Az SZDSZ jövője is eldőlhet
További Belföld cikkek
- Dúró Dórát indítja a Mi Hazánk a tolnai időközi választáson
- Terjed a madárinfluenza, újabb vármegyében jelent meg a kór
- Orbán Viktor: a zöld átmenet folyamatában nem áldozhatjuk fel az iparunkat vagy a mezőgazdaságunkat
- Kamionnal karambolozott egy kisbusz, lezárták a 31-es főút egyik szakaszát
- Gázolt a vonat Győrnél, késő este állhat helyre a menetrend
Szombaton rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést tart az SZDSZ, a párt elnöki posztjáért a tavalyi felálláshoz hasonlóan Kóka János jelenlegi elnök és Fodor Gábor szállnak ringbe. Megválasztják még a párt 12 tagú ügyvivői testületét, és az országos tanács 20 tagját. A küldöttállítás és a megszigorított mandátumvizsgálat után a tisztújításon összesen 748 küldött vehet részt, közülük 144-en alanyi jogon delegálták magukat, 604-et pedig a helyi szervezetek választottak meg.
A jelöltek névsora
27-en lennének ügyvivők
Badacsonyi Szabolcs, Béki Gabriella, Bőhm András, Csőzik László, Demszky Gábor, Eörsi Mátyás, Ercsényi Ferenc, Fodor Gábor, Gadus István, Gulyás József, Gusztos Péter, Hankó Faragó Miklós, Horn Gábor, John Emese, Kóka János, Kovács Kálmán, Lakos Imre, Léderer András, Skaliczky Andrea, Szent-Iványi István, Szentkuti Károly, Szórádi Sándor, Tolnai Jánosné, Velkey Gábor, Világosi Gábor, Weinek Leonárd, Wittinghoff Tamás.
Az országos tanács 20 helyére 89-en kapták meg a szükséges támogatást, közülük 73-an fogadták el a jelölést.
A párt ügyvivői testülete március végén határozott úgy, hogy javasolja az országos tanácsnak két rendkívüli küldöttgyűlés összehívását, a testület április 5-i ülésén áldását adta a javaslatra. Az első küldöttgyűlést április 27-én tartották, ahol a küldöttek a koalícióból való kilépésről döntöttek, módosították továbbá az alapszabályt.
A rendkívüli küldöttgyűlések összehívásának előzménye, hogy februárban kiderült, az SZDSZ tavalyi tisztújításán csalás történt, az eredmény elsőként a borsodi álküldöttek ügye kérdőjelezte meg. A Hír tévé kiderítette, több olyan név is szerepelt a jelenléti íven, aki valójában nem vett részt a szavazásban, a tévének nyilatkozó álküldöttek állították, a megyei pártelnök utasítására Kóka Jánosra szavaztak.
Később előkerült a jelenléti ív, amelyről a párt azt hitte, megsemmisült, akkor vizsgálatot rendeltek el, amellyel Jüttner Csaba szabolcsi elnököt bízták meg. Az általa készített jelentés szerint megállapíthatatlan, az álküldöttek kire szavaztak, mégis azt a megjegyzést tette, hogy az bebizonyosodott, nem Kóka javára csaltak. A jelentés T. Asztalos Ildikót Fodor-párti, BAZ-megyei elnököt tartotta felelősnek a történtekért, aki kikérte magának a gyanúsítást.
A pártvezetés egy része ódzkodott a megismételt tisztújítástól, ezért Fodor Gábor és támogatói felfüggesztették ügyvivői tagságukat a rendkívüli küldöttgyűlés összehívásáig. A borsodi eset után kiderült, a Jüttner vezette Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is volt álküldött. Ezekre tekintettel jelentette be Kóka János, hogy küldöttgyűlést kezdeményez, ami megnyithatja az utat a teljes tisztújítás előtt.
A döntés után Fodorék bejelentették visszatérésüket az ügyvivői testületbe. Időközben újabb álküldötteket lepleztek le Szabolcsban, kiderült továbbá, hogy a szavazás második fordulójában 26 szavazattal több volt az urnákban, mint ahányan szavazólapjukat felvették.
Az elnökválasztás eredményén az SZDSZ jövője is múlhat. Ha a két ellenfél (és táboruk) nem egyezik ki, akkor az egyesek szerint akár az SZDSZ szakadásához is vezethet. Az MSZP-hez való viszony is azon múlhat, hogy Kóka vagy Fodor lesz az elnök. Kóka hallani sem akar arról, hogy az SZDSZ visszamenjen - akár egy új miniszterelnök esetén sem - az MSZP-vel egy közös koalícióba. Fodor szerint viszont elképzelhető olyan program és olyan miniszterelnök, amihez és akihez újból csatlakozni tudnának, jelenleg azonban a kisebbségi kormányzást tartja valószínűnek.