Sólyom: Elfogadhatatlan a szlovákok döntése

Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a Benes-dekrétumok megerősítéséről szóló szlovák parlamenti határozatot, jelentette ki a köztársasági elnök pénteken Keszthelyen.

A pozsonyi parlament döntése semmiképpen nem szolgálja a magyar-szlovák kapcsolatok fejlődését, közölte Sólyom László, miután a V4 államfői találkozóján a tervezettnél jóval hosszabb, csaknem egyórás megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnökkel.

Gyurcsány felhívta Ficót

A magyar kormány az Európai Unió és a jószomszédi kapcsolatok elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határozatát, amelyben megerősítették a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét, fejtette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Robert Fico szlovák kormányfőnek, amikor pénteken felhívta őt telefonon. A miniszterelnök világossá tette Ficonak, hogy a döntés csalódást okozott Budapesten, és semmiképpen sem járul hozzá a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez, amiről a két kormányfő legutóbbi, pozsonyi találkozóján állapodott meg.

Robert Fico belpolitikai okokkal magyarázta a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának döntését "A szlovákiai viszonyok második világháború utáni rendezéséről szóló háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről" című határozatról.

Érinthetetlenek a Benes-dekrétumok

A szlovák parlament csütörtökön határozatban szentesítette a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét, melyet a kormányhoz tartozó nacionalista, Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványozott.

A dekrétumok alapján az akkori Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket. Mindez a kollektív bűnösség elve alapján történt, ez az elv azonban az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan. Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) törekvéseinek ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét.

Csáky Pál előre figyelmeztetett

A kollektív bűnösség elvével kapcsolatban egyértelmű állásfoglalást vár a Szlovák Nemzeti Tanács elnökétől, Pavol Paskától a magyar Országgyűlés elnöke. Szili Katalin pénteki levelében hangsúlyozta, ennek alapján tartja tervezhetőnek a szlovák-magyar kapcsolatok jövőjét.

Pavol Paska meglepőnek találja a magyar Országgyűlés képviselőinek álláspontját, szerinte a magyar honatyák valószínűleg nem ismerik a Benes-dekrétumok érvényességét megerősítő szlovák parlamenti határozat szövegét. Paska úgy véli, a határozatot rosszul értelmező magyar képviselőket Csáky Pál pontatlan és félrevezető tájékoztatása tévesztette meg, a szlovák parlamenti határozat ugyanis tartalmazza a kollektív bűnösség elvétől való elhatárolódást is.

Csáky Pál szeptember 10-én kelt levelében a szlovákiai politika riasztó fejleményeire figyelmeztette az Európai Parlament (EP) emberjogi bizottságának elnökét, szivárogtatták ki az információt pénteken szlovák politikusok. Többen élesen bírálták, hogy Csáky megalapozatlanul panaszkodott. A levélben megírta, hogy a szlovák törvényhozás a Benes-dekrétumok újraszentesítésének aktusára készül, ami a XXI. század Európájában elfogadhatatlan, hiszen a kollektív bűnösség elvét hangoztatja, amivel mélységesen megsérti a magyar és a német kisebbséget.

Ötpárti közös nyilatkozat

Az öt magyar parlamenti párt európai parlamenti képviselői - Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Surján László (KDNP) - pénteken közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament döntését.

"A szlovák parlament tegnapi határozata megerősíti azt a 13 Benes-dekrétumot is, amely fenntartja az európai jogrenddel ellentétes kollektív bűnösség elvét, rendkívüli károkat okozva ezzel Szlovákiának, a szlovákiai magyar nemzeti közösségnek és más kisebbségeknek, és ártva a magyar-szlovák kapcsolatoknak. Szlovákia európai megítélését, helyzetét is nagyban rontja, hogy az európai alapértékek tisztelete, a történelmi megbékélés helyett a konfliktusok útját választja. Különösen érthetetlen, hogy a szlovákiai parlamentben a kormánypártok és az ellenzék is egyöntetűen a döntés mellett szavazott, így a Magyar Koalíció Pártja teljesen egyedül maradt" - olvasható a nyilatkozatban.

A magyar európai parlamenti képviselők szerint a szlovák államiság alapját is képező Benes-dekrétumokat nem támadja senki. A kölcsönös bocsánatkérésekre épülő, az MKP által javasolt magyar-szlovák történelmi megbékélési dokumentum brutális elutasításából és a Benes-dekrétumokról szóló szlovák parlamenti határozatból az ötpárti nyilatkozat aláírói arra következtetnek, hogy "a Robert Fico vezette kormánykoalíció szélsőséges nacionalista befolyás alatt áll, sőt nem ritkán ilyen politikát is folytat".

Csak reakció volt

Egyes magyarországi és a szlovákiai magyar kisebbségi politikusok felvetéseire született reakcióként értékeli a szlovák parlament csütörtöki határozatát Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök, amit a V4-ek államfőinek keszthelyi csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón jelentett be.

"Ezt egyfajta következménynek tartom. A Szlovák Nemzeti Tanács azok után foglalkozott a kérdéssel, hogy itt Magyarországon és Szlovákiában, a Magyar Koalíció Pártjában időről időre elővették ezt a kérdést" - fogalmazta meg Gasparovic. "Mi korábban is azt mondtuk, hogy a Benes-dekrétumok megszületése egyfajta következménye a második világháborúnak" – fejtette ki. Ezt a törvényt akkor a nagyhatalmak is elfogadták, emlékeztetett a szlovák államfő.

Orbán vetette fel az EP-ben

Gasparovic szerint a mostani szlovák határozat annak a következménye, hogy "voltak bizonyos akciók, amelyek szerint a magyar fél ezt a múltbéli kérdést nem fogja elvetni". Felidézte, hogy 2002-ben Orbán Viktor akkori miniszterelnök az EP-ben is felvetette a dekrétumok kérdését, és azóta a szlovákiai magyar kisebbség is napirenden tartja, akárcsak a magyar politikai élet egyes képviselői. A szlovák köztársasági elnök ezt a kérdést az országok saját ügyének tekinti, miután Csehország és Szlovákia két önálló országgá vált.

Václav Klaus cseh köztársasági elnök ugyanakkor megerősítette Gasparovic kijelentését, miszerint 2002-ben a cseh parlament hasonló határozatot fogadott el, bár a mostaninak ő sem ismeri a részleteit. "Mi azt szavaztuk meg, hogy a Benes-dekrétumok a cseh jogrend szerves részét képezik, de nem következik belőle semmilyen új jogi tény, és nem lehet őket a jelen korban alkalmazni” - tette hozzá. Klaus szerint érthető, ha Szlovákia hasonlót fogadott el.

Elfogadhatatlan a liberálisok számára

Szent-Iványi István a Liberális Külügyi Kabinet elnöke levélben fordult az EP Állampolgári Jogok Bizottságának elnökéhez, melyben közölte, a kollektív bűnösség elfogadhatatlan a liberálisok számára. Az SZDSZ EP-képviselője levelében ara kérte Jean-Marie Cavadát, hogy a testület haladéktalanul tűzze napirendjére a szlovák parlamenti határozat kérdését, és foglaljon határozottan állást a kollektív bűnösség elvével szemben.

„Komolyan megkérdőjelezhető a jogállamiság iránti elkötelezettsége azoknak a politikai erőknek, akik e dokumentumokat újra és újra támogatásukról biztosítják” – olvasható Szent-Iványi István közleményében. A határozat mindössze néhány nappal azután látott napvilágot, hogy a Magyar Koalíció Pártja, valamennyi magyarországi parlamenti párt támogatásával magyar-szlovák megbékélési nyilatkozat elfogadását kezdeményezte, emlékeztetett a liberális politikus.

A pozsonyi magyar nagykövetség pénteken ismertette a szlovák külügyminisztérium vezetésével, hogy a magyar kormány nem ért egyet a Benes-dekrétumok megerősítésével, tájékoztatott Szelestey Lajos, a magyar külügyi tárca szóvivője pénteken.

"A magyar kormány nem tud egyetérteni azzal a szemlélettel, amely megerősíti a Benes-dekrétumok, köztük a kollektív bűnösség szellemében fogant, és egyes népcsoportok ellen alkalmazott elemek érvényességét" - olvasható a magyar állásfoglalásban.