A párizsiak dolgoznak a legkevesebbet

A francia főváros dolgozói évente, fejenként 1481 órát töltenek munkával, ami szűken mérve éppen hogy eléri a heti 35 órát.

A legtöbbet dolgozók élvonalában a szöuliak és a hongkongiak állnak, akik 2317, illetve 2231 órát húznak le a munkahelyükön. A rómaiak sem a munka megszállottai, 1747 órát dolgoznak, ami jóval alatta van a világátlagnak, az 1984 órának és alig van fölötte a nyugat-európainak, ami 1687, azaz heti 39 óra - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

A leghosszabb szabadság, 30 nap a brazil fővárosban élőket illeti meg. A párizsiaknak 27 nap fizetett szabadság jár, a rómaiaknak három hét.

Amerika továbbra is munkamániás

A banki felmérés azt is kimutatta, hogy a ledolgozott órákért átlagban mennyit kapnak a világ különböző részein az emberek: az amerikaiak óránként 12 eurót, a nyugat-európaiak 11-et. A világátlag egy kicsivel több mint 6,5. A kelet-európai országokban élők 2 eurót keresnek.

A fizetések és az árak közötti arány illusztrálására a kutatók a mindenhol fogyasztott Big Mac-et választották. Egy tokióinak csak 10 percet kell dolgoznia érte, egy bogotainak 97-et. A lisszaboninak 32-t, a rómainak 25-öt, a párizsinak 21-et.

A számtengerből a Ubs azt a következtetést vonta le, hogy a legutóbbi 20 évben Európában a lehetséges gazdasági gyarapodás hátrányára a szabadidőt részesítik előnyben. Ez főként Svájcra, Németországra, Franciaországra érvényes. Viszont az amerikaiak és még inkább az ázsiaiak a munkát helyezik előtérbe. Nekik jut a legkevesebb szabadság: 9 nap Pekingben, Hongkongban és Sanghajban, 10 nap Bangkokban és Szöulban, 13 Manilában és New York-ban.