Mégsem a pilóták hibáztak a Jak-52-esen?
Hat hónappal a tragikus baleset előtt a szolnoki alakulat pilótái jelezték, hogy a JAK-52-esek kabinjában vélhetőleg a rossz motorszigetelés miatt rendszeresen megnő a szénmonoxid szint. Az alakulat parancsnoka a pilóták jelentései alapján intézkedett, hogy a honvédség egészségvédelmi intézete vizsgálatot folytasson a pilótakabinban terjengő mérgesgázok ügyében. Az intézet 2003. áprilisában kezdte meg a méréseket. A vizsgálatok megerősítették a gyanút, volt olyan gép amelyben a normál érték 12-szeresét mérték de a csúcsérték ötszöröse sem volt ritka.
Nyolc nappal a baleset előtt olyan hivatalos szakértői vélemény készült, amely rögzítette, hogy a pilótafülkében a szénmonoxid koncentrációja meghaladja az egészségügyi határértéket, ezért fokozott az egészségügyi kockázat. Ezután a méréseket elméletben valamennyi, még üzemképes JAK 52-es gépre kiterjesztették, ám a szolnoki alakulat a repüléseket tovább folytatta. Így fordulhatott elő, hogy 2003. november 13-án a 08-as oldalszámú JAK 52-es gyakorlógép Tiszagyenda térségében lezuhant, s a gépen tartózkodó két első osztályú pilóta életét vesztette.
A szénmonoxid szivárgás és a baleset között sem akkor, sem most nem kerestek összefüggést, a vizsgálatokat viharos gyorsasággal befejezték, és a baleset okaként azt tüntették fel, hogy pilóták elfelejtették a porlasztófűtést bekapcsolni, ezért a motor leállt. 2004. áprilisától az előző évben megkezdett vizsgálatokat tovább folytatták és három hónapon keresztül az összes, még megmaradt, üzemképes gép pilótafülkéjében megmérték a gázkoncentrációt. Volt olyan JAK 52-es, amelynél a teljes repülési idő 90 százalékában a megengedettnél magasabb szénmonoxid-szintet regisztráltak.
A HavariaPressnek nyilatkozó orvosok szerint a szervezetbe jutó szénmonoxid csökkenti a vér oxigén tartalmát, lessítja az agyműködést a reflexeket tompítja. Így fordulhatot elő, hogy a pilótáknak csökkent a koncentráló képessége és ez vezethetett a tragédiához. A Honvédelmi Minisztériumban ugyan elismerték, hogy a baleset kivizsgálását végző hatóság vezetője az a főtiszt, aki annak idején a gázszivárgások észlelése idején az alakulat parancsnoka volt, de szerintük ez nem változtat a dolgokon.