Bicikli hozta, vonat viszi

A négy halottat és 26 sérültet követelő vonatbaleset után lemondó Szabó Pál május 1-jétől vezette a kisebbségi kormány megalakulásával egyidejűleg létrehozott közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárcát. A 61 éves, szekszárdi születésű Szabó az SZDSZ-es, még gazdasági és közlekedési minisztériumot öt nap híján öt hónapig vezető Kákosy Csaba után a második legrövidebb időt töltötte a tárca élén, körülbelül tíz nappal többet, mint elődje.

Szabó miniszterré kinevezése előtt 2002-től a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója volt. A nevéhez fűződő legemlékezetesebb akció kétségkívül a múlt év vége óta botrányoktól kísért postáskerékpár-beszerzési tender volt. Korábbi hírek szerint Szabót már az év elején kinézték Gál J. Zoltán távozó kabinetfőnök utódjának, de éppen az akkoriban kirobbant postásbicikli-botrány miatt választották inkább Ficsor Ádámot.

A múlt év végén látott napvilágot a hír, hogy az állami tulajdonú Magyar Posta Zrt. nagyjából 1 milliárd forintot költene új postáskerékpárok beszerzésére. A tender még akkor indult, amikor Szabó volt a postavezér. Január elején még úgy volt, hogy egymilliárdért épp álmai biciklijét kaphatja meg a Posta, a szlovén biciklik műszaki paraméterei ugyanis pontosan egyeztek a kiírásban szereplő adatokkal. A Posta előbb azt mondta, ez véletlen, májusban, amikor Szabó már miniszter volt aztán kiderült, mégsem, hiszen a pályázat győztese már fél évvel a közbeszerzés kiírása előtt tudta, milyen bicikliket kell szállítani.

Az ügy miatt a Postánál belső vizsgálatot rendeltek el, és kirúgták egy beosztott munkavállalót a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértésére hivatkozva, emellett feljelentést is tettek. A kirúgott dolgozó az Indexnek azt mondta: ártatlannak tartja magát, döntési jogköre nem volt az eljárásban – amelyet a KdB egyébként végül nem meszelt el –, és elbocsátása miatt munkaügyi bírósághoz fordult. A kerékpár-szerződést a Posta végül felmondta, ám a nyertes ennek ellenére megpróbálta a biciklik első adagját leszállítani, de azt a Posta nem vette át; az ügy várhatóan a bíróságon folytatódik.

A postavezéri székbe a 2006 óta a MÁV igazgatósági tagságát is betöltő Szabó 2002-ben az Ápisz Kereskedelmi Rt. elnök-vezérigazgatói tisztéből érkezett. Kapcsolata a baloldali kormányok alatt volt intenzív a közszférával, 1996 és 1998 között az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. élén állt. Az 1998-as kormányváltáskor a korábbi PM-államtitkár Akar László nevével fémjelzett a GKI Gazdaságkutató Rt. tanácsadó vállalkozásának ügyvezető igazgatója volt.

A diplomáját 1970-ben a budapesti közgazdaságtudományi egyetem külkereskedelmi szakán szerző Szabó, aki a nyolcvanas években szervezetirányítási szakközgazdászi diplomát, majd egyetemi doktorátust szerzett, 1983-ig többek közt Irakban és Indiában dolgozott üzletkötőként és kereskedelmi titkárként. 1983-tól a magyar alumíniumiparban dolgozott, 1987 és 1989 között az Aluker osztályvezetője volt, majd 1991-ig a Magyar Alumíniumipari Tröszt New York-i kereskedelmi irodáját vezette. Az Egyesült Államok után Németországban dolgozott, majd hazatérve a Hungalu Kft. ügyvezető igazgatója, 1995 és 1996 között vezérigazgatója volt, innen került az ÁPV élére.

Baleset miatt legutóbb Nógrádi László, a Fidesz-kormány közlekedési (és hírközlési és vízügyi) minisztere mondott le még 2000-ben. Ő azonban nem vasúti katasztrófa miatt távozott: a miniszteri Audija 2000 októberében egy balra kanyarodó Trabanttal ütközött, amely vezetője, majd egyik utasa is életét vesztette. Nógrádi a baleset után egy héttel jelentette be lemondását.