Bulvár

A Tádzs Mahal lehet a világ hét új csodájának legragyogóbb ékköve

További Bulvár cikkek

Kapcsolódók (1)

Szavazáson áll össze a világ új hét csodája

Huszonegy építészeti remekmű közül lehet választani, az ókori csodák közül csak a gízai piramisok jutottak be, befutó lehet például a Kreml, a Stonehenge vagy a sydney-i operaház.

A Tádzs Mahal, Machu Picchu romvárosa, a kínai nagy fal, a gízai piramisok, a Neuschwanstein-kastély, Angkor romtemplomai és a petrai sziklaváros lehet a világ új hét csodája, legalábbis az Index szavazásán ezek a remekművek szerepeltek eddig a legjobban. A hivatalos csodaválasztásnak 2007. július 7-én lesz eredménye.

Egy svájci magánalapítvány, a "New 7 Wonders Foundation" akciójának köszönhetően 2007-ben új építményeket nevezhet majd az emberiség a világ hét csodájának. A világméretű telefonos és online szavazáson 21, emberkéz emelte remekmű mérettetetik meg, a hét legtöbb szavazatot kapott építmény alkotja majd a világ új hét csodáját.

Épület, műemlék, szobor

Az alapítvány korábbi felhívására több millió szavazó rengeteg épületet, műemléket, szobrot nevezett, közülük hetvenhét került a világhírű építészekből álló hétfős "zsűri" elé, a szakértők pedig huszonegyet választottak ki közülük. (A magyar országgyűlés épülete az előkelő 33. helyen volt a 77-es listán, de végül nem került be a legjobb 21-be, de a rostán kihullott például a pisai ferde torony, a kölni katedrális vagy a pekingi tiltott város is.)

A huszonegy döntős építmény

A top 21-be különböző korú remekművek jutottak be, a legidősebbek között a Stonehenge, a húsvét-szigeti kőfejek, az egyiptomi piramisok, a legfiatalabbak közül a sydney-i operaház, a párizsi Eiffel-torony, illetve a New York-i Szabadság szobor versenyez a hétbe kerülésért.

Tádzs Mahal, Machu Picchu, nagy fal

Olvasóink a szavazásunkkal csak szimpátiájukat mutathatták ki, a végeredménybe nem szólhatnak bele.

Az ókori hét

Az ókori világ legnevezetesebb építményeit, az eredeti hét csodát, egy görög költő és utazó, a szidóni Antipatrosz szedte csokorba a Földközi-tenger vidékéről. Az időszámításunk előtt két évszázaddal készült listán Szemirámisz függőkertje, az alexandriai világítótorony, Pheidiász Zeusz-szobra, Kheopsz fáraó piramisa, a rodoszi kolosszus, az efezoszi Artemisz-templom és a halikarnasszoszi mauzóleum szerepelt.

Szavazásunkon legtöbb klikkelést az indiai Tádzs Mahal kapta, mögötte szorosan a perui Machu Picchu romvárosa következik, és dobogós helyezést ért el a kínai nagy fal is. Az egyetlen épségben maradt ókori csoda, a gízai piramisok együttese, úgy tűnik, benne marad a hetes mezőnyben, kontrasztot a legfiatalabb építmény, a már-már disneylandesen giccses Neuschwanstein-kastély jelentheti majd. Angkor romtemplomai is jó eséllyel kerülnek a hét közé, emellett a petrai sziklaváros kapott még nálunk annyi szavazatot, hogy hetedik legyen a rangsorban.

07.07.07.

Ha szavazásunk döntené el a végső sorrendet, sokak bánatára éppen kicsúszna a hét közül az Eiffel-torony, a Stonehenge és a riói Krisztus-szobor. A legkevesebb szavazatot a maják piramisa, Timbuktu vályogvárosa, a New York-i Szabadság szobor és a kyotói Kyomizu-templom kapta.

Az újonnan választott hét csodát 400 nap múlva, 2007. július 7-én (2007.07.07.) ismerheti meg a világ, ekkor hirdetik ki a végeredményt (korábban még Újév napját, január elsejét jelölték meg a szervezők a nagy bejelentés időpontjául, de meghosszabbították a szavazást, és a frappáns 070707 dátumot választották határnapnak). Ekkor világméretű élő közvetítés keretében ismerheti meg a világ a hét új csodát. A szavazással befolyt összegek felét a világörökség részét képező épületek megóvására kívánják fordítani a szervezők.