Osztogatás vagy fosztogatás?

Közvetlenül a döntés után az Index birtokába jutott az a dokumentumcsomag, amely a vidéki, eddig állami tulajdonban lévő ingatlanrészek társadalmi szervezetek közötti szétosztásának részleteit tartalmazza. Az iratokból kitűnik, hogy több, különböző pártokhoz közeli társadalmi szervezet kapott tulajdonjogot bizonyos ingatlanrészekre. (Azért ingatlanrészeket és nem ingatlanokat írunk, mivel többnyire irodákról, raktárakról, műhelyekről és tantermekről van szó. A cikkben szereplő adatok az ingatlanrészekre vonatkoznak. Külön számoltunk minden helyiséget, mert a pályázati kiírásban így szerepeltek.)

A listán - az előbb felsoroltak mellett - találunk szabadidőközpontot, 2500 négyzetméteres belterületet, sörözőt és vendéglőt, komplett, összkomfortos lakásokat is. Ezek értékéről nincs pontos adat, mivel a társadalmi szervezetek és az állam közötti tulajdonba adási szerződés megkötésére jogosult Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) csak könyvértéken számol, ami nem ad pontos közelítést az ingatlanrészek forgalmi értékéről. Természetesen az sem állt módunkban, hogy a kapott ingatlanrészek állagát megismerjük, tehát ezek valódi állapotáról nem tudunk nyilatkozni.

Információnk szerint a pártok politikai alkut kötöttek: így a most kiosztott, elsősorban kormánypártok közelébe vándorolt ingatlanrészekért cserébe az ellenzéket a budapesti és balatoni ingatlanrészekkel kompenzálják, illetve "boldogan élhetnek a rendszerváltás előtt megszerzett, vagy éppen 'uralkodásuk' alatt megszerzett ingatlanjaikban" - fogalmazott az egyik érdekelt pártközeli informátorunk. Többen úgy vélik: "az osztoszkodás az utolsó lehetőség a pártoknak a választások előtt, hogy valamit juttassanak a közelükben ácsingózó csoportoknak".

A Független Női Szövetség a "politikai lista" élén

Mivel senki sem tud a kapott ingatlanrészek forgalmi értékéről beszámolni, az sem világos, hogy a Torgyánné Cseh Mária által vezetett Független Női Szövetségnek (FNSZ) juttatott 23 irodának, 2 teremnek, 6 garázs-tároló-raktárnak mennyi a forgalmi értéke. Az FNSZ összesen 34 ingatlanrészhez jutott, amelyek Kecskeméten, Pécsen, Kunszentmiklóson, Veszprémben, Székesfehérváron és ezenkívül még 19 településen találhatóak.

Az ingatlanrészek állapotát az FNSZ néhol "siralmasnak" titulálta. Ez a hozzáállás megfelel annak a gyakorlatnak, miszerint a sikeres szervezetek többször panaszkodtak az ingatlanrészek állapotára és a vonzatos költségekre. A női szövetség az előbb felsorolt helyiségek mellett egyébként három "üzletet" is kapott, amelyből kettő Szentgotthárdon, egy pedig Zalaegerszegen található.

Az FNSZ egyértelműen vezeti a "politikai" listát. A miértekről Korényi Attiláné, az FNSZ országos alelnöke, az FKGP budapesti elnöke nyilatkozik cikksorozatunk következő, csütörtökön megjelenő (Cinkelt civilek - Pártok közelébe vándorol az állami vagyon II.) részében.

Sakkcentrum és világi magyarok; képviselői magánalapítvány

Molnár Oszkár, a Fidesz országgyűlési képviselője nem szabadkozott: magánalapítványa, a Patrióta Edelényi Régiófejlesztő Alapítvány egy komplett házzal lesz gazdagabb, ha a szerződés megkötése előtt megoldják a KVI-vel támadt nézeteltérést.

Kőszegi Zoltánnak, a Dabas Fejlődésért Integrálódók Egyesület színeiben megválasztott dabasi polgármesternek még ennyi problémája sincs: az elnöklete alatt működő egyesület a városban egyedüliként számolhatja az új ingatlanrészeket.

Nem úgy, mint a Radnai József Alapítvány a Sakkozás Jövőjéért szervezet. A Rapcsák András (MKDSZ) Fidesz frakciójában ülő országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely polgármestere kuratóriumi elnöksége alatt működő alapítvány ingatlanrészeinek "sakkcentrummá" alakítását ugyanis hét civil szervezet nézheti a szomszédból.

A Magyarok Világszövetségének tagszervezetei is több új helyiségbe rendezkedhetnek be, mert a Kiskunsági Ifjúsági és Kulturális Egyesület, valamint a Magyar Fiatalok Társasági Klubja Kulturális Egyesület is előkelő helyezést ért el az eredményességi ranglistán. Utóbbi képviselőjének apja MDF-es országgyűlési képviselő, akinek egyik fideszes munkatársát pedig az egyik győztes kecskeméti alapítvány kuratóriumának élén találjuk. Azonban találtunk olyan alapítványt is, amelynek telefonszámát - a képviselő telefonszámával együtt - titkosították. Így a Human Bridge Service Alapítványt csupán egy debreceni cím jelzi. Információink szerint az alapítvány pártolója az ingatlanjuttatási albizottság elnöke, Halász János volt, aki éppen a debreceni körzet egyik országgyűlési képviselője.

Magasra érő kapcsolatok

- Csakis a politikai kapcsolatoknak. Mi másnak? - kérdezett vissza az egyik dél-alföldi egyesület vezetője, amikor az Index arról érdeklődött: minek köszönheti az egyéves egyesület, hogy három helyiséggel lett gazdagabb. Az elnök egyértelműen kijelentette: "nincs semleges civil szervezet"; "szépen meg kell írni a pályázatot, és utána majd lesz segítség" - vezette végig a gondolatot a neve elhallgatását kérő elnök.

A mondat talán a Viharsarokra érvényes leginkább. Békéscsabán és környékén egy éven belül négy "polgári-kulturális" egyesület alakult, közvetlenül a pályázat beadási határidejének lejárta előtt. Az egyesületek vezetői egy kivétellel helyi Fidesz-funkcionáriusok, az egy kivétel pedig tavaly még a Fidelitas sajtóirodáján dolgozott. A darabonként "tízegynehány" fős csoportok hirtelen szaporodását a Fidelitas regionális csoportjának elnöke azzal magyarázta, hogy "a lakóközösség így osztódott meg."

Akárcsak Jászberényben, ahol a helyi "polgári kör" képviselője az interjú elején elzárkózott a politikai kérdésektől, de negyedóra múlva bevallotta, hogy Fidelitas-tagok alapították a gyorsan gazdaggá vált egyesületet. Már-már túlnyerte magát a Kalyi Jag Művészeti Együttes is. Információink szerint élni lehet a gyanúperrel: a roma egyesületek kellőszámú reprezentációja miatt szavaztak a képviselők mindig erre, és csak erre az egyesületre. (A leosztás részleteiről a csütörtökön megjelenő, Cinkelt civilek - Pártok közelébe vándorol az állami vagyon II. cikkben számolunk be.)

A törvény

A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről a rendszerváltás után több törvény rendelkezett. Az elsőt még az Antall-kormány idejében hozták, de ebben még a pártingatlanokról is rendelkezett az országgyűlés (1990. évi LXX. törvény). Kifejezetten a társadalmi szervezetek és alapítványok által használt ingatlanok jogi helyzetét az 1997. évi CXLII. törvény, és annak 1999-es módosítása rendezi (1999. évi. CVII. törvény.) A '97-es törvénytervezetet Fedor Vilmos MSZP-s és Hankó Faragó Miklós SZDSZ-es országgyűlési képviselő terjesztette be '97 májusában. A parlament az Országgyűlés sajtóosztályának tájékoztatása szerint 11 módosító indítvánnyal november 25-én fogadta el az utóbbi a törvényt, hogy '98 január 1-jén hatályba is lépjen.

Szakaszok

Az első, '90-es törvény megvonta a kezelői jogokat azoktól a társadalmi szervezetektől, amelyek 1990 előtt rendelkeztek ezekkel a "kiváltságokkal". A kezelői jogokat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság elődjének a ZÁVKI-nak (a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményének) adta, de ezzel párhuzamosan a szervezetek ugyanezen ingatlanokra '90 szeptember 18-tól ingyenes használati jogokat kaptak.

Ezután hét évig semmi, majd végül megszületett a fent említett második törvény. Ez már a tulajdonjogot adta oda azoknak a szervezeteknek, amelyek az előbbiekben leírt módon ingyenes használati jogokat kaptak. Persze csak abban az esetben, ha nem volt köztartozásuk, és ténylegesen használták az igényelt ingatlant. Azokra az ingatlanrészekre, amelyeket nem használtak vagy éppen bérbe adtak a tulajdonba adási rendelkezés nem vonatkozott: ezek maradtak állami tulajdonban, és megkapták a "visszamaradt ingatlanok" címkét. A cikk ezen kategóriáról szól: ezeket hogyan és milyen körülmények között osztotta el az arra hivatott bizottság.

Csak tiszta kezekkel

A törvények rendelkezései alapján ezekre a "visszamaradt ingatlanokra" azonban már szinte bármely társadalmi szervezet és alapítvány pályázhatott, függetlenül attól, hogy volt-e valamikor kapcsolata a pályázott ingatlanrésszel. Azért voltak kikötések. A pályázatra csak azok a társadalmi szervezetek, alapítványok jelentkezhettek, amelyeket törvényes úton bejegyeztek, törvényesen működtek, nem volt köztartozásuk, valamint vállalták, hogy egy esetleges "győzelem" esetén 15 évig nem idegenítik el a kapott ingatlanrészt. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság, amely a vagyonkezelői jogot gyakorolta az állami vagyon "pályázatra ítélt" részei felett 2000. június 16-án és június 19-én kihirdette a pályázatot két országos napilapban: a Magyar Nemzetben és a Népszavában.

Feláll az albizottság

A pályázat beadási határideje 2000 augusztus 19-én járt le (a dátumot érdemes megjegyezi: ezen időpont előtt megugrott a bejegyeztetések száma), és a KVI adatai szerint 4500 pályázattal 1500 társadalmi szervezet jelentkezett 1700 meghirdetett ingatlanelemre. Az Országgyűlés az pályázatok elbírálását (tulajdonképpen az ingatlanok elosztását) az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága hatáskörébe utalta. A bizottság a parlament plenáris ülésének közvetlen jóváhagyása nélkül dönthetett.

- A KVI-nek nem volt feladata javaslatot tenni. Feldolgozta a pályázatokat és az adatokat a bizottság rendelkezésére bocsátotta. Ezek a kimutatások tartalmazták az ingatlanrészek részletes leírásait (tulajdonosi hányad, műszaki állapot, komfortfokozat, illetve a településen belüli elhelyezkedés), valamint a társadalmi szervezetek és alapítványok felsorolását is - magyarázta a részleteket Rull Nándor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Átmeneti Vagyonkezelői Osztályának vezetője.

A Bognár László MIÉP-es elnök vezérletével dolgozó parlamenti állandó bizottság annak rendje és módja szerint felállította az egy párt egy szavazat alapján működő ingatlanjuttatási albizottságát. Az albizottság 1999. december nyolcadikán állt fel: Halász János elnök (Fidesz), Zuschlag János (MSZP), Béki Gabriella (SZDSZ), Szászfalvi László (MDF), valamint első körben István József (FKGP) országgyűlési képviselő szereplésével. István József halála után a kisgazdák képviselője, Dögei Imre lett (2000. február 2.). (Dögeinek - képviselői életrajza szerint - 5-8 osztályos végzettsége van, és eleddig egyetlen indítványát a "Mit jelent az alföldi parasztembereknek a balatoni kikötők eladása?" címmel jegyzik.) A bizottság-albizottság közti munkamegosztás miatt az adatok és információk Halászékhoz futottak be, a bizottság az ő előterjesztéseikről szavazott. A KVI-nek a döntések után három hónap állt rendelkezésre a szerződések megkötésére.

Sok az eszkimó, kevés a fóka

Bizonyos ingatlanok - főként a fővárosban - iránt óriási volt a kereslet. Például Budapesten az Andrássy út. 124-ben visszamaradt ingatlanrészekre 370 pályázat érkezett, de 200-nál többen pályáztak a Rózsadomb tövében található Bimbó utca 7. szám alatt meghirdetett ingatlanrészekre is. Hasonló érdeklődés kísérte a Pesti Barnabás és a Szoboszlay utcában meghirdetett ingatlanrészek sorsát is.

Vidéken a szegedi Kossuth Lajos sgt. 29. (Szeged egyik legfrekventáltabb útvonala) vitte a prímet. Ezzel ellenétben persze voltak olyan városok, községek is, amelyekben a meghirdetett ingatlanrészekre kevesen jelentkeztek, így vélhetően a bizottságnak nem okozott gondot a nyertesek kiválasztása.

Csak a vidéki ingatlanokat osztották el

A Társadalmi Szervezetek Bizottsága zárt ajtók mögött döntött 2000. december 13-án és 2001. február 7-én az albizottság javaslatairól. Az Index már decemberben érdeklődött az eredmények után, de sem a KVI, sem a bizottság nem járult hozzá az információk átadásához. (Úgy tudjuk, hogy a bizottság eredeti tervei szerint idén márciusban, a társadalmi szervezeteknek juttatott pénzek szétosztásáig már végezni akart a leosztással, de a menetrendet a pályázatok nagy száma miatt nem tudták tartani.)

A bizottság eddig a vidéki ingatlanrészek tulajdonjogát osztotta el. A budapesti ingatlanrészek, illetve a balatoni - többnyire - üdülők és üdülőtelkek szétosztása információink szerint június elején várható. A késés nem véletlen: ezek értéke többszöröse a vidékieknél, bár a KVI ezek kapcsán sem tudott pontos árakat megjelölni. Az eddigi két döntés értelmében a KVI-nek mintegy 500 tulajdonba adási szerződést kell kötnie 300 társadalmi szervezettel. A szerződéskötések javarésze már meg is történt.

Hova húznak?

"Itt mindenki tisztában van azzal, hogy melyik civil szervezet hova húz" - mondta egybehangzóan több egyesületi vezető. Korényi Attiláné a Független Női Szövetség országos alelnöke a "leosztással" kapcsolatban az Indexnek még azt is hozzátette: "a rendszerváltás előtti civil szervezetek vagy politikai szervezetek átmentették a vagyonukat, így az ő eredményességük most már nem lehet látványos". Sértettsége érthető: vélhetően az általa alelnökölt szövetség ingatlanhoz jutása fogja a legnagyobb port kavarni. Az Index azonban nyomára akadt olyan történeteknek is, amelyek hasonlóan érdekes mozzanatok civil és politikai közéletünknek.

Információink szerint június 5-én az albizottság azokat az ingatlanrészeket osztja el, amelyek tulajdonjogáról eddig nem tudtak megegyezni. A budapesti és balatoni ingatlanrészek szétosztásának konkrét időpontjáról egyelőre senki sem tudott felelősséggel nyilatkozni.

(A következő, csütörtökön megjelenő cikkben részletesen és teljes körűen ismertetjük a birtokunkban lévő dokumentumokat, illetve azokat a pontokat, ahol politikai összefüggéseket találtunk.)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!