Összecsaptak a szakértők Zsanett tangája fölött

Nyolc igazságügyi orvos szakértő meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Bíróságon a magánvádas per, amiben E. Zsanett többek között nemi erőszakkal vádol öt rebiszes rendőrt. A péntek délutáni tárgyalás annyiból különleges volt, hogy négy hemogenetikus, szerológus szakértőt szakértői minőségében hallgatott meg a Nyilas Levente vezette bírói tanács, négyet pedig "csak" tanúként, mivel ők nem végeztek vizsgálatokat a nyomozás során, csak később, Tuza Péter, E. Zsanett ügyvédje felkérésére készítettek - mondhatni másodlagos - szakértői véleményt, a többi szakértői - elsősorban a Lászik András és Csete Klára által készített - véleményről.

A tárgyalás vezérfonala az előbbieknek megfelelően az volt, hogy a nyomozó ügyészség által 2007 májusában kért szakértői vélemények szakmailag kifogásolhatók-e. E kérdés mentén izgalmas, tudományos, már-már presztízsösszemérő, kissé tekintélyfitogtató, de kulturált összecsapás zajlott a bíróságon.

Az elsőként meghallgatott Lászik András és Csete Klára következetesen kitartottak amellett, hogy vizsgálataik során nem találtak olyan nyomokat, amelyek egyértelműen bizonyítanák a nemi erőszakot. Lászik tízéves szakértői tapasztalatára hivatkozva hangsúlyozta, hogy az általa vizsgált nemi erőszakos esetek túlnyomó részében az áldozat fehérneműjén nagy mennyiségű vér és "masszív ondószennyeződés" található, E. Zsanett esetében azonban ez nem így volt.

A SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetének szakértője be is mutatott két fotót, az egyiken E. Zsanett fekete tangája, a másikon egy másik esetben bizonyítékul szolgáló bugyi volt, és összehasonlításképp elmagyarázta, hogy az utóbbin jól megfigyelhető vér- és spermafoltok vannak, míg Zsanett alsóneműjén csak némi barnás elszíneződés látható, ami akár enyhe posztmenstruációs vérzés következménye is lehet.

A két szakértő ügyészségnek adott szakértői véleménye az, hogy a Zsanett és a gyanúsítottak ruházata, valamint a rendőrautóból gyűjtött minták alapján elvégzett citológiai és DNS vizsgálatok szerint nem találtak Zsanett DNS-éből a rendőrök ruházatán, és viszont: nem találtak a rendőrök DNS-éből Zsanett ruházatán.

A szakértő elmondta, hogy ráadásul a vizsgálatra megkapott mintákból nehéz lett volna kifogástalan eredményeket produkálni, mivel az adott szituációban sokféle mozgás történt és "keresztkontaminációk tömkelegére volt mód" - azaz a vizsgált személyek DNS-ei keveredhettek, például anélkül is kerülhetett volna Zsanett hajából pár szál a rendőrautóba, hogy a lány beült volna oda. Az ügyészség által felkért másik két szakértő (Kósa Ferenc és Bajnóczky István) is azt hangsúlyozta, hogy a töredékes nyomok jó része alkalmatlan volt azonosításra.

A szakértő ezután a 2007-es közhangulatra utalva különös kijelentést tett: "úgy éreztük magunkat, amikor ezeket a bűnjeleket vizsgáltuk, mint aki elment vadászni, és azt mondták neki hogy nagy trófeát szerezhet, de mi sem szarvast, sem vaddisznót, csak sünt és mezei egeret találtunk". "Kőkeményen támadtak minket" - tette hozzá Lászik, felelevenítve a másfél évvel ezelőtti nyomozás vitatott részleteit. "Két személytől is vártam, hogy lesz sperma, de döbbenten konstatáltam, hogy nem találtam semmit" - tette hozzá Lászik.

A bíró erre felvetette, hogy ha nem befejezett közösülésről van szó, azaz ha nem történt ejakuláció - ahogy azt E. Zsanett állítja - akkor mi a helyzet? Csete Klára erre visszakérdezett: "Ha normál ejakuláció nem történt, akkor mit keresünk? Az előváladékból nem lehet kimutatni semmit!" Lászik András kijelentette, hogy egy megtámadott nő általában pánikba esik, minden nyálkahártyája, így a hüvelyében lévő is kiszárad, így erőszakos behatolásnál megsérül, tehát sérüléseknek és vérnyomoknak mindenképp lenniük kell. Ő viszont nem tapasztalt Zsanettnél ilyet.

A Tuza Péter által felkért sejtbiológus, hemogenetikus szakemberek azt emelték ki, hogy kollégáik negatív eredménye nincs megfelelő vizsgálatokkal alátámasztva, "a tudomány mai állása szerint" más módszerrel kellett volna vizsgálni Zsanett alsóneműjét. Egyed Balázs, Woller János és Pádár Zsolt, a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet igazságügyi hemogenetikus munkatársai szerint korszerű, mitokondriális típusú, Y-kromoszómás elemzésre lett volna szükség, amivel csekély mennyiségű mintából is kimutatható lett volna bármilyen, férfitől származó sejtmaradvány - akár hámsejt is. Ezt tetézi, hogy szerintük a mintákat nem megfelelő módon kezelték a nyomozás során, más anyagokkal, szennyeződésekkel keveredhettek. "Fejlettebb országokban - ezt kell mondjam sajnos - olyan protokollok vannak erre kidolgozva, amik révén megfelelő mintavételre, -kezelésre és -biztosításra van mód. Sajnos ebben az ügyben ilyen protokollokról nem beszélhetünk" - fogalmazott Egyed Balázs.

A Tuza által felkért szakértők szerint a Lászik-Csete féle vizsgálatok nem megfelelő stratégia szerint zajlottak, és elsősorban ondószennyeződés kimutatására irányultak, így a nyomozati kérdések megválaszolására indokolt lenne kiegészítő DNS-vizsgálatokat elvégezni. Az ügyészség által felkért szakértők egyike, Kósa Ferenc nyugalmazott professzor (Lászik András és Csete Klára tanára) szerint további vizsgálatoktól nem várható eredmény. E mellett foglalt állást határozottan Lászik András és Csete Klára is, hangsúlyozva hogy az ő és intézetük szakértői tudásához nem fér kétség. A per jövő hét szerdán folytatódik.