További EU cikkek
Különös népszavazást tartanak vasárnap Franciaországban: a feltett kérdés az EU-alkotmány ratifikálására vonatkozik, ám a szavazók döntésében ez a dokumentum meglehetősen csekély szerepet játszik.
Ennek két oka van: az EU több száz oldalas alkotmányát alig ismerik a szavazók. Amikor Spanyolországban tartottak népszavazást a kérdésről, felmérések szerint csak minden tizedik választó tudta, miről szavaz.
A francia népszavazás, hasonlóan a tavaly júniusi EP-választások szerte Európában, inkább a kormánypártokról szóló szimpátiaszavazásnak tekinthető. Vagyis egy belpolitikai kérdésnek lesznek kihatásai az unióra.
Nem ez a kérdés
Franciaországban a nemmel szavazók a szociális szempontok előtérbe helyezését, az "ultraliberális" gazdasági modell megváltoztatását, a delokalizáció leállítását, vagy éppen Törökország EU-csatlakozásának megakadályozását követelik, olyan dolgokat tehát, amelyeknek nem sok közük van az alkotmányhoz - s emellett a rendkívül népszerűtlen, konzervatív Raffarin-kormány bukását.
Bővebben az EU-alkotmány elutasításának következményeiről >>
Ez utóbbit a vasárnapi népszavazás kimenetelétől függetlenül valószínűleg el fogják érni, de ha a "nem" győz, akkor az Jacques Chirac elnök tekintélyét is alaposan megtépázza: ő volt az, aki a parlamenti jóváhagyás helyett népszavazásra bocsátotta a kérdést, s többször is egyértelműen az alkotmány elfogadására szólított fel.
Többen vannak az elutasítók
Mindenestre a legutóbbi felmérések azt jelzik, az alkotmányt elutasítók többségben vannak. A pénteki Figaróban közölt Ipsos, illetve a TNS Sofres-Unilog felmérése szerint a szavazók 54-55 százalék elutasító, 46 százalékuk pedig támogatja az EU-alkotmányt. A társadalmi vita nagyságára jellemző, hogy az előrejelzések szerint akár 80 százalékos lehet a részvétel.
Bár az ellenzéki Szocialista Párt (PS) hivatalosan az alkotmány megszavazására buzdít, a párt második embere, Laurent Fabius egykori miniszterelnök mögött sorakoznak fel az alkotmányt túl liberálisnak és ezért elvetendőnek tartó baloldali politikusok, akik szerint a szerződés csak akadályozná egy szociális Európa létrehozását.
A zöldek támogatják az alkotmányt, míg a kommunisták (PCF) és a szélsőbaloldal elveti. A jobboldalon a parlamenti kormányzó pártok az igenre, míg Philippe de Villiers szuverenista és Jean-Marie Le Pen szélsőjobboldali pártja (FN) a nemre buzdít.
Pedig a támogatás mellett lobbizókból nincs hiány: Jose Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök Lille-be, Gerhard Schröder német kancellár Toulouse-ba látogat, hogy az "igen" mellett kampányoljon.
Franciaország közeljövőjét illetően egyetlen dologban mindkét oldal szavazótábora egyetért: a szavazás eredményétől függetlenül május 29. után Jean-Pierre Raffarinnek búcsúznia kell a kormányfői széktől.
Chirac elnök csütörtöki beszédében kiemelte, hogy sok tekintetben megértette a franciák aggodalmait a kampány során, és a referendum után új impulzust kíván adni tevékenységének. A pénteki sajtó a francia elnök ezen szavait egyértelmű kormányváltásnak értelmezi. A miniszterelnöki székre a jelenlegi belügyminiszter Dominique de Villepin és Nicolas Sarkozy, a kormányzó UMP párt elnöke tűnik a legesélyesebbnek.