatnak, tette hozzá a helyettes államtitkár.

Emberismeret az érettségin

Az idei érettségi-felvételi 114 vizsgatárgya között olyanok is szerepelnek, mint médiaismeret, etika vagy emberismeret, közölte Pósfai Péter, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) vezetője. A középszintű írásbeli érettségihez 150 féle tételsor tartozik, az emelt szintűhöz 185 féle. Az emelt szintű szóbeli követleményeit 2340 tételben gyűjötték össze.

A közép- és emelt szintű írásbeli érettségik tantárgyanként ugyanazon a napon, érettségi után kerülnek sorra, az emelt szintű szóbelit június első felében, a középszintű szóbelit június második felében tartják, mondta Sipos János.

Felvételizzen az Indexszel

Ha további érdekességeket szeretne megtudni az újításokról a felvételi lapok leadásáig, azaz február 15-ig vagy azután, keresse fel az Index érettségi mellékletét, ahol rendszeresen közlünk emelt és középszintű érettségi feladatsorokat nyolc tantárgyból.