Lemondott a kirgiz elnök

Lemondott az elnökségről Aszkar Akajev kirgiz államfő, jelentette be Feliksz Kulov ellenzéki vezető. Akajev elnök lemondása után Oroszországba, családja Kazahsztánba menekült. Az Interfax jelentése szerint Akajev családja már meg is érkezett Almatiba.

A kormány teendőit Akajev lemondás után a kirgiz ellenzéki pártokat tömörítő Népi Egység Egyeztető Tanácsa fogja ellátni ideiglenesen, élén Kurmanbek Bakijev ellenzéki vezetővel, jelentették be csütörtök este Biskekben. A kirgiz fővárosban ülésező, korábbi összetételű kirgiz parlament Isegnbaj Kadirbekov házelnököt választotta ideigelenes államfőnek.

Új vezetést neveztek ki a belügyminisztérium élére is, a miniszteri tisztséget ezentúl Abdil Szurancsijev, az egykori belügyminiszter-helyettes tölti be. Első feladata a rend helyreállítása lesz a fővárosban, miután a kaotikus helyzetben a fosztogatás is elkezdődött. A tüntetők a kormányszékház közelében kiraboltak egy ékszerüzletet és három élelmiszerboltot.

Új választások kiírására tett ígéretet csütörtökön Kurmanbek Bakijev kirgizisztáni ellenzéki vezér, miután hívei heves ökölharc és kődobálás után elfoglalták a főbb biskeki kormányépületeket.

Bakijev egykori miniszterelnök a kormány épülete előtt elmondta: "Rendet fogunk teremteni, megakadályozzuk a fosztogatást. Mielőtt hatalomra kerülnénk, megtartjuk a saját választásainkat", jelentette ki az ünneplő tüntetők előtt. Az ellenzék másik vezetője, Roza Otunbajeva szintén a kormányépületben tartózkodik.

Szökésben az elnök

Akajev holléte egész nap kérdés volt Biskekben. Az első hírek szerint az államfő a februári választások tisztaságát megkérdőjelező EBESZ biskeki székházába menekült, ezt azonban később cáfolták. Az elnök, mint kiderült Biskek közelében, vidéki rezidenciáján bujkált a belügyi kommandósok biztosítása mellett. Bár Oroszország kora délután még tagadta, hogy Moszkvába menekítenék az államfőt, Akajev később mégis orosz helikoptereken hagyta el az országot.

A kirigiz parlamenti választási csalások miatt tiltakozó ellenzéki tüntetők csütörtök délután hatoltak be a kormány fő épületeibe Biskekben, ahonnan a kormánytisztviselők katonák védelme alatt kimenekültek, de hárman megsérültek közülük. A biskeki mentők közlése szerint a kormányépületek elfoglalását megelőző összecsapásokban harmincan sebesültek meg.

A Guatemala Cityben tárgyaló Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter azt mondta, figyelemmel kíséri a sajtó és a hírszerzés jelentéseit, és meggyőződése, hogy a kirgizisztáni eseményeknek nem lesznek hátrányos következményeik az országban állomásozó amerikai erőkre nézve. A Biskek mellett fekvő Manasz légi támaszponton hozzávetőleg ezer amerikai katona állomásozik 2001 óta.

Minisztereket ejtettek foglyul

A kormány épületét elfoglaló ellenzéki tüntetők hírügynökségi jelentések szerint foglyul ejtették a védelmi és a nemzetbiztonsági minisztert, és aláíratták velük lemondásukat, közölte egy ellenzéki szóvivő és a kormányfő több munkatársa. A titkosszolgálatokat felügyelő nemzetbiztonsági miniszter Kalik Imankulov és a védelmi tárcát irányító Eszan Topoljev előzőleg elbarikádozták magukat irodáikban.

A tüntetők kiszabadították a bebörtönzött Feliksz Kulov ellenzéki vezetőt, volt államfő-helyettest, akit koholt vádak alapján börtönzött be Akijev 2000 környékén. Kulov rendőrfőnök, a nemzetbiztonsági minisztérium (a szovjet KGB utódszervezetének) vezetője volt.

Rendőrökkel verekedtek

Az ellenzékiek első rohamát a biztonsági személyzet visszaverte. Később megváltozott a kép, és a tüntetők botokkal és az útburkolat felszedett köveivel dobálva visszavágtak. Mintegy ezer tüntetőnek sikerült az épületet övező kerítést áttörni és a rendőröket kiszorítani az épületet övező területről, majd behatoltak az épületbe.

Az ellenzékiek az elfoglalt kormányszékhely tetejére nemzeti zászlókat tűztek ki. A New York Times tudósítója szerint a tüntetők elkaptak egy lovasrendőrt, a rendőrt megverték, az állatot meglovagolták. A roham során több rendőrt megvertek, legalább öt rendőr megsérült.

Az ellenzéki tüntetők eközben elfoglalták a kirgiz állami televízió épületét is. Az ellenzék állítása szerint az ország háromnegyedét ellenőrzésük alatt tartják. A dél-kirgizisztáni Ost és Dzsalalabadot mindenestre a tüntetők valóban elfoglalták.

Összecsapott a két tábor

Korábban, dél körül az ellenzéki és kormánypárti aktivisták csaptak össze, és lövések is eldördültek az Ala Tu téren, Biskek főterén. Aszkar Akijev államfő több száz, botokkal és pajzsokkal felszerelkezett híve csapott le a közel tízezres ellenzéki megmozdulás résztvevőire.

A Reuters tudósítójának beszámolója szerint az Akijev-párti tüntetők százai rontottak a tízezres ellenzéki tömegnek. "Botokkal és kövekkel folyik a harc a két tábor között. Az emberek minden irányba menekültek" - számolt be a tudósító, aki ugyancsak megerősítette, hogy lövéseket lehetett hallani.

Utolsó személycserék

Miközben szerdán délután a kirgiz fővárosban is több ezresre nőtt a februári-márciusi parlamenti választások állítólagos elcsalása ellen tiltakozó tömeg száma, Aszkar Akijev a belbiztonsági posztokra két keményvonalas emberét nevezte ki.

A belügyminiszteri posztra a biskeki rendőrkapitányt Kenekbek Ducsebajevet, a főügyészi posztra pedig az elnöki hivatal védelméért felelős Marat Szutalinovot nevezte ki Akijev, aki szerdai értesülések szerint csütörtökön tárgyalni készül az ellenzék vezetőivel. Ducsebajev kinevezése után jelezte, kész erőt is alkalmazni az ellenzéki tüntetőkkel szemben.

Nem gondolták volna

Az ellenzék tüntetése a parlamenti választások március közepi második fordulója óta folynak, tömeges méretet és engedetlenségi mozgalmi jelleget egy hete öltött. Az ellenzék azt állítja, az államfő Aszkar Akijev és köre elcsalta a választásokat, aminek eredménye szerint az ellenzék csak néhány képviselő helyre számíthat a kirgiz parlament alsóházában.

Az EBESZ választási megfigyelői is a nyugati diplomatákhoz hasonlóan úgy vélték, a februári választásokat csalások jellemezték.

Az ellenzéki demonstrációk a többségében üzbégek lakta déli, szegényebb területeken kezdődtek el, a tüntetők a hét elején ellenőrzésük alá vonták Os és Dzsalalabad városát.

A kirgizisztáni ellenzék győzelme azt jelenti, hogy a Közép-Ázsiai ország két éven belül már a harmadik olyan szovjet utódállam Ukrajn és Grúzia után, ahol a saját hatalmát egyre inkább kiterjesztő, dinasztikus vezetésre törő vezetőt békés, utcai forradalom buktat meg.

Elemzők korábban attól tartottak, a rózsaszín tulipánt viselő kirgiz ellenzéki mozgalom annak etnikai jellege és megosztottsága miatt nem tudja véghez vinni akaratát, mint tette azt a grúz vagy az ukrajnai ellenzék.

Akijevre pedig sokáig úgy tekintettek mint a térség egyik legliberálisabb vezetőjére, de uralmának 14 éve alatt világossá vált, hogy nem akar megválni elnöki tisztségétől. Az ötmilliós ország stratégiailag fontos mind Oroszország, mind az Egyesült Államok számára, mivel mindkét állam katonai támaszpontokat tart fent Kirgizisztánban.