Kisebbségeinket nem vonzza a kettős állampolgárság

A Magyarországon élő, zömmel az első világháború előtt érkezett bolgárkertészek és leszármazottaik a rendszerváltásig nem voltak magyar állampolgárok. A kilencvenes években kaptak csak magyar állampolgárságot, de a bolgárt is megőrizték, mert ezt a szófiai törvények nem tiltják. "Bulgáriában a külföldieknek drágább a szállás, de például örökösödésnél is jól jön a bolgár állampolgárság - mondta el az Indexnek Tyutyunkov Mónika, a Bolgár Országos Önkormányzat titkára. - Állampolgársági jogon azonban semmi sem jár ingyen, segélyt vagy más juttatást sem kaphatunk Bulgáriából."

A magyarországi bolgárok becslések szerint ötezren lehetnek, bár a népszámláláson csak ötödannyian vallották magukat bolgárnak. (A becslések és a hivatalos adatok mindenütt eltérnek, mert a kisebbségi önkormányzatok szerint történelmi traumák vagy a biztosok által rosszul feltett népszámlálási kérdések miatt sokan nem árulták el nemzetiségüket.)

Magyarországon december 5-én tartanak népszavazást a kettős állampolgárságról. Az ellenzők szerint túlságosan költséges lenne, ha határon túliak megkaphatnák a kettős állampolgárságot, és a döntés után áttelepülési hullám indulna. A támogatók nem számolnak pluszköltséggel, szerintük a lelki okok mellett a magyar útlevél lenne a legfőbb haszna a kettős állampolgárság megadásának.

Nincs jelentősége

A magyarországi németek nem lehetnek kettős állampolgárok. A német alkotmány szerint erre csak azoknak van joguk, akik 1937. december 31-én az akkori német határokon belül laktak. A Nyugat-Lengyelországban maradt, ma már kisszámú németségnek Berlin ezért megadja az állampolgárságot, a magyarországiaknak azonban nem. "Azzal, hogy beléptünk az Európai Unióba, ennek nincs is jelentősége, és a rendszerváltás óta ez a kérdés Németországban sem merült fel" - mondta Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke.

Román-magyar-örmény

"Nemrég kérvényeztem a román állampolgárságot" - tett meglepő bejelentést idősebb Aján Gergely, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke, aki elmondta, hogy az örmény állampolgárság megszerzésére viszont nincs lehetőség. A húsz-huszonötezresre becsült hazai örménység legnagyobb része Erdélyből vándorolt Magyarországra, kisebb része viszont a törökök első világháborút követő népirtása után.

Aján az előbbi csoportba tartozik, rokonai élnek Romániában, és családja régi házának egy részét kapta vissza a közelmúltban, így már tulajdona is van. A román törvények lehetővé teszik, hogy aki az ország területén született - Aján 1932-ben látta meg a napvilágot -, megkaphasa a román állampolgárságot.

Soha nem éltek Romániában

A hazai románok már nem juthatnak ilyen könnyen román állampolgársághoz. A Moldovában élő románoknak, valamint a forradalom előtt emigráltaknak megadják az állampolgárságot, az elcsatolt területeken élőknek a továbbtanulásukat is biztosítják. "A hazai románok sohasem éltek Romániában, az állampolgárságból semmi előnyük sem származna" - mondta az Indexnek Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke.

A nyugati diaszpórában élő szlovákok felvehetik az állampolgárságot, és Ligetfaluban egy külön szavazókörben a választásokon is részt vehetnek, a környező országokban élő szlovákokat azonban nem illeti meg ez a jog. "Nem merült fel az állampolgárság megszerzésének az igénye a hazai szlovákok körében, hiszen sohasem voltak Csehszlovákia állampolgárai" - mondta Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, aki szerint a hazai szlovákok a magyarnál jóval kevesebb kedvezményt nyújtó szlovákigazolványra sem tartottak túlzottan igényt.

Nem Krleza szintjén

A világ harminc országában élő horvátoknak joguk van az állampolgárságra, a hat évvel ezelőtt hozott törvényről semmilyen vita nem volt. A horvát diaszpóra - a lakosságszámhoz viszonyítva - a világ egyik legnagyobbja. A határokon belül négy-, a határokon túl két és fél millió horvát él. A hatvan-hetvenezresre becsült magyarországi horvátságból százötven-kétszáz kettős állampolgár lehet. "Ők nem akarnak elköltözni Magyarországról - mondta Karagics Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke. - Egyesek lelki okokból váltják ki az állampolgárságot, mások azért, hogy könnyebben tudjanak Horvátországban is vállalkozni."

A kérelmezőnek anyakönyvi kivonattal kell igazolnia horvát származását, illetve beszélnie kell a nyelvet. "Persze, nem olyan szinten, mint Miroslav Krlezának" - mondta Karagics Mihály.

Nem indulna elvándorlás

Szerbiában törvény készül, amely kettős állampolgárságot adna a környező országokban és az emigrációban élő szerbeknek is. Pavlov Milica, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke nem tud a kezdeményezésről, de nem hiszi, hogy tömegesen élnének ezzel a lehetőséggel a zömmel a 18. század óta Magyarországon élő szerbek. "Magyarország a szülőhazánk, és a délszláv háború óta kicsit el is távolodtunk Szerbiától" - mondta az elnöknő.

A magyarországi szlovéneknek és ukránoknak le kellene mondaniuk magyar állampolgárságukról ahhoz, hogy felvehessék az anyaországét. Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke szerint számos előnnyel járna a kettős állampolgárság: "Nem indulna meg elvándorlás, viszont a magyarországi szlovének a nyelv- és országismeretük miatt könnyebben tudnának Szlovéniában is vállalkozást indítani."