Magyarországon él a 'kiszorított kémnő'

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) tavaly kiszorított az országból egy házaspárt, mivel a titkosszolgálat gyanúja szerint Sz. I. és férje a román hírszerzésnek dolgozott, adta hírül a hétfői Magyar Nemzet. A házaspár azonban az Index információi szerint jelenleg is Magyarországon él, sőt a férj nemrég kapott letelepedési engedélyt.

Szatmári Ildikó és Bálint-Pataki József, volt HTMH elnök az Apáczai Közalapítvány ülésén

Intim viszonyok

Úgy tudjuk, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) dolgozó Sz. I.-ről egy C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon merült fel a gyanú, hogy a román hírszerzésnek dolgozik. Az Index több forrásból származó információi szerint az Sz. I. monogram Szatmári Ildikót takarja, aki egyebek mellett az oktatási tárca főtanácsosa is volt. Férje, Szatmári Tibor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség budapesti irodavezetője volt, és ő is kapcsolatban állt a HTMH-val. A Magyar Nemzet szerint a hazai nemzetbiztonsági szervek arról is információt szereztek, hogy az asszony intim viszonyt ápolt a magyar kormány egyik volt és egyik jelenlegi miniszterével. A lap úgy tudja, ezt számos más információn kívül telefonlehallgatási jegyzőkönyvek is bizonyítják. De a Határon Túli Magyarok Hivatalának korábbi vezetője is közeli kapcsolatba került Szatmári Ildikóval, miután az főállásba került a hivatalnál.

Az RMDSZ-irodán

Szatmári Ildikó a HTMH mellett idén áprilisig kuratóriumi tag volt az oktatási tárca által létrehozott Apáczai Közalapítványban. A befolyásos asszony férje, Szatmári Tibor idén januárig intézte az RMDSZ magyar kapcsolatait. A lap szerint a titkosszolgálat vezetői büntetőeljárás megindítását fontolgatták, de végül úgy döntöttek, hogy a lényegesen gyakrabban alkalmazott úgynevezett kiszorítást vetik be a házaspár ellen, azaz megvonják tőlük a magyarországi tartózkodáshoz szükséges engedélyeket.

Önként távozott a volt HTMH-munkatárs?

Az újság állításával szemben Szatmáriéknak nem kellett elhagyniuk az országot. A férj az Index megkeresésére tagadta, hogy kapcsolatban álltak a román hírszerzéssel. "Régi szokása az RMDSZ-t kritizáló erdélyi és magyarországi radikálisoknak - mondta Szatmári -, hogy a Securitatéval és annak utódszervezeteivel hozzák kapcsolatba az RMDSZ vezetőit és azok munkatársait." Szatmári Tibor RMDSZ-es állásának megszűnését azzal indokolta, hogy a szervezet kormányra kerülése után a diplomácia szabályainak mondott volna ellen, ha egy miniszterelnök-helyettes (Markó Béla) tanácsosa egy másik országban dolgozzon.

"Másrészt, amióta a népszavazási kampányban a határon túli szervezetek mindegyike szembehelyezkedett a magyar kormánnyal, amúgy is csökkent az igény az enyémhez hasonló tevékenységre" - indokolta távozását a volt irodavezető. Szatmári jelezte, hogy felesége átesett egy, a HTMH-ban kötelező C típusú vizsgálaton, de még tavaly tavasszal. Szerinte felesége az új támogatáspolitikai főosztály vezetéséről őmaga mondott le, mert "ebben a minőségben már nem csak oktatási kérdésekkel kellett volna foglalkoznia".

Nem tartottak rá igényt

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Indexnek azt mondta, hogy hétfőn reggel szerzett tudomást a Szatmári-ügyről, jóllehet májusban már az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is értesült a vizsgálatról. A román kormány miniszterelnök-helyettese azt állította, hogy az RMDSZ már december-január folyamán megszakította a kapcsolatot budapesti képviselőjével. "Mondjuk úgy, hogy nem tartottunk igényt a munkájára" - fogalmazott Markó, aki szerint az ügy nem hozható összefüggésbe egyes magyarországi pártok és az RMDSZ viszonyával.

Bizottsági téma

Répássy Róbert, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja - részletek említése nélkül - azt nyilatkozta lapunknak, hogy a titkosszolgálatok éves beszámolójában - mások mellett - szerepelt a román hírszerzés magyarországi tevékenysége is. Répássy ugyanakkor nem kívánta megerősíteni a Magyar Nemzetben leírtakat. Tóth Károly, a testület szocialista alelnöke azt mondta, nem tudja, hogy igaz-e a Magyar Nemzet története, mindenesetre általánosságban felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben egyre több államtitok lát napvilágot, ami gyakorlatilag ma Magyarországon következmények nélkül maradhat.

Tóth példaként említette, hogy ha egy lap megír egy államtitkot, akkor a meginduló nyomozásban az már adatvédelmi kérdés, hogy ki adott ki egy információt, holott az akár az ország biztonságát is veszélyeztetheti. A politikus szerint tulajdonképpen mindegy is, hogy a megjelent hír igaz-e, vagy sem, hiszen mindenki másképp fogja majd a monogramot, illetve a néven nem nevezett tárcavezetőket dekódolni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!