Gyurcsány is kifakadt a távoltartási törvény visszadobása ellen

Sándor Klára és Magyar Bálint szerint felháborító, hogy Magyarországon az emberi jogokra hivatkozva próbálnak még mindig sokan védelmet nyújtani az emberi jogokat megsértőknek. A távoltartásról szóló törvény SZDSZ-es előterjesztői ezt kedden közölték.

A társadalmi elit egy része továbbra sem hajlandó felismerni és elismerni, hogy az erőszak védelmét semmilyen jog nem teheti szalonképessé, sem az utcán, sem otthon, zárt ajtók mögött - olvasható a két politikus közleményében.

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn nem írta alá és előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt, amelyet az Országgyűlés tavaly december 15-én 374 igen szavazattal és 4 tartózkodással fogadott el.

Az államfő azt kifogásolta, hogy a jogszabály igen tágan határozza meg mind a hozzátartozó, mind pedig az erőszak fogalmát. Sólyom László úgy vélte, a törvénynek ezek a szakaszai "részben értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok, részben pedig aránytalanul korlátozzák a tartózkodási hely szabad megválasztását".

A jogszabályt hat SZDSZ-es képviselő: Sándor Klára, Magyar Bálint, Kóka János, Gusztos Péter, Hankó Faragó Miklós és Geberle Erzsébet kezdeményezte szeptember végén.

Sándor Klára és Magyar Bálint a döntésre reagálva azt írta: sajnálják, hogy a köztársasági elnök nem írta alá a jogszabályt, de mindenekelőtt azokat az áldozatokat sajnálják, akik továbbra is kénytelenek rettegni bántalmazóiktól.

A két liberális képviselő szerint fontos a tulajdonhoz fűződő alkotmányos alapjog, de megengedhetetlen cinizmusnak tartják, ha valaki ezt az emberi méltósághoz, az emberi élethez való alapjog elé helyezi.

"Fölháborító, hogy Magyarországon a jog eszközeivel, ráadásul az emberi jogokra hivatkozva próbálnak még mindig sokan védelmet nyújtani az emberi jogokat megsértőknek - ez történt a gyűlöletbeszédet illetően, és ez történhet most is" - fogalmaztak.

A közleményben utaltak arra, hogy az első segélykérést átlagosan negyven verés előzi meg, és hetente meghal egy nő a hozzátartozók közötti erőszak miatt.

Gyurcsány a blogjában bírált

A kormányfő keddi blogbejegyzésében hasonlóképpen fogalmazott. Gyurcsány Ferenc szerint úgy tűnik, mintha a köztársasági elnök a családot fenyegető, bántalmazó vagy rettegésben tartó férj jogait erősebbnek tartaná, mint azokét, akiket fenyeget, bántalmaz vagy rettegésben tart". A miniszterelnök azt írta, rokoni-ismerősi körben is megtapasztalta, milyen az, amikor pokollá válik egy család élete.

Gyurcsány Ferenc úgy látja: egyfajta konzervatív fundamentalizmus van kibontakozóban Magyarországon, amely lassan aggasztó méreteket ölt. "Fenyegeti a polgárok szabadságát, az állam világnézeti függetlenségét, amikor a tradícióra hivatkozva nem felszabadít, hanem korlátoz és jogot von el. Egyre világosabbnak tűnik, hogy nem szimplán politikai vita figyelhető meg, hanem - a korábbinál egyértelműbben - világnézetek, világlátások küzdenek egymással. Nem egyszerűen a tradíció a modernizmussal, hanem a konzervatív fundamentalizmus ütközik a szekularizmussal és a szabadelvűséggel" - írta a miniszterelnök.

Az államfő szerint alkotmányellenes a törvény

Ha az államfő meggyőződik egy törvény alkotmányellenességéről, akkor azt nem írhatja alá, hanem köteles az Alkotmánybírósághoz fordulni - mondta Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) sajtófőnöke.

Wéber Ferenc közölte, a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz írt indítványában is leszögezte, hogy az alkotmányból és nemzetközi kötelezettségeinkből is fakadó célkitűzés a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépés. Ennek során azonban az Országgyűlésnek olyan törvényt kell alkotnia, amely alkalmazható, és megfelel az alkotmányosság követelményeinek. Ez a törvény nem ilyen - mondta a sajtófőnök.

A köztársasági elnök mérlegelése során mindig az alkotmányosság áll szemben az alkotmányellenességgel. Ha az államfő meggyőződik egy törvény alkotmányellenességéről, akkor azt nem írhatja alá, hanem köteles az Alkotmánybírósághoz fordulni - emelte ki a sajtófőnök. Wéber Ferenc hangsúlyozta: Sólyom László már az Alkotmánybíróság elnökeként is mindig a szabadságjogok pártján állt, ezért különösen érthetetlen Gyurcsány Ferenc állítása.