KGB, NBH, FSZB, NATO, Laborc

Egyelőre nem tudni, mikor hívják össze ismét a nemzetbiztonsági bizottság ülését, amelyen az NBH főigazgatójává jelölt Laborc Sándort hallgatná meg a testület. Laborc Sándor és az Információs Hivatal élére jelölt Hetesy Zsolt november 6-án állt volna meg a bizottság elé, de az ülést végül nem hívták össze.

Ellenzéki politikusok szerint Laborc személye nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, mivel a nyolcvanas évek elején a KGB moszkvai főiskoláján végzett, és egykori évfolyamtársai ma magas rangú orosz titkosszolgálati vezetők lehetnek.

„A bizottság több tagja jelezte, hogy úgysem vesz részt az ülésen, mert tájékozódnia és egyeztetnie kell Laborc személyéről. Az ülés így határozatképtelen lett volna, ezért végül nem tartottuk meg”, indokolta az Indexnek a meghallgatás elmaradását a bizottság KDNP-s elnöke. Simicskó István azt egyelőre nem tudta megmondani, mikorra hívhatják össze az ülést.

Mindenki elgondolkodik

Kérdéses persze az is, hogy Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli második nekifutásra is Laborcot jelöli-e a posztra. „Szilvásy György a nyár elején azt ígérte, konszenzusos jelöltet javasol az NBH élére. A mostani vitát látva, neki is el kell gondolkodnia azon, hogy Laborc-e a megfelelő jelölt”, vélekedett a bizottság kereszténydemokrata elnöke.

Elképzelhető például, hogy Szilvásy jelöltjét az SZDSZ sem támogatná a bizottságban. “Az SZDSZ tájékozódik az ügyben, a sajtóban megjelent információk, és reakciók ezt szükségessé teszik”, mondta az Indexnek Gulyás József a nemzetbiztonsági bizottság SZDSZ-es tagja. Az SZDSZ az ellenzék állításai közül többel nem ért egyet, így azzal sem, hogy Laborc Sándor az NBH megbízott főigazgatójaként az általa végrehajtott átszervezéssel tudatosan szétverte volna a szolgálatokat.

A sajtóban megjelent információk között azonban Gulyás József szerint akadnak olyanok, amelyeket mérlegelni kell. Éppen ezért az SZDSZ legkésőbb a bizottsági döntés előtt tájékozódni akar. Elemi érdeke a koalíciónak is, hogy kikezdhetetlen, megkérdőjelezhetetlen vezető legyen a Nemzetbiztonsági Hivatal élén, mondta Gulyás József. Ez akkor is igaz, tette hozzá, ha a jelölés, a kiválasztás felelőssége a mindenkori miniszteré.

Hiányos életrajz

De mi a baj Laborc Sándorral? Ki az a Laborc Sándor, hogy ekkora csetepaté keveredett a személye körül?

Eddigi pályájáról - titkosszolgához méltóan - viszonylag keveset tudni. Nagyrészt a sajtóban megjelent információkra, illetve Szilvásy György titokminiszter hivatalának kurta tájékoztatására támaszkodhatunk, amelyet a Magyar Hírlap kérdéseire adott.

Arról, hogy a most ötvenes éveiben járó ezredes a rendszerváltás előtt mit csinált, nincs adat. A rendszerváltás után az Információs Hivatalnál dolgozott. „Tisztességes, gondolkodó embernek tartottam, de operatív területen nem volt túlságosan tapasztalt – legalábbis tíz évvel ezelőtt”, mondta az Indexnek Földi László, a hivatal egykori műveleti igazgatója.

Laborc Sándor 2000. december 31-ig dolgozott az Információs Hivatalnál. Nem hivatalos értesülések szerint eltávolították onnan, Szilvásy György hivatalának közlése szerint viszont közös megegyezéssel távozott, fegyelmi eljárás ellene nem folyt.

Laborc 2001. január 1-től már az APEH Bűnügyi Igazgatóságának információs igazgatóhelyettese. Az APEH élén ebben az időben Simicska Lajos állt, így ma többen felvetik azt a kérdést, miért nem tartja elfogadhatónak a Fidesz most Laborc Sándor személyét. Laborc 2003. január 1-ig dolgozott az APEH Bűnügyi Igazgatóságán, amely ekkor beolvadt az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságába.

Karrier

A 2002-es kormányváltással a polgári titkosszolgálatok élén is változások történtek. A Nemzetbiztonsági Hivatal élére Zsohár István került. A Magyar Hírlap tudni véli, hogy a Moszkvából hazatérő Zsohár nevezte ki az APEH-es időszak után Laborc Sándort főosztályvezetővé az NBH-nál (Zsohár István idén hunyt el).

2004-ben újabb csere történik az NBH főigazgatói posztján. Zsohár István átkerül az Információs Hivatal élére, mert annak korábbi vezetőjét meneszti Medgyessy Péter. Az NBH vezetését Zsohár korábbi helyettese, Galambos Lajos veszi át. Laborc Sándor ekkor Galambos műveleti helyettesévé avanzsál.

Gyakori a váltás a titkosszolgálatok élén. Galambos Lajos 2007 májusában lemond a főigazgatói posztról. Azzal az indokkal kéri a felmentését, hogy többször érte jogos kritika a szolgálat működését. A távozó főigazgató szerint összevonásokra és átszervezésre van szükség az NBH-nál, és ezt egy fiatalabb vezetőnek kell végrehajtani. Így lesz Laborc 2007 júniusától az NBH megbízott főigazgatója.

Júniusban más esemény is történik. Gyurcsány Ferenc június 15-én jelenti be kormánya átalakítását. Szilvásy György addigi kancelláriaminiszter lesz a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. Miniszteri meghallgatásán Szilvásy is arról beszél, hogy szervezeti átalakításokra lesz szükség, össze kellene vonni a katonai és a civil szolgálatokat.

Kockázatok

Bár csak megbízott főigazgató, Laborc Sándor jelentős átalakításokba kezd a Nemzetbiztonsági Hivatalnál. Ahogy véget ér a nyár, a gazdasági igazgató kivételével az összes igazgatót és szinte az összes főosztályvezetőt kirúgják, a kémelhárítást pedig beolvasztotják egy másik egységbe.

Az ellenzék emiatt élesen bírálja Laborcot. A Fidesz szerint jelentősen gyengíti a titkosszolgálatot a frissen kineveztett, tapasztalatlan középvezetői kör. Kövér László azt is felvetette, hogy Laborc aktákat is megsemmisített, köztük feltételezhetően a Kulcsár-ügy iratait. A fideszes politikus szerint Laborccal kapcsolatban nem is nemzetbiztonsági kockázatról kell beszélni, ő már eddigi károkozásával „bizonyította”, hogy nem megfelelő a posztra.

A másik gyakori érv Laborc ellen, hogy a nyolcvanas évek elején Moszkvában végzett a Dzerzsinszkij-főiskolán. A nagy presztízsű intézmény akkor és most is titkosszolgálati, nemzetbiztonsági szakembereket képzett. A húszas évektől a Cseka, majd a KGB, ma pedig a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, azaz az FSZB intézménye (mai neve Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának Akadémiája).

Orosz kapcsolat

Milyen nemzetbiztonsági kockázatot hordozhat, ha Laborc Sándor itt végzett? Értelemszerű, hogy aki a 80-as években erre a főiskolára került, azt a KGB alaposan lekáderezte, ellenőrizte, feltérképezte kapcsolatait, életvitelét. Az már csak erős feltételezés, de nem kizárt, hogy egy ott tanuló magyar hallgatót beszervezhettek a szovjet szolgálatok, s ez a kapcsolat ma is lehet élő. Ugyancsak feltételezés, de nem kizárt, hogy egykori orosz évfolyamtársai ma aktív és magas rangú tisztek az orosz szolgálatoknál.

Az egész ügyet kirobbantó Magyar Hírlap szerint Laborc orosz orientációja belevág abba a képbe, ahogy Magyarország az utóbbi években ismét nyílt gesztusokat és lépéseket tesz a keleti nagyhatalom felé. Oroszország pedig manapság nem a Vörös hadsereggel, hanem olaj- és földgázvezetékeken szerez befolyást Európában.

Az orosz energetikai expanzió nemzetbiztonsági veszélyeiről Laborc Sándort, az NBH megbízott főigazgatóját is meghallgatta a parlamenti nemzetbiztonsági bizottsága.

Kövér László szerint az NBH vezetője "vérlázítóan pökhendi stílusban, általánosságokat fecsegve elszabotálta a bizottsági meghallgatást, és szinte egyetlen olyan információt sem közölt a nemzetbiztonsági átvilágításon átesett bizottsági tagokkal, parlamenti képviselőkkel, amelyet minősíteni kellene".

Irány Brüsszel?

Laborc „orosz kapcsolata” egy másik szempont miatt lehet kellemetlen Magyarországnak. Kérdés, hogyan ítélik meg a személyét és múltját Magyarország NATO-partnerei. Ha ugyanis ő lenne az NBH kinevezett főigazgatója, jövőre ő vezethetné a katonai szövetség biztonságpolitikájának kidolgozásáért felelős NATO-szakbizottságot. Az összeesküvés-elméletek hívei azt vizionálják, hogy Laborccal egyenesen az orosz titkosszolgálatok embere kerülne egy NATO-bizottság élére.

Bár elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy emiatt hazánk NATO-partnerei már aggályaikat fejezték ki, Martinusz Zoltán, hazánk brüsszeli NATO-nagykövete kategorikusan cáfolta, hogy akár személyes beszélgetésekben vagy más úton ilyen jelzéseket kapott volna.

„Fontos, hogy legyenek kapcsolataink az oroszokkal. Fontos velük az együttműködés a terrorizmus, a nemzetközi bűnözés terén, de eközben elsődlegesen Magyarország érdekét kell szem előtt tartani”, mondta Földi László. Az egykori hírszerző szerint minden titkosszolgálatnak, legyen az orosz, amerikai, izraeli vagy német, fontos, hogy pozíciókat építsenek ki a számukra fontos országokban. „Ha az oroszok pozíciókat akarnak, akkor szereznek is ilyet. A magyar szolgálatoknak az a dolga, hogy ezeket a törekvéseket felismerjék és kivédjék”, mondta Földi László.