90+5'
Portugália
1
Kongói DK
1
Őszre halasztották a Gárda-pert
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Szeptember elsejére napolták el a Magyar Gárda elleni pert a Legfelsőbb Bíróságon. A Gárda ellen felperesként több új szervezet is részt vehet a perben, míg a Gárda oldalán egy magánszemély avatkozhat be.
Sok szervezet és két magánszemély is kérte, hogy beavatkozóként részt vehessenek a Magyar Gárda perében. A bíróság néhányuknak ezt engedélyezte és a Magyar Gárda feloszlatásáért indított per folytatását szeptemberre halasztotta.
A Gárda feloszlatásáért küzdő felperesek két újabb beavatkozóval bővültek: a Magyarországi Kisebbségek Pártjával és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületével. A felperesi oldalán már csatlakozott a pert kezdeményező ügyészséghez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Országos Cigány Önkormányzat.
Az alperesi oldalhoz csatlakozhatott hétfőn Reiner Péter nyugdíjas mérnök. Ő a hétfői tárgyaláson azt mondta, hogy zsidó származású és büszke magyarságára, és ezért elsők között jelentkezett a Magyar Gárdánál pártoló tagként. Kijelentette a bíróságon, hogy tapasztalatai szerint a Gárda nem sértette senki méltóságát.
Száva Vince, a Magyarországi Kisebbségek Pártja elnöke a tárgyaláson viszont azt mondta, hogy az emberek rettegnek és rémálmaik vannak a Magyar Gárda fellépése miatt. A pert kezdeményező Fővárosi Ügyészség képviseletében Varga Bálint ügyész hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda rendfenntartó szerepet játszik, amit legutóbbi galgagyörki és faddi "demonstratív jellegű masírozásuk" is bizonyít.
A tárgyalás vége felé Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat nevében kérte a bíróság mielőbbi döntését, mert aggódik amiatt, hogy "a Gárda tovább provokálja a hazai cigányságot".
A hétfői tárgyaláson levetítettek két filmet, a Gárda faddi és vándi rendezvényeiről.
Az alperes képviselői azt magyarázták, hogy a beperelt Magyar Gárda Egyesület nem azonos a rendezvényeket tartó Magyar Gárda Mozgalommal.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
