Leszavazták a legfőbb ügyészt

A jövő évi költségvetés második, átdolgozott változatának vitájához kezd hozzá hétfőn az Országgyűlés. A jövő évi büdzsében a bevétel az átdolgozott változathoz képest is 323 milliárd forinttal csökken, a GDP csökkenése 1 százalék, az infláció 4,5 százalék lesz, az export 3,9 százalékkal növekszik, a reálbérek 2,7 százalékos, a beruházások 0,9 százalékos visszaesése várható. A büdzsé általános vitája a miniszteri expozéval, az Állami Számvevőszék és a költségvetési bizottság véleményének ismertetésével kezdődik. Az előterjesztést harmincórás időkeretben, kedden, szerdán és csütörtökön vitatja meg az Országgyűlés.

Döntés lesz a Sólyom László köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött, az amerikai vízummentességgel összefüggő törvényjavaslatról. Az államfő azért küldte vissza a parlamentnek az amerikai vízummentességhez szükséges utolsó megállapodás kihirdetéséről szóló jogszabályt, hogy a magyar bűnügyi nyilvántartás helyzetét rendezze a Ház. (MTI)

A Fideszből csak két ember futott be a padsorokba az előrehozott 11 órakor kezdődő parlamenti ülésre, de amikor a miniszterelnök arról kezd beszélni, hogy a pénzügyi válságot úgy tűnik, elterelte Magyarország, akkor az a pár ellenzéki honatya is elillant az ülésteremből. Közben a miniszterelnök megállapította, hogy a válság bajait nem kértük, hanem kaptuk. Aztán elemzett, kereste a krízis pannon okait. Az első szerinte, hogy a lakosság 2001 óta nem takarít meg igazából semmit. A második tétel, hogy 2001 és 2006 között az állam túlpazarolta magát, és indokolhatóan ugyan, de a bevételeinél jóval többet költött. Pro tertio: ide ért a szerkezeti változások igénye (önkormányzat, egészségügy, oktatás), de hiába, e reformokat jól megfúrták. Ja, és a gonosz lakosság nem általott (ez a negyedik tézis) devizában eladósodni, így egy megtakarított euróra négy hiteleuró jut.

Jövőre Magyarországnak egyébként 30 milliárd eurót kell törlesztenie (az államot ebből csak 3 milliárd terheli), pont kétszer annyit, mint idén, ugyanis a jónép meg a vállalatok egy csomó rövid lejáratú hitelt vettek fel. Az eredmény: forint van doszt, euró meg nincs, így sok uniós valutát kell felvásárolni, következésképpen rendesen legyengül a forint. Pedig ha elszalad az euróárfolyam, és 350-400 forintig zuhan, akkor, magyarázta Gyurcsány, máris az ország nyakán egy 20-25 százalékos infláció, oda a fizetések értékének negyede.

Ja, egészítette ki a képet Gyurcsány, az állampapírpiac is majdnem beszakadt, márpedig ha ilyet tett volna, akkor az lassanként államcsőd. No de, vont mérleget a miniszterelnök, most 257-en áll az euró, mert az IMF-hitel üzenete elrettentette a spekulánsokat. És, figyelmeztette a honatyákat a miniszterelnök, a készenléti hitel nem arra van, hogy most az állam költekezzen doszt, hanem ez az aranytartalék.

A miniszterelnök megengedőnek mutatkozott, kérésükhöz híven engedélyezte, hogy megismerhessék a honatyák az IMF-szerződést, amit holnap szignál Veres János, aki aztán a kíváncsiskodóknak bepillantást is enged a kontraktusba.

A miniszterelnök aztán azon elmélkedett, hogy nyilván kármentő intézkedésként lehet adót emelni (de ezt senki nem szereti), meg lehet állami hatáskörben metélni. Gyurcsány megértést kért, hogy kormánya ezt a megoldást választotta, majd verbálisan megveregette a szocik vállát, hogy nem hisztiztek a közszféra és a nyugdíjasok jövedelmének megkurtításán, hanem tették a dolgukat, nem nézve az esetleges szavazatvesztés. Aztán a Nemzeti Csúcs után Gyurcsánynak Gazdasági Csúcs kell, és meghirdeti, hogy a válságmegoldó programokat mindenki hozza el az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülésére.

A kormányfő szerint a munkavállalók, munkáltatók, kamarák, valamint a parlamenti pártok elnökei és frakcióvezetői részvételével a gazdasági válságból kivezető konkrét programokat vitathatnák meg. A kormány álláspontja szerint a vállalkozások terheinek csökkentése és a gazdaság élénkítése, a piacok megvédése lehet a megoldás, azonban a kabinet hajlandó érdemben megfontolni egyéb javaslatokat is. (FH)

A miniszterelnök saját bevallása szerint itt akarta volna berekeszteni mondandóját, de nem ment neki. Fociról beszélt tovább, a dunaszerdahelyiről, s Gyurcsány úgy találta, hogy nem volt egyértelmű, mi volt a bűnük a magyar szurkolóknak. A miniszterelnök szerint jó lenne hinni, hogy nem annyi: magyarok voltak. Úgyhogy a miniszterelnök vizsgálatot követel a képek alapján brutálisnak tűnő rendőri fellépés miatt. De az sem megy, feddte meg saját népét a miniszterelnök, hogy egy demonstráción szlovák zászlót égetnek Magyarországon, hiszen a nemzetek szimbólumait megsérteni nem szabad.

Navracsics Tibor szerint az utóbbi hat év értékelése érdekes, mert Gyurcsány mindenkit okol, a felelőtlen lakosságot leginkább, csak önmagát nem. A Fidesz frakcióvezetője azt magyarázta, hogy a jelek szerint a kormány feladata a vásárlási kedv visszaszorítása, illetve a polgár gyarapodásának visszaverése. De ez nem csoda, mondta Navracsics, hiszen a miniszterelnök most is csak pénzügyi szigorról beszélt, a gazdasági növekedést nem vette a szájára. Nem véletlenül, mert az utóbbi hat évben nem a magyarok tehetetlensége vágta olyannyira tönkre a gazdaságot, hogy most kivérezve kénytelen szembenézni a válsággal, hanem a kormány politikája hozta ilyen állapotba. Például ha a szocialisták tartják magukat az euró 2008-as bevezetéséhez, akkor a krízis nem tépázza meg ennyire az országot.

Navracsics azt sem értette, hogy amikor a költségvetés 1 százalékos GDP-csökenéssel számol, miközben az IMF ugyanezt a számot 3 százalékkal kalkulálja. Aztán maradva az adatoknál, a kis- és középvállalkozásoknak szánt 800 milliárd forintot állította pellengére, mondván, hogy csak remélni meri: ez a summa nem azonos azzal, amit februárban egyszer már odaígért ennek a szférának. Az meg Navracsics szerint vérlázító, hogy a kormány sikertelensége árát a közszféra és a nyugdíjasok fizetik, akikre mostantól kezdve komoly életszínvonal-esés vár.

Semjén Zsolt azon tűnődött, hogyha a világválság lenne a gazdaság berogyásának oka, akkor miért nem dőlt be a térség más ország, vagy éppen a Baltikum. (Azért, mert másnak nincs ilyen ellenzéke, jött a riposzt a szoci padsorkból.) A KDNP frakcióvezetője arra jutott, hogy bizony a baj oka a kormány rossz gazdaságpolitikája, és ettől az országtól Gyurcsány már nem nadrágszíj-húzást kérhet, hanem csak bocsánatot.

Kóka János nem reagált arra, hogy Semjén az MSZP mamelukjává nyilvánította az SZDSZ-t (ide sorolta egyébként az MDF-et is), inkább arról szónokolt, hogy le kellene zárni a felelősségvitákat, ehelyett neki kellene állni rendet tenni. Ami el is kezdődött az SZDSZ frakcióvezetője szerint, mert a parlamenti erők elfogadták plafontörvényét, és ez bizony azt üzeni a világnak: a magyar politikusok felelősséggel kezelik a helyzetet. És ha már a felelőségnél tartott, akkor Kóka azt követelte, hogy még aláírás előtt ismerhessék meg az IMF-csomagot. A gazdasági csúcs viszont már tetszett Kókának, mindössze annyit finomított. hogy ne csak a gazdasági bizottságot vonják be, de az ellenzék vezette költségvetésit is.

Az MSZP most Göndör Istvánt kérte fel szónoki ellencsapásra. A frakcióvezető-helyettes szerint ugyanis az ellenzék úgy kommunikált, hogy az is hamarosan kiderül: Magyarországról indult a világválság. Ez a csúsztató, haszonleső retorika pedig Göndör szerint tűrhetetlen. A Fidesz meg nézzen mélyen magába, hogy mennyivel járult hozzá a jelenlegi gazdasági helyzethez akkor, amikor keresztbe verte a kétharmados törvények megszavazását (lásd például: önkormányzati).

No, de lesz itt hitelprogram és uniós pénzek átcsoportosítása, úgyhogy a kis- és középvállalkozások talpon maradnak, ígérte Göndör. De a belső fogyasztást azért mégsem szabad ösztönözni, hiszen Járai Zsigmond is elismerte, hogy a Fidesz-kormány ilyen politikája hiba volt, úgyhogy más piacbővítési formák kellenek. Göndör szerint meg a frakció egyetért Gyurcsánnyal, a szlovák-ügy megítélésében.

Herényi Károly deklarálta, hogy mind a 386 honatya felelős az áldatlan állapotokért. Emiatt vezekelni kell, szolidaritást mutatni a magyar társadalom szegényeivel, ezt szimbolizálandó pedig az MDF szerint a képviselők mondjanak le költségtérítésük 18 százalékáról. Igaz, hogy ez a felajánlás valósággá válhasson, kellene egy kétharmados törvénymódosítás.

Aztán jött a szokásos verkli: az államháztartás ne pazaroljon, Magyarország túl kicsi 3200 önkormányzat eltartásához, stb. Azaz, mondta Herényi, a gazdasági csúcs jól tenné, ha megágyazna a különböző reformoknak. Végszóként Herényi a a mameluk szó jelentéséről oktatta Semjént, mondván: a KDNP ne szóljon be, gyakorlatilag szolgaian követi a Fideszt.

Minden válság lehetőség, legalább is számvetésre jó, érdemben Gyurcsány ennyit reagált a kritikákra. És arra kérte az ellenzéket, működjenek együtt velük.

Ha nem is érdemben, de az ellenzékbe belerúgott egy jó nagyot Gyurcsány. Miközben azon ironizált, hogy Brown brit miniszterelnök, Merkel német kancellár, illetve Sarkozy francia elnök is elkötelezettebbnek tűnik egyes (étrsd: ellenzéki) magyar politikusoknál.

Gyurcsánynak Kósa Lajos is elmagyarázta, hogy nem lehet úgy működni, miszerint kedden az IMF-hitel feltételeinek megismertetésére összeül az öt párt, aztán egy szót nem szól a kormány a dologról. Majd, panaszkodott a debreceni polgármester, szerdán jelentik be, hogy 20 milliárd euró a csomag, stb. A miniszterelnök, pattogott Kósa, ne használja biodíszletnek az ellenzéket a PR-akcióihoz. "Ez így nem fog menni" - üzente Kósa Gyurcsánynak.

Ha Kósa a miniszterelnök felszólalása alatt nem a termen kívül tartózkodik, akkor hallotta volna a kérdéseire adott választ, korholta a debreceni polgármestert Veres János. Aztán a pénzügyminiszter azt ajánlotta neki, hogy olvassa a minisztériumi honlapot, ott sorjázik minden információ, de azt ne várja, hogy holmi, aláírás előtti kiszivárogtatással rontja a kormány Magyarország pozícióit az IMF-nél.

Soltész Miklós kereszténydemokrata képviselő az egy személyre jutó adósság elemzésével kezdte beszédét. A polgári kormány idején ez jóval kevesebb volt, mint mostanság. Aztán a nem létező hegyekbe vájt alagutakról, és a börtönökről szólt, mondván erre is rengeteg pénz megy el. Soltész a miniszterelnök egy május végi beszédéből is felmutatott egy kisebb szösszenetet. A képviselő hosszas számolgatás után levonta a következtetést: a nyugdíjasok bizony nagyon rosszul járnak. Közben egy újságot olvasgató szocialista tette fel költői kérdését, bele kiabálva Soltész beszédébe: "Tőletek hányan kaptak 13. havi nyugdíjat?" - választ természetesen nem kapott.

Karsai József egy szem kukorica felmutatásával kezdte beszédét. Mutatványát heves kacaj kísérte. Aztán egy cső kukorica lobogtatására váltott, mondván, ennyi lesz az egy szemből. Szerinte 100 napig el lehetne élni 100 cső kukoricával. A táplálék szót már kb. negyedszer ejtette ki a száján a szocialista honatya. A képviselő mellett ülő kollégája közben a csövet vizsgálja, Karsai élethű biológia órát tartott, nemcsak beszél valamiről, hanem szemléltette is.

Gráf József megértő volt, és belátta, hogy a kormánynak, a bankoknak és a felvásárlóknak közösen kell kitalálniuk a megoldást. Az agrárminiszter szerint az magyarázza a gabonaválságot, hogy Magyarországon duplájára nőtt a terméshozam, így alakultak ki a durván alacsony árak. De hát válság van, így a magyar kormánynak nem áll rendelkezésére az a 200 milliárd, ami a felvásárláshoz kellene, a bankok pedig nem hitelezik a felvásárló cégeket.

Fodor Gábor az orosz tankok által eltiport '56-os forradalommal nyitott, meg azzal, hogy a Kádár-korszak örökségeként máig hat a szolidaritás hiánya, az állam fetisizálása. Ma, ahogy 52 éve, most is ránk figyel a világ, mondta az SZDSZ elnöke. És ugyan most nem köt minket külső hatalom, mégse tud egységesen fellépni a nemzet. Pedig volt példa a közös munkára, emlékeztetett mindenkit Fodor, igaz, utoljára a rendszerváltás után szavazott meg az ellenzék kétharmados törvényeket. A liberális politikus ugyan nem vitatta az IMF-csomag hasznát, de az együttműködés első lépéseként részletesebb tájékoztatást követelt a kormánytól, ugyanis szerinte a keddi egyeztetés semmi más nem volt, csak sajtóesemény.

Veres hű maradt önmagához, és azt válaszolta Fodornak, hogy a jövőben is mellőzi a magyar érdekeket csorbító kiszivárogtatásokat.

Orbán Viktor szerint a "legapróbb részletekig" ki kell vizsgálni a szombati dunaszerdahelyi futballmérkőzésen történteket, a parlamenti képviselőknek rá kell szorítaniuk a kormányt, hogy tegyen jelentést az ügyben a rendészeti bizottság előtt; a Fidesz elnöke erről újságírói kérdésre beszélt hétfőn, pártja frakcióülése után. Magyar állampolgárokról van szó, védelmük, ügyeik tisztázása a mindenkori magyar kormány kötelessége, jelentette ki Orbán Viktor.

Arra a felvetésre, hogy az ügyről 24 órán át nem nyilatkozott a kormány, Orbán Viktor azt mondta: a jelenlegi helyzetben inkább mentegetné a kormányt, hiszen érthető, hogy a pénzügyi válsággal vannak elfoglalva, bár azért vannak miniszterek a kabinetben, hogy ilyen helyzetben is foglalkozzon valaki a magyar állampolgárok ügyeivel. (MTI)

Mindjárt elkezdődik a jövő évi költségvetés általános vitája.

A globális válság, amit végigsöpört a világon, rendkívüli intézkedésekre kényszerítette a kormányokat. A rendkívüli helyzet rendkívüli válaszokat igényel, a teendőt felismerő kormányok nyertesei is lehetnek a súlyos helyzetnek, indokolta Veres János expozéjában, miért kellett a szeptember végén benyújtott költségvetési törvénytervezetet október elején, majd október végén is átdolgozni. Amikor az eredeti törvénytervezet elkészült, még nem számítottak arra, hogy a válság ilyen súlyosan érinti az országot. Minden számítás megalapozott volt az adott körülmények között, de a körülmények romlottak.

Október 9-e emlékezetes nap számunkra: eltűntek a vásárlók az állampapírpiacról, nagyot zuhant a tőzsde, amit főleg az OTP húzott le. Megérkezet a válság Magyarországra, ráadásul spekulációval párosulva. A kormány azonban nagyon gyorsan reagált: 10-én komplex intézkedéseket jelentettek be, idézte fel a pénzügyminiszter, megemlítve egyebek mellett a betétbiztosítási limit megemelését, a nettó állampapír-kibocsátás csökkentését, az MNB által hozott intézkedéseket, az adócsökkentés visszavonásáról.