Nagyon súlyos a helyzet
További Belföld cikkek
-
Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása? - Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
- 2053-ig mindent titkosítottak a Védelmi Beszerzési Ügynökség hekkertámadásáról
- Tűz ütött ki egy gödöllői házban és egy soproni lakásban
- Felmondott a Kutyapárt hegyvidéki képviselője a privát munkahelyén a vagyonnyilatkozata miatt
Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE docense szerint a köztársasági elnöknek ezután igen nehéz lenne új és alkalmas jelöltet találnia a fõbírói posztra, mert a reformot célzó kritériumainak kevés jelölt felel meg. Ráadásul az eddigi jelöltekkel történtek ismeretében õk sem biztos, hogy kitennék magukat a procedúrának. (Közben kiderült, hogy Sólyom László újra Havasiné Orbán Máriát jelöli a Legfelsőbb Bíróság elnökének.) Fleck szerint az erősen kontraszelektált bírósági vezetésben kevesen, és csak véletlenszerűen vannak a posztra alkalmas jelöltek.
A bírósági rendszer egyik legismertebb kritikusának számító szakértõ a hétfőn leszavazott Havasiné Orbán Máriát alkalmas jelöltnek tartja. Fleck Zoltán szerint tudható, hogy Sólyom László a jelöltek keresésekor nem akar az ítélõtáblák szintje alá menni (Havasiné a Gyõri Ítélõtábla elnöke), a megyei elnökök közül pedig azért nem jelölne, mert épp ez a szint jelenti a bíróságok igazgatási rendszerének a rákfenéjét. Egy volt megyei bírósági elnökkel szemben nem lenne reális elvárás, hogy valóban változtasson az ezen a szinten sûrûsödõ túlhatalom okozta aránytalanságokon.
A jogszociológus alkalmas jelöltnek tartaná a Fõvárosi Ítélõtábla elnökét is (a posztot Lukács Zsuzsanna tölti be), ám róla Havasinéhoz hasonlóan az a nézet terjedt el, hogy jobboldali politikai szimpátiájú. Fleck Zoltán a kialakult helyzetet az Indexnek nagyon súlyosnak nevezte: a Legfelsőbb Bíróság szerinte szétesőben van, így ott is nagyon nehéz lenne megfelelõ jelöltet találni.
"Az MSZP-s képviselõk döntése azt jelzi, hogy két dolgot tartottak fontosnak: kritizálni akarták a köztársasági elnök jelölési rendszerét, és meg akarták jeleníteni a félelmet, ami egy jobboldalinak mondott jelöltet övez.. Az elõzõ fõbírótól ugyanis azt tanulták, hogy fontos a pártállás, és hogy politikailag ki mit ígér" - véli Fleck. A szakértõ sejtése szerint ugyanakkor az elutasításban közrejátszhatott, hogy az MSZP-közeli jogi szakértõknek nem áll érdekében egy radikális bírósági reform elindítása.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
