Auguszta
-4 °C
2 °C

Nem lehet kamerázni a Magyar Gárda perén

2008.05.19. 11:26
Június 30-ra napolták el a Magyar Gárda megszüntetésére irányuló per tárgyalását a Fővárosi Bíróságon. A bíróságot kordonnal zárták körül, a tárgyalóterembe csak előzetes regisztráció után lehetett bemenni. A gárda ügyvédje és főkapitánya azt bizonygatta, hogy a Magyar Gárda Mozgalomnak semmi köze nincs a feloszlatni akart egyesülethez.

Csak negyed órán át használhatták az újságírók a fényképezőgépeket és kamerákat a Magyar Gárda perének második tárgyalási napján hétfőn a Fővárosi Bíróságon. Több fotóriporter kijött a 10 órakor kezdődött tárgyalásról, új emberek nem mehettek be helyettük.

A Fővárosi Főügyészség azért kezdeményezte korábban a Magyar Gárda megszüntetését, mert szerintük a szervezet tevékenysége ellentétes számos jogszabállyal, továbbá a tavaly december 9-re a Pest megyei Tatárszentgyörgyre szervezett felvonulásuk sértette a cigányság emberi méltóságát.

A rendőrség kordonnal zárta le a Markó utcát a Fővárosi Bíróság előtti részen, a Bihari János utca és a Nagy Ignác utca között. Itt már vasárnap este 8 órától megállási tilalmat vezettek be. A környező utcákban rabszállító és tűzoltóautó is készenlétben állt, a rendet több tucat rendőr biztosította. A Fővárosi Bíróság melletti Bihari János utcában körülbelül száz, egyenruhás gárdista és néhány szimpatizánsuk várakozott, rendbontás nem történt.

Június 30-ra napolták el a Magyar Gárda megszüntetésére irányuló per tárgyalását

A tárgyalás elején bejelentették, hogy több társadalmi szervezet, illetve magánszemély akar beavatkozni a perbe. A felperes oldalán, tehát a Magyar Gárda ellen beavatkozóként jelentkezett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Országos Cigány Önkormányzat és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége is.

Az alperes, tehát a Magyar Gárda érdekében többen jelentették be beavatkozási szándékukat: Mónus Áron, aki a Mein Kampf kiadójaként vált közismertté, a Bégány Attila által képviselt Új Demokratikus Koalíció Párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyarok Világszövetsége és a Túlélés '98 Egyesület. A bíróság eddig két szervezet részére engedélyezte a beavatkozást, így felperesi beavatkozó lett a MAZSIHISZ és az ÖCO. A többi esetben, miután későn érkezett meg a beadványuk, a bíróság még nem tudott dönteni.

Elsőként a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége jogi képviselője, Egri Oszkár hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárdára is igaz az a törvényes követelmény, hogy egyetlen olyan társadalmi szervezet sem működhet Magyarországon, amelynek tevékenysége mások jogainak sérelmével jár. Ezután példákkal illusztrálta, hogy a Magyar Gárda rendezvényein olyan kijelentések is elhangzottak, amelyek - álláspontja szerint - sértik mások emberi érzéseit. Meggyőződése, hogy a Magyar Gárda tevékenysége félelmet válthat ki olyan idős, vallásos zsidókban, akik már szörnyű időket éltek át. A későbbiekben Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is arról beszélt, hogy a hazai cigányságban félelmet kelt a Magyar Gárda létezése és tevékenysége.

Gaudi-Nagy Tamás, a Magyar Gárda Egyesület jogi képviselője mindenek előtt hangsúlyozta, hogy a perbe vont Magyar Gárda Egyesület nem azonos a Magyar Gárdával. Ettől függetlenül kiemelte: "a Magyar Gárda rendezvényein eddig semmilyen módon nem jelent meg az erőszak, és az erőszakkal való fenyegetés sem". Szerinte az, hogy a Gárda tagjai egyenruhát viselnek, ízlés dolga. Hangsúlyozta, ha ízlésbeli kérdések miatt betiltanának szervezeteket, az olyan lavinát indíthatna el, ami a jogállam létét veszélyeztetné. Az ügyvéd indítványozta a per felfüggesztését és azt, hogy a bíróság keresse meg a jogi problémával kapcsolatban az Alkotmánybíróságot.

Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület elnökeként azt mondta, az egyesület célja a nemzetért végzett szolgálat, tevékenységük törvényes, azzal együtt, hogy az egyesület egyetlen tagja sem gárdista, a Magyar Gárdát testvéri szervezetként tartják számon. Hangsúlyozta, hogy nem áll szándékukban senki hátrányos megkülönböztetése, és bár elismerte, hogy az Egyesület léte és eszméi megosztják a magyar társadalmat, de szerinte hasonlóan megosztja a társadalmat sok más párt és szervezet, többek között az MSZP, a MAZSIHISZ és az ÖCO is. Azt is kijelentette, szerinte a gárda ügye nem jogi, hanem politikai kérdés.

A bíróság szünetet tartott, majd délután 1-kor folytatta munkáját.

Nézze meg képeinket!

Március 12-én tartották az első tárgyalást, akkor is nagy volt az érdeklődés, sokan akkor sem jutottak be a tárgyalóterembe. Tömegjelenetek voltak a folyosón, többen pedig azt állították, hogy gárda tagjai igazoltatták a tárgyalásra érkezőket. A második tárgyalási nap előtt már előzetesen regisztráltatniuk kellett magukat az újságíróknak és a látogatóknak, csak így engedték be őket. A tárgyalás kezdete előtt három ponton ellenőrizték a regisztrációkat: a kordonnál, a bíróság épületének kapujánál és a tárgyalóteremnél.

A bíróságnál Morvai Krisztina is megjelent, aki állítása szerint próbálta magát regisztráltatni, de egyik listán sem szerepelt. Ennek ellenére végül mégis bejutott az épületbe, de magára a tárgyalásra nem. Morvai Krisztina elmondta azt is, hogy szerinte a nagy tárgyalótermet kellett volna megnyitni a gárda perére, mert ott minden érdeklődő elfért volna.