Mérgező csülök végzett a szigorú büntetőbíróval

2006.07.12. 15:35
Két és fél éve, veje születésnapi buliján kapott ételmérgezést P. György, aki feleségével együtt csülköt evett, amelyben mérgező baktérium volt. A bíróról közismert, hogy annak idején a legtöbb halálos ítéletet hozta.

Vádemelést javasol a rendőrség egy óbudai vendéglő üzemeltetője ellen, mert az ő felelőssége volt, hogy két és fél évvel ezelőtt ételmérgezés miatt halt meg P. György. Az áldozat legfelsőbb bírósági büntetőbíró volt, akiről szakmai körökben köztudott, hogy köztörvényes ügyekben annak idején ő hozta a legtöbb halálos ítéletet. Úgy tudjuk, hogy ő mondta ki az utolsó végrehajtott halálos ítéletet is.

Fülöp Valter, a BRFK Bűnügyi Főosztályának helyettes vezetője arról tájékoztatott, hogy a rendőrség halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel gyanúsítja a vendéglő üzemeltetőjét. A bíró családjával, egy ötfős társaságban ünnepelte veje születésnapját 2004. február 28-án az óbudai Zöldkapu vendéglőben. Feleségével csülköt ettek. Már néhány órával az ünneplés után a pár rosszul lett. Másnapra a feleség állapota javult, mivel ő csak belekóstolt az ételbe. P. Györgyhöz mentőt kellett hívni, és két nappal később a kórházban életét vesztette.

A toxikológiai vizsgálat organikus mérgező anyagokat mutatott ki a férfi szervezetében, ezért indítottak büntetőeljárást. A nyomozásba élelmiszerbiztonsági, igazságügyi és munkajogi szakértőket vontak be, emellett az ÁNTSZ Élelmiszer-egészségügyi Osztálya is vizsgálatot indított. Ezek alapján a rendőrök megállapították, hogy a nem megfelelően elkészített csülökben elszaporodott egy clostridium nevű baktérium, ami toxint termelt, és ez okozta az ételmérgezést. Úgy tudjuk, hogy a csülök előfőzésénél lehetett gond, a húst nem főzték elég ideig.

A IX. kerületi ügyészség dönt a vádemelésről. A törvény szerint a gyanúsításban szereplő bűncselekményért akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

Kolbászmérgezés

A botulizmus ("kolbászmérgezés") jellegzetes ételmérgezés. A baktérium az élő szervezetben nem képes szaporodni, sem toxint termelni, csak az élelmiszerben. A toxin rendkívül mérgező, idegbénító, ezért súlyos esetekben a légzés, szívműködés megállításával halált okoz. A természetben eléggé elterjedten megtalálható. Elsősorban a talajban él, ahonnan a vizekbe és növényekre kerül. Élelmiszerekre talaj, por szennyeződéssel, nyersanyaggal jut.

Az emberi botulizmus olyan élelmiszer elfogyasztásakor alakul ki, ahol a szennyezett eredetű nyersanyagból készült terméknél a tartósító eljárás nem volt megfelelő (elégtelen hőkezelés, nem megfelelő pH, stb.). Oxigén hiányos viszonyokat teremtve (pl. konzerv, vákuumfólia) vagy a helytelen tárolás miatt lehetőség nyílik az esetlegesen jelenlévő Clostridium botulinum spórák kicsirázására, elszaporodására és toxintermelésére. (Forrás: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség)