Játék a tűzzel

"Amikor a várkertben a vaskerítés mellé szorultunk, ki akartuk adni fölötte a gyerekeket, hogy legalább ők megmeneküljenek. De akkor már annyira remegtek a félelemtől, hogy végül mégse mertük elengedni őket" - mesél a szombat esti megpróbáltatásokról a bodrogközi Pácin cigánytelepének egyik megrettent, név nélkül nyilatkozó lakója. A párfős társaság először megnézte a cigány fotókiállítást a kastély emeletén, majd épp a fellépőket hallgatták a várkertben felállított színpadnál, amikor észrevették, hogy a Magyar Gárda mintegy hatvan tagja bemasírozik.

A gárdistákat a falu MIÉP-es polgármestere hívta meg, hogy részt vegyenek a történelmi vármegyék zászlóinak ünnepi menetén. A félkatonai szervezet részvétele nem volt meghirdetve, és a műsorfüzetben sincs megemlítve. "Próbáltam bölcs lenni, nem hirdettem meg előre, mert akkor több ezer roma felvonulást szervezett volna" - magyarázta az Indexnek az okokat Barati Attila polgármester. A magyarok a kocsmában már hallottak róla, de a romák többsége csak a helyszínen tudta meg, hogy a Bodrogközi Napok keretében megrendezett utcai seregszemlén a Magyar Gárda és a Nemzeti Őrsereg is megjelent.

A legtöbb cigány a közeli vurstlinál szórakozott, de négy férfi, három nő és öt gyerek a várkertben nézte a műsort. A zászlós menetelés után a gárdisták a turulos emlékműtől erős rendőri kísérettel a kastélyhoz vonultak. Tárkányi Ferenc, az egyik érintett roma az Indexnek felidézte, hogy az árpádsávos zászló láttán egy rokona félhangosan megjegyezte: "még jó, hogy nem a horogkeresztes náci zászlóval jöttek." Ezt meghallotta az egyik civilruhás rendőr, és odaszólt, hogy nem kéne provokálni. A rákövetkező szóváltás végén a kutyás rendőrök a romák szerint a kerítéshez szorították őket.

A segély elvesztésének lehetősége miatt anonimitást kérő férfi elmondta, hogy a rendőrök "tűnés, takarodás!" felkiáltással nyomultak feléjük. "Mikor már nem volt hova hátrálni, a gyerekek meg halálra rémültek, kiabáltam a többieknek, hogy nyugodjunk meg és tűnjünk a francba. Úgyis mi ütöttünk volna először, akkor meg végünk lett volna. A gárdisták csak röhögtek meg grimaszoltak, de nem szóltak hozzánk. Végül az ijedtségen kívül nem esett bántódásunk."

A pácini polgármester hadnagyként maga is tagja a gárdának, a testület honlapján a "Borsod megyei Bors Vezér zászlóalj oszlopos tagja"-ként emlegetik. Az Index kérdésére, hogy minek egy békés, negyedrészt cigányok lakta faluba erődemonstrációra hívni egy sokak szerint rasszista szervezetet, Barati Attila egyrészt cáfolta, hogy a Gárda cigányellenes lenne, másrészt a hagyományőrzés fontosságát emlegette: "a Bodrogköz volt az első szálláshelye a magyaroknak, a legtöbb tarsolylemez itt kerül elő a föld alól".

A Magyar Gárda honlapján olvasható beszámoló szerint azért nem tiltakoztak a cigányok a gárdisták ellen, mert "Kolompár Orbán és fizetett ordibálói, rendzavarói nem voltak jelen." Nem történt atrocitás a polgármester szerint sem, és ugyanígy nyilatkozott a rendezvényt biztosító Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság őrnagya, Nagy Zsolt is. Szerinte ezt támasztja alá, hogy nem érkezett panasz vagy feljelentés. Az érintett romák viszont - mint mondták - azért nem tesznek feljelentést, mert semmi esélyt nem látnak arra, hogy annak foganatja lesz. Nagy Zsolt azt azonban elismerte, hogy azért vonultak ki közel 40 rendőrrel, nehogy a romák úgy érezzék, veszélyben vannak. Más szóval a polgármester a rendőröknek bejelentette az öttucatnyi gárdista érkezését, a páciniaknak - köztük a cigányoknak - viszont nem.

Az önmagában pitiáner incidens meglehetősen felzaklatta az 1600 lelkes falut. A központban az egyik járókelő azt mondta, hogy örül a gárdának, mert "most végre majd a cigányok megtanulják, hol a helyük". Egy biciklis nő buzgón bólogatott, az ismerőse viszont a fejét ingatta: "minek hergelni egymást, mi eddig békében elvoltunk itt, ez már politika". Az egyik kocsmában ebédidőben italozgató férfiak előbb hangosan bizonygatni kezdték, hogy nincs gond a pácini romákkal, aztán viszont abban értettek egyet, hogy végre móresre tanítják őket.

Az események a négyszáz fős helyi cigányságot is erősen megosztják. Az öntudatosabb roma férfiak egyszerre örülnek és sajnálják, hogy szombat este máshol voltak. "Az isten adta, hogy nem voltam ott" - fakadt ki az Indexnek az építési vállalkozó Gombos Róbert, aki szerint ha a gárda jelenlétében hergelni kezdik a romákat, könnyen elszakad a cérna. "Egy ponton előkerülhet egy kés, akkor pedig a jóisten legyen irgalmas mindenkihez, mert úgyis mi leszünk a hibásak."

A helyi cigány kisebbségi önkormányzat (ckö) vezetője, Góré Zoltán ezzel szemben igencsak távolságtartón viszonyul a történtekhez. Eleinte nem is akart nyilatkozni, aztán kijelentette, hogy nem kell túllihegni a dolgot, mert ő látta a videót, és azon nem látszik semmi. Csakhogy a szóban forgó felvételen végig a színpad látható, az események pedig a kamera mögött történtek. Góré megválasztását a telepen ma már többen hibának tartják, mivel kiderült, hogy nem képes erélyesen képviselni a romák érdekeit, és inkább a polgármesterre hallgat.

Góré azt is elhamarkodottnak tartja, hogy a cigányok az eset miatt szerdára tiltakozó gyűlést szerveztek a polgármesteri hivatal elé, ráadásul az ő megkérdezés nélkül. A demonstráció egyik ötletadója a budapesti Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, Horváth Aladár volt. A tüntetést végül lefújták, mert úgy találták, hogy a szombati események fényében a rendőrök nem biztos, hogy megvédenék őket, ha azon egyidejűleg a Magyar Gárda is megjelenne.

Tüntetés helyett végül csak egy megbeszélést tartottak a szomszédos Karcsán, néhány környékbeli falu cigány vezetőinek a részvételével, ahol a kistérség problémái mellett a pácini helyzetről, az összefogásról, a gárda elleni fellépés módozatairól volt szó. A tanácskozás végére beült Dakos János karcsai polgármester is, aki kifejtette, hogy szerinte Barati Attila valójában csak feltűnősködésből lett gárdista, és nem cigánygyűlölet vezérli. A roma résztvevők később átautóztak a pácini cigánytelepre. Ott kiderült, hogy egyáltalán nem mindenki örül nekik. A hangos szóváltás során sokan a tüntetés mellett érveltek, mások, köztük Góré Zoltán viszont arról beszéltek, hogy veszélyes szervezkedni, mert az felhergeli a falut.

A helyiek végül igazat adtak Horváth Aladárnak, aki azt mondta, hogy provokációnak nem szabad felülni, de ha a gárda megindul, a cigány férfiaknak a telep előtt fel kell sorakozniuk, hogy jelezzék: eddig, és ne tovább. A polgármester - aki a romák szerint szombaton még ökröt is süttetett a faluházban a gárdistáknak - úgy látja, hogy a feszültséget kizárólag Horváth Aladár kelti, teljesen feleslegesen, mert nem történt semmi. Barati Attila ezzel együtt megígérte a ckö vezetőjének, hogy nem hívja többé Pácinba a gárdistákat. Az Index érdeklődésére erről ezt mondta: "a gárda ott vonul fel, ahol esztelenül háborgatnak. Ha ez a romáknak megnyugtató, amennyiben nem adnak rá okot, tiszteletben tartom a kérésüket."