Börtönbe zárhatják a tojásdobálókat

Vasárnaptól akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az, aki a garázdaságot tojás- vagy papírgalacsin-dobálással követi el; Juhász Gábor rendészeti államtitkár szerdán sajtóbeszélgetésen ismertette azt az új törvényt, amely a tárca szerint hatékonyabb fellépést biztosít a közrendet, vagy az igazságszolgáltatási és hatósági eljárást megzavarók ellen.

A február 1-én hatályba lépő jogszabály olyan törvénymódosításokat tartalmaz, amely szigorúbb büntetési tételeket, illetve új elkövetési magatartásokat állapít meg a közrendet veszélyeztetőkkel szemben. Lényeges elem az is, hogy több bűncselekmény előkészületi magatartása is büntetendővé válik.

Módosul a garázdaság tényállása: vasárnaptól az is bíróság előtt felel tettéért, aki úgy gyakorol másra fizikai jellegű ráhatást, hogy az nem alkalmas testi sérülés okozására. Ezért két évig terjedő szabadságvesztés is járhat. Az államtitkár a tojásdobását hozta fel példaként. Szerinte azért ilyen szigorú a szabályozás, hogy a tojásdobálás és az ahhoz hasonló cselekmények ne váljanak a közélet elfogadott részévé.

Szigorítás a tüntetések rendbontói ellen

A csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, valamint a nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság akár öt évi szabadságvesztéssel is büntethető lesz. A jogalkotók ezzel a szigorítással a tüntetések rendbontói elleni hatékonyabb fellépést szeretnék elérni.

Szigorodik a testi sértés tényállása is: a könnyű, vagy súlyos testi sértés elkövetésére irányuló előkészület két évi szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény.

A nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűncselekménye ezentúl a közösség tagja elleni erőszak nevet viseli, ugyanis ezentúl e csoportokon kívül a lakosság egyéb csoportjait - például a bélyeggyűjtőket - is védeni kívánja a törvény. Az ellenük elkövetett erőszakra irányuló előkészület szintén büntetendő.

Új tényállásként megjelenik a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése. Ez a tényállás a hivatali bűncselekmények köréből került a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények körébe. A jogalkotó ezzel azt akarja kifejezni, hogy mások e jogait nemcsak a rendőrök vagy más hatóságok akadályozhatják jogtalanul, hanem bárki, aki erőszakosan vagy fenyegetően lép fel. Ezért a bűncselekményért akár három év szabadságvesztést is kaphat az elkövető.

A szigor a rendőröket is érinti

A hivatalos személyekre is szigorúbb szabályok vonatkoznak: szabadságvesztéssel büntetendő a bántalmazás hivatalos eljárásban és a kényszervallatás előkészülete is. Emellett a hivatalos személy elleni erőszak előkészülete is büntetendő lesz.

A törvényhozók mostantól a gyanús, félelemkeltő küldemények (fehér port tartalmazó küldemény) küldőivel szemben is fel akarnak lépni. A hatóságok eddig ugyanis tehetetlenek voltak ezekkel az elkövetőkkel szemben. Ezért aki félelemkeltés céljából mást - vagy annak hozzátartozóját - személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy annak a látszatát kelti, hogy a fenyegetett életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be, két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz.

Köpködés, tojás- és papírgalacsin-dobálás

A bíróságok és más hatóságok zavartalan működését akarja elősegíteni a hatóság eljárásának megzavarása tényállás: két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki erőszakos magatartásával az eljárást megzavarja vagy akadályozza; ha meg is hiúsítja, vagy csoportosan, illetve felfegyverkezve követi el, súlyosabban minősül. A köpködés, tojás- és papírgalacsin-dobálás csakúgy, mint a garázdaság esetén, itt erőszakos magatartásnak minősül.

Ugyancsak ezen eljárások zavartalanságának védelmében módosul a polgári perrendtartásról szóló törvény, amely kimondja: a tárgyalás rendjének fenntartásáról és a tárgyalás méltóságának megelőzéséről az elnök gondoskodik. A jogalkotók szerint ez lehetőséget ad a bíróknak, hogy polgári peres eljárásokban is fenntarthassák a rendet. Akár az a hallgató is eltávolítható lesz a tárgyalóteremből, aki állapota vagy megjelenése folytán sérti a tárgyalás méltóságát - így szélsőséges esetben akár a rágógumizást is sértőnek tekintheti az arra érzékeny bíró. A bíró ugyancsak meghatározhatja a hallgatóság létszámát is.

Ezen kívül számos ponton módosul a szabálysértési eljárásról szóló törvény is: hatékonyabb fellépésre lesz lehetőség a kábeltolvajok ellen, a visszaeső szabálysértők kiszűrésére pedig létrehozzák a központi szabálysértési nyilvántartást.