Nem szeretjük jobban a Fideszt, mint másfél éve

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a Fidesz toronymagasan győzne, "ha most vasárnap lennének a választások". Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ellenzéki párt népszerűbb lenne mint a legutóbbi, elvesztett választás idején. A magyar lakosság alapvetően baloldali. Papírforma szerint Magyarországon mindig a baloldalnak kell nyernie. Csakhogy a mostani kormánypártok szimpatizánsai hajlamosak otthon maradni, ha elégedetlenek. Azt viszont már nem tennék meg, hogy átszavaznak a túloldalra. 1998-ban is úgy tudott nyerni a jobboldal, hogy az elmúlt 10 évet vizsgálva akkor rekord alacsony volt a részvétel. Most hasonló a helyzet, egyszerűen azért tudna nyerni a Fidesz, mert kicsi a választói kedv.

A Tárki szerdán nyilvánosságra hozott, reprezentatív mintán végzett kutatása szerint most a jogosultaknak csak a fele menne el szavazni. 2006-ban 8 038 017 választójoggal bíró polgár élt e hazában, vagyis "most vasárnap" 4 millióan voksolnának. A Tárki szerint a részvételüket biztosra ígérők 64 százaléka szavazna a Fideszre, tehát 2 560 000 ember. Tavaly tavasszal, amikor igazi választást tartottak, a Fidesz-KDNP lista 2 272 979 voksot kapott. A különbség tehát 288 ezer fő, ami az összes választójogú embernek mindössze 3,6 százaléka. (Érdekes még megjegyezni, hogy a közvélemény-kutatás hibahatára 3,5 százalék.)

Az eltűnt másfél millió

Az MSZP most 1 millió szavazatot kapna. 2006-ban még 2 336 705-ot kapott. A különbség 1,3 millió fő. Az SZDSZ most 80 ezer voksot kapna, tavaly viszont még 350 ezren szavaztak rá. A különbség durván 200 ezer fő. A két baloldali párt együttesen tehát pont 1,5 millióval kapna kevesebbet, mint tavaly. Tavaly közel 5,5 millióan szavaztak, most pedig 4 millióan mondták biztosra részvételüket. A különbség pont 1,5 millió, annyi, mint ahányan elpártoltak a kormánypártoktól. A kiábrándult balosok tehát inkább otthon maradnak, de át nem szavaznak.

A jobboldali szavazók ugyan kevesebben vannak, mint a balosok, viszont sokkal fegyelmezettebbek. Egy politikából kiábrándult közegben is inkább elmennek szavazni. A Fidesz 1998-as győzelme idején 56 százalékos volt a részvétel, míg 2002-ben 70 százalék, tavaly pedig kevés híján 68 százalék. Vagyis 1998-ban hasonló történt, mint "most vasárnap" történne: a balosok egy jó része otthon maradt, a jobbosok elmentek.

Az elmúlt tíz év tanulsága

Ha megnézzük, hogy az elmúlt tíz évben hogyan alakultak a balra és jobbra leadott összesített szavazatszámok, akkor az elmélet újabb bizonyítást nyer.

1998-ban az MSZP, az SZDSZ és a Munkáspárt 1 982 159 szavazatot kapott. A Fidesz, az FKGP, az MDF, a KDNP, a MIÉP és az MDNP összesen 2 448 654-at.

2002-ben a három baloldali párt 2 796 584 voksot kapott. A Fidesz-MDF közös lista, a MIÉP és az FKGP összesen 2 594 427-et.

2006-ban az MSZP és az SZDSZ 2 688 317-ot kapott, a Fidesz-KDNP, a Jobbik-MIÉP és az MDF pedig 2 664 817-et.

Vagyis 1998 óta a jobbra szavazók létszáma stabilan 2,5 millió körüli, és lassan választásról-választásra növekszik. Ez a növekedés azonban kevés egy választás eldöntéséhez, hiszen a tavalyi 2,66 milliós eredmény minden idők legjobb jobboldali erdménye, és így is vesztettek.

1998-ban egymillió balos otthon maradt

A baloldalon viszont sokkal szélsőségesebb eredmények születtek, 1,9 milliótól (1998-ban) a 2,8 millióig (2002-ben). A különbség akár 900 ezres is lehet. A baloldal eredményei közötti különbség pedig szorosan összefügg a választói aktivitással. A két szélsőséget hozó évben a 98-as vereség idején 4,5 millióan szavaztak, a győzelmet hozó 2002-ben viszont 5,6 millióan. A különbség 1,1 millió, ami szinte lefedi a baloldali pártok eredményei közti 900 ezres különbséget.

A Fidesznek most mért 2,56 milliós tábor lényegében megegyezik azzal, amit a jobboldal Magyarországon kapni szokott. A mostani népszerűség-növekedés vagyis relatív, a Fidesz legfeljebb az eddig jobbra menő szavazatokat tudta egyesíteni. A baloldali érzelműek attól még többen vannak, legfeljebb otthon maradnak.