Semjén: Rendszeresen imádkozom Gyurcsányért

Az Index előző interjúkísérlete sajnálatos módon félbemaradt, ezért ott folytatnánk, ahol akkor a beszélgetés megszakadt: megdobálná-e tojással Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, ha ezt büntetlenül megtehetné?

Noha magát a kérdést abszurdnak tartom, válaszolok. Nem. Nem dobálnám meg. Nekem nem számít, hogy jár-e érte büntetés, nem ezen múlik. A tojásdobálás nem stílusom.

Pedig van már olyan bírósági ítélet, amely szerint egy közéleti szereplőnek – a konkrét esetben éppen Demszky Gábornak – a tojással kifejezett véleményt is el kell viselnie.

De ha én dobálnám meg, az csak és kizárólag Gyurcsány Ferencnek használna. Harmadik ellenérvként idesorolnám azt is, hogy a nagyfokú megszorítások és a szociális válság idején a tojást nem szabad pazarolni.

Pedig nyilván egész évi harcosságát is dicsérte Orbán Viktor, amikor a frakcióvezetői munkásságát értékelte. Jól esett önnek, hogy a fideszes képviselők előtt kapott dicséretet?

Jól.

Hogyan zajlik egy ilyen esemény? Orbán Viktor piros pontot ír a frakcióvezetők ellenőrzőjébe?

A frakciószövetség elnökeinek karácsonyi koccintása alkalmából tartott Orbán Viktor egy értékelést. Ebben a kis beszédben köszönte meg a Fidesz és a frakciószövetség munkáját, és szimbolikusan a Fidesz Hőse címet ajándékozta Navracsics Tibornak és nekem. Gyurcsány Ferenc idestova három hónapja nem mert megszólalni a parlamentben, amit Orbán Viktor főként annak tud be, hogy a korábbi napirend előtt párharcok során rendesen leamortizálódott.

Nem akarjuk kisebbíteni a teljesítményt, de más nem is harcolhatott volna Gyurcsány Ferenccel, mert csak önök ketten maradnak az összecsapás helyszínén. A többiek még mindig rendszeresen kivonulnak, ha a kormányfő megszólal. Folytatódik a kivonulás?

Miután még mindig Gyurcsány Ferenc az, aki Magyarország miniszterelnökének képzeli magát, és ehhez a kormánytöbbség asszisztál, a persona non grata státusza nem változott. A közvélemény-kutatások egyébként is azt mutatják, hogy a stratégia bevált. Gyurcsány Ferenc megítélése a mélypont alatt van. Természetesen nagyrészt saját politikája járatta le, de azt hiszem komoly szerepünk volt abban, hogy a napirend előtti próbálkozásokkal felhagyott, mert vereséget szenvedett.

Másrészt nemcsak a szerénység, de a politikai realitás is azt mondatja velem, hogy miattunk Gyurcsány Ferenc nem ért el Orbán Viktorig, holott a cél az volt, hogy vele hadakozzon.

Úgy látszik a két pártvezetés számára még mindig egyszerű levezetni logikailag, miért kell kivonulni, de az elmúlt időszakban az azért kiderült, hogy sok választónak ez egyáltalán nem tetszik: kapják a képviselői fizetéseket, aztán be se mennek a terembe. Megéri?

Mindennek van költségvonzata. Mi úgy látjuk, hogy több az előnye, mint a hátránya. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy az ellenzéki frakciók is vegyenek részt az országgyűlésben akkor is, ha a miniszterelnök előre bejelentett módon felszólal, ezt a kérést mi úgy hidaltuk át, hogy mi ketten a két frakció képviseletében az ülés minden pillanatában ott vagyunk. Nekem személy szerint keresztény emberként azért is jó, mert el tudom képzelni, milyen lehetett az őskeresztényeknek az arénában az üvöltő oroszlánokkal szemben.

Kétszáz szocialista oroszlán?

Nem állítom, hogy mind az. Ahogy múlik az idő, látom, hogy egyre többen ülnek szemlesütve azon az oldalon. Nem kétszázan üvöltenek.

Kiket szelídített meg az idő?

Nem akarok neveket mondani, mert nem akarok nekik ártani. De látható, hogy a komolyabb emberek rossz érzésekkel figyelik azt, ami történik. Egy szocialistának – gondolom – olyan lehet megszavazni az egészségbiztosítás privatizációját, mintha nekem kellene asszisztálnom az egyházi iskolák államosításához.

Vannak azonban olyanok is, akik a bunkózástól kezdve a legdurvább kifejezésekig mindent megengednek maguknak. Érdemes megnézni például Horn Gábor bekiabálásait a jegyzőkönyvekben. Ezért mondom, hogy az ókori cirkuszhoz hasonlatos az ülésterem hangulata. És mindehhez egy stréberekből álló harmadik csoport tapsol. Magda Sándor arckifejezését látva mindig az ötvenes évek fílingje jut eszembe, hogy ilyen lehetett, amikor lelkes tapsolással próbálták megmutatni egyesek a vezérnek lojalításukat.

Az őskeresztényi fílinghez hogyan passzol, hogy nem sok jele mutatkozik a megbocsátásnak? Inkább a harag és a gyűlölet a jellemző érzelmi alap.

Én nem gyűlölök senkit, nem is haragszom senkire. Sőt Eperjes Károly példája nyomán rendszeresen imádkozom Gyurcsány Ferencért.

Egyre többen fohászkodnak érte. Ön milyen formában teszi?

Minden este a lelkiismeret-vizsgálat után imádkozni szoktam. Imádkozom a családomért, a szeretteimért, azokért, akik betegek az ismeretségi körömben. Imádkozom az országért is, és Gyurcsány Ferencért. A Biblia azt mondja, imádkozzatok ellenségeitekért is. Másrészt, mint pragmatista embernek, nekem is jól felfogott érdekem, hogy jól menjen az országnak, jó vezetője legyen, mert akkor – mint az ország tagjának – nekem is jobb lesz.

Melyik imába foglalja bele a miniszterelnök nevét? A miatyánk szövegébe ékelődik a kormányfő neve, vagy saját szövegű imát mond érte?

Szívesen tartok hittanórát. Az egész keresztény moralitás alapja, hogy a bűnös emberben meg kell különböztetni a bűnt, amit elvetünk, és az embert, akit szeretünk. Én Gyurcsány Ferencet, mint embert igyekszem szeretni, de nem asszisztálhatok ahhoz a bűnhöz, amit elkövet, nem asszisztálhatok, ahhoz az országromboláshoz, amit művelnek.

Tehát ha én ütközöm Gyurcsány Ferenccel vagy Horn Gáborral, akkor valójában nem mint személyekkel harcolok, hanem azok ellen a dolgok ellen próbálok fellépni, amiket rossznak tartok és amiktől meg akarom menteni az országot. Vannak olyan pillanatok, amikor éppen az ország érdekében karcosabban és markánsabban kell fogalmazni, hogy az üzenet átmenjen. Ezért gondolom én, hogy a politikai harcba belefér a karcosabb fogalmazás, de az nem a gyűlölet szava.

Miért van, hogy a kimunkált distinkció ellenére a KDNP országmentő tevékenységét csak a választók kisebb tömege hálálja meg? A közvélemény-kutatók mérései szerint a párt tábora a parlamenti sikerek ellenére is kimutathatatlan maradt.

Látni kell azt is, hogy a Fideszt választó szimpatizánsok jelentős része valójában a Fidesz–KDNP-szövetséget választja. Fontos az is, hogy az elmúlt években nem a KDNP hasonult a Fideszhez, hanem a nagyobb párt fogadta el a kereszténydemokrácia legfontosabb alapértékeit, a keresztény értékrendet, és ezen belül a szociális hangsúlyt. A KDNP egy jottányit sem adott fel magából, hál’ Istennek, a Fidesz járt be egy olyan fejlődési utat, amelyben a 90-es évek liberális pártjából egy keresztényi ihletettségű néppárttá vált.

Az antikapitalista ihletettséget kinek köszönhetjük? Az egészségbiztosítás vitájában a sanda kapitalisták szapulásából ön is kivette a részét. Szavait idézve „Mari néni és Józsi bácsi” csak a szegény adózókkal megfizettetett befektetésekről és külföldre menekített extra profitról hallott.

A világban ma egyetlen koherens kapitalizmuskritika létezik, és ez a katolikus egyház szociális tanítása, amelynek lényegét több mint száz évvel ezelőtt XIII. Leó pápa úgy fogalmazta meg, hogy sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül fenn nem állhat, de a munka az elsődleges a tőkével szemben, mert az jobban hozzátartozik az ember személyiségéhez.

Ugyanilyen fontos állítás, hogy a magántulajdon nem „szentség” és nem korlátlan, hanem mindig van közösségi aspektusa, nem lehet elszakítani a közjótól. Ennyiben az egyház társadalmi tanításának mindig van egy kapitalizmuskritikai éle.

Azért a szociáldemokratáktól sem kellene elvitatni, hogy elméleti kritikát fogalmaztak meg a kapitalizmussal szemben!

A szociáldemokrata pártok igen jelentős része mára feladta azokat a szociális szempontokat, amik miatt egykor létrejöttek. Hogy mást ne mondjak, Magyarországon a magát szocialistának mondó párt valójában az újburzsoázia klientúrája, és a legvadabb kapitalizmust akarja az országra kényszeríteni.

Az egészségbiztosítás ügyében például – biztos vagyok benne, hogy az SZDSZ nyomására – az MSZP azt mondja, hogy piaci viszonyokat kell teremteni az egészségügyben is. Ez az a pont, ahol végletesen nem értek egyet az álláspontjukkal. Én keresztény alapon azt mondom, hogy az életnek vannak területei, ahol piaci viszonyok uralkodnak, ilyen a gazdaság, és vannak olyan területei, ahol nem piaci viszonyoknak kell lenni, hanem szolidaritásnak és állami felelősségvállalásnak. Ilyen az egészségügy, az oktatás és a kultúra.

Ráadásul Magyarország esetében az is probléma, hogy a gazdaságban sem a piaci viszonyok érvényesülnek, hanem a protekcionista szabadrablás az úr. A szocialista párt környékén található milliárdosok sem szorgos munkájuknak és intellektusuknak köszönhetik vagyonukat, hanem a kapcsolatrendszerüknek, a privatizációs buliknak. Másrészt a multik olyan kedvezményeket kapnak, amelyekről a magyar vállalkozók nem is álmodhatnak.

Közbevetőleg kérdeznénk, hogy a Fidesz-közeli milliárdosok kapcsolati tőkéjéről mi a véleménye?

Én általában mondtam, hogy a magyar gazdaságban nem érvényesülnek a piaci viszonyok. Különben ez a garnitúra, amelyik most országol, egy morzsát se hagy az asztalon.

Az, hogy a privatizációval esetleg hatékonyabban is lehetne működtetni a rendszert, fel sem merül? Most úgy néz ki, mintha a párt nosztalgikusan ragaszkodna a jelenlegi rendszerhez, amit bűn megváltoztatni.

A jelenlegi rendszer száz sebből vérzik, ez így van. De ebből nem az következik, hogy el kell adni, hanem az, hogy jól kell működtetni. Ki kell rúgni azokat a vezetőket, akik nem tudják jól irányítani. Vicces, hogy épp egy kormányon lévő ember állítja, hogy az állam nem jó tulajdonos, mert evvel lényegében magáról állít ki szegénységi bizonyítványt.

Az egészségügyben amúgy is csínján kell bánni a hatékonysággal, mint jelszóval. Ott mi a hatékony? Az, ha a lehető legkevesebbet költi egy betegre, vagyis ha az állampolgár teljesen egészséges, vagy halott. A kettő közötti állapot csak viszi a pénzt az ő szempontjukból. Nem állítom, hogy a magánbiztosítók minél gyorsabban meg akarják halasztani a pácienseket, csak azt mondom, hogy a hatékonyság logikájából az következik, hogy minél kevesebb pénzt kelljen költeni egy-egy betegre. Miért fektetne be valaki az egészségügybe, nyilván nem azért, hogy Mari néninek és Józsi bácsinak jobb legyen. Hanem a profitért.

Ki fogja kifizetni a befektetők profitját? Az állam biztos nem, mert nincs pénze. Tehát a betegek. A privatizáció következtében már nemcsak a szolgáltatás árát, hanem a befektetők profitját is meg kell fizetniük. Akkor lehetne az egészségügy helyzetén javítani, ha az állam nem kivonna pénzt belőle, hanem befektetne. Ehhez képest Horváth Ágnes diadalként jelentette be, hogy mennyi pénzt vontak ki, holott ez szégyen. Az egészségügy az a terület, ahol nem lenne szabad kísérletezni, mert ott halottak és megnyomorított emberi életek maradnak a kudarc után.

Mikor volt ön utoljára kórházban betegen?

Pár évvel ezelőtt estem akkorát, amikor a telefon miatt kiugrottam a kádból, hogy felrepedt a könyököm. Azt kellett összevarrni.

Nem voltak negatív tapasztalatai?

A varrást már magam szedtem ki otthon. Én látom, hogy vannak bajok, csak azt nem látom, hogy ha eladják a járulékfizetők vagyonát, akkor attól mivel lesz jobb.

De honnan lenne a költségvetésnek annyi pénze, hogy rendbe szedje az egészségügyet? Az állami többletbefektetéseket is valahol ki kell termelnie az állampolgároknak.

Az állami pénzen felújított kórházakat adja el az állam, és költeni is kevesebbet költ. Az egésznek a hátterében az áll, hogy az MSZP–SZDSZ-kormány felborította a pénzügyi egyensúlyt, és válságos állapotba vitte az országot. A magyar vállalkozó előtt három lehetőség van: csődbe megy, tehát nem fizet adót, átviszi a cégét Szlovákiába, tehát külföldön fizet adót, átmegy a fekete gazdaság, azaz nem, vagy csak részlegesen fizet adót. Növekedésellenes gazdaságpolitikával nem lehet megcsinálni a nagy ellátórendszerek reformját, ameddig nincs GDP-növekedés, addig ez nem reform, csak pénzkivonás.

A KDNP programja is benne van a fideszes Erős Magyarország programban?

Természetesen. De a KDNP a magyar politikatörténetben példanélküli teljesítménye, hogy teljes kodifikációt, háttéranyagot tett le az asztalra a családi adózás megteremtése érdekében. Ezt könyvformában is kiadtuk. Megcsináltuk a teljes nyugdíjrendszer átalakításának tervezetét, és a vidékfejlesztését is.

Hogyan áll a harcuk a szabad vasárnapért?

Ez is egy olyan ügy, ami jól jellemzi keresztényszociális elkötelezettségünket. Azzal próbáltak támadni, hogy azért karoltuk fel ezt az ügyet, hogy az emberek tudjanak templomba járni. Ez is helyes, de ezt nem vallási alapon kezdeményeztük, hanem szociális okokból. Jól látszik ugyanis, hogy sok multi semmibe veszi, hogy a vasárnap pihenőnap, és mondjuk helyette kedden lehet szabad a dolgozójuk. De kedden mit kezdhet magával, amikor a családja – a felesége és a gyermekei – vasárnap érnek rá?

Miért díszíti Nagy-Magyarország térkép az irodáját?

Azért, mert anyám erdélyi, és azért is, mert egy magyar nemzet tagjai vagyunk, de történelmi okokból a magyar nemzet harmada idegen államok területén él. Ez egy történelmi adottság, de ettől még nem szűnik meg az a szolidaritás, ami határon túli nemzetrészekhez fűz minket.

Ha jól tudjuk, tervezik a kettős állampolgárság kérdésének ismételt felvetését a délvidéken élők érdekében.

December 5-e egy lelki Trianon volt. Most két olyan magyar közösség van, akik nehéz helyzetben vannak, és kimaradtak az Európai Unióból, ők a délvidéki és a kárpátaljai magyarok. Ukrajna alkotmánya tiltja a kettős állampolgárságot, a szerb viszont nem. Ezért nekik indokolt volna magyar állampolgárságot adni, ebben az ügyben ötpárti tárgyalásokat kezdeményeztünk. Mert most a leginkább a délvidéki magyaroknak segítene a magyar állampolgárság.

Hányasra értékelné a szövetségi rendszeren belül a KDNP érdekérvényesítő képességét?

A KDNP-é ötös. Szakmai teljesítményünk kiváló – ellenfeleink által is értékelten. Minden fontos kérdésben a kereszténydemokrata ihletettség érvényesül a frakciószövetség döntéseiben.

Nemrég volt egy időközi választás Budakalászon, ahol mintha nem működött volna túl jól az együttműködés. A Lezsák-féle nemzeti fórum lenyomta helyben a kereszténydemokratákat.

Volt legalább tíz időközi választás, ahol a Fidesz–KDNP-pártszövetség tarolt. Budakalászon a nemzeti fórumos polgármester nyert, aki korábban is irányította a települést. Ott a megállapodás az volt, hogy a Fidesz–KDNP közös polgármesterjelöltet állít, de külön listákat. Nem volt egy túl sikeres szereplés, ez tény. De Budakalász speciális eset volt, és végülis a jobb oldal nyert.

Lehet ebből arra következtetni, mi lesz a felállás 2010-ben?

2010-ben – vagy előbb – az lesz a cél, hogy a polgári oldal minél jobb eredményt érjen el, és ezen belül a kereszténydemokrácia minél hangsúlyosabb legyen.

Ön szerint helyes az az orbáni stratégia, hogy a Fidesztől jobbra ne legyen életképes politikai erő? Ennek jegyében a Fidesz elnöke jól irányított kiszólásokkal igyekszik megnyerni a radikálisokat.

A kérdésben két dolog keveredik össze. Az helyes és politikailag vállalható, hogy nem akarjuk, hogy egy radikális jobboldali párt szavazatokat vegyen el pártszövetségünktől. Mint ahogy nyilván az MSZP se örülne, ha MSZMP néven indulna egy párt, és kapna négy százalékot. Érdemes emlékezni mind a 2002-es mind a 2006-os választásokra, ha a MIÉP-re leadott szavazatok közül egy százaléknyian a Fideszre voksoltak volna, ma a miniszterelnököt Orbán Viktornak hívnák, és nem Gyurcsány Ferencnek. Ez a politikai válaszom, de ez nem jelenti azt, hogy a Fidesznek ki kellene mennie a radikális jobboldal pályájára.

Volt-e már részeg?

Erről Bayer Zsolt részletes beszámolókat írt a Magyar Nemzetben. Megírta, hogy különféle koncerteken nagyon berúgtunk, ami igaz is, ez még gimnáziumi éveinkben volt. A Szilágyiba jártunk, és az első héten, amikor bementem magyarórára, a magyar tanárunk, Czine Erzsébet – Czine Mihály irodalomtörténész lánya – röpdolgozatot íratott. Az első kérdés az volt, ki volt Antigoné. Fogalmam sem volt róla, így beírtam, hogy Antigon felesége. Rendes balhé volt belőle. Odajött hozzám egy srác, hogy én írtam-e ezt. Mikor mondtam, hogy igen, akkor bemutatkozott, Bayer Zsolt, és mellém ült.

De a történet itt nem ért véget, a következő matekórán torpedóztunk, és egyszer csak egy többismeretlenes egyenlet megoldására szólított föl a tanárnő. Fogalmam nem volt, és a Bayer odasúgta nekem, hogy B2, mondtam a tanárnak B2, de kiderült, ez nem a megoldás volt, hanem Bayer következő tippje a torpedónkba.

Ha létezne időgép melyik kort látogatná meg, és miért?

Történésznek indultam, a keresztes hadjáratokkal és a szentföldi keresztes állam történetével sokat foglalkoztam.

Elfogadhatónak tartaná-e ha saját gyereke házasság előtt együtt élne valakivel?

Nem helyeselném, de nem tagadnám ki.

Az ön esetében ez hogy volt?

Tizenöt éves korunk óta járunk a feleségemmel, életem nyitott könyv.

Bejuthat-e egy MSZP-s a mennyországba?

Válasszuk el a teológiát és a politikát, mert teológiában nem viccelünk, a politikába belefér az irónia. A teológiai válaszom az, hogy igen. A politikai válaszom az: ha bűnbánatot tart. Teológusként mondhatom: az igen válasz nem felmentés attól, hogy törekednie kell az igazság megismerésére és a felismert igazság követésére, mert ez az üdvösség feltétele. Ennek alapján, ha a tb-nél tartunk, minden egyes szavazat esetén el kell gondolkodnia, ez az ország érdekeit szolgálja-e, tehát keresnie kell az igazságot e tekintetben is.

Ha az a lelkiismereti meggyőződése, amit számos szocialista politikus mondott nekem a folyosón, hogy az egészségügy privatizációja nem helyes, akkor miután követnie kell a felismert igazságot, ha a felismert igazság ellen szavazott a parlamentben, akkor bűnbánatot kell tanúsítania. De a jobboldal se gondolja azt, hogy menetjegye van a mennyországba. A lelkiismeret-vizsgálat és a bűnbánat egyformán vonatkozik mindenkire. Ezt gyakorlom is.

Hány miatyánk járhat egy ilyen szavazatért?

Most nem a penitencia kiszabásánál, hanem a bűnbánatnál tartunk. Mindenkinek javaslom a napi lelkiismeret-vizsgálatot és azt, hogy évente egyszer legalább egy lelkigyakorlaton vegyenek részt, mert ez igen jótékony hatással van mindenkire. Ezúton is üzenem szocialista barátainknak, akinek affinitása van ehhez, örömmel szervezek nekik egy lelkigyakorlatot a jezsuita atyáknál vagy az Opus Deinél. Egyébként Hegyi Gyula többször élt már a lehetőséggel.