Elfogták Radovan Karadzsicsot

A jelenleg egy belgrádi börtönben őrzött Karadzsicsot a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja, egyebek mellett a mintegy nyolcezer muszlim férfi és fiú halálával járó srebrenicai mészárlás miatt.

A BBC azt közölte, hogy Karadzsics az első vádirat ismertetése után tagadta, hogy elkövette volna a neki felrótt bűncselekményeket. Megtagadta azt is, hogy elismerje az ENSZ törvényszék törvényességét. A szerb titkosszolgálatokhoz közel álló források arról számoltak be, hogy Karadzsics nem tanúsított ellenállást, elfogását nagyon lehangolt állapotban fogadta, írja az MTI.

13 évig rejtőzött

A szerb elnöki hivatal közleménye szerint Karadzsicsot a szerb biztonsági szolgálatok fogták el, és a háborús bűnök ügyében ítélkező belgrádi különleges törvényszék vizsgálóbírája elé vezették. A hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze, Serge Brammertz megerősítette Karadzsics őrizetbe vételét. "Ez egy nagyon fontos nap azoknak az áldozatoknak, akik több mint egy évtizeden keresztül vártak erre a letartóztatásra" – mondta a BBC tudósítása szerint.

A legkeresettebb hágai vádlott ügyvédje, Szvetozar Vujacsics szerint védence a kihallgatáson azt mondta, a főváros és a közeli Batajnica település között közlekedő buszon fogták el múlt héten pénteken, este fél tízkor. Karadzsics elmondta, "valamilyen sapkát húztak a fejére", ezért nem is tudja, hogy kik fogták el. A háborús perekben eljáró belgrádi különbíróság vizsgálóbíróját, Milan Dilparicsot meglepte Karadzsics kijelentése: a vizsgálóbíró azt mondta, hogy ellenőrizni fogja a vádlott állításait, a szerbiai nemzetbiztonsági tanács ugyanis előzőleg közölte, hogy a vádlottat hétfő este fogták el - mondta az ügyvéd.

A volt elnök csaknem 13 évig bújkált, ellene már 1995. július 24-én megfogalmazták az első vádiratot. A mostani vádak között a boszniai bosnyák, horvát és más nem szerb népek ellen elkövetett, népirtásnak minősülő gyilkosságok, deportálások, azok parancsba adása szerepel.

Még ketten maradtak

Karadzsics rövid időn belül a második olyan őrizetbe vett személy, aki a délszláv háború miatt leginkább körözött személyek listáján szerepel. Június elején szintén Szerbiában, Belgrád mellett fogták el a jugoszláv polgárháború egyik legkeresettebb háborús bűnösét, Banja Luka volt rendőrparancsnokát, Sztojan Zupljant.

Zupljan emberei az 1992-95 közti háború idején horvát és bosnyák civileket öltek meg a városban. Vezetésével tízezer embert deportáltak boszniai szerb területekről, és az általa vezetett fogolytáborokban ezreket öltek meg.

Az ENSZ Karadzsics és Zupljan után még két háborús főbűnös kézrekerítését várja a szerb hatóságoktól. Ratko Mladics volt hadseregparancsnokot és Goran Hadzsicsot, a krajinai szerbek volt vezetőjét szeretnék még Hágában bíróság elé állítani.

Komoly nyomás

Karadzsics lehet a délszláv háborúk 44. olyan gyanúsítottja, aki a nemzetközi törvényszék elé kerül, ha Szerbia kiadja őt Hágának. A CNN felidézi, hogy az eddigi legismertebb bűnös Szlobodan Milosevics korábbi szerb elnök volt, akit 2000-ben adtak ki Hágának, és aki 2006-ban hunyt el.

Szerbiára már huzamosabb ideje komoly nemzetközi nyomás nehezedett, hogy nagyobb erőkkel próbálja kézre keríteni a még rejtőzködő háborús bűnösöket. Igaz, az ez év eleji elnökválasztás előtt Brüsszel már azt közölte: az EU továbbra is maximális együttműködést vár el Szerbiától a háborús bűnösök ügyében, de meglátása szerint Belgrád nagyon fontos előrelépéseket tett az elmúlt fél évben.

Ezek után várhatóan Karadzsics mostani elfogása komoly hatással lehet Szerbia európai uniós csatlakozási törekvéseire és a csatlakozási folyamaton keresztül a szerb belpolitikára is. Erre utalt Olli Rehn uniós bővítési biztos is, aki mérföldkőnek nevezte Karadzsics elfogását, és azt mondta, ez a lépés is jelzi az új kormány eltökéltségét arra, hogy teljes együttműködést valósítson meg a törvényszékkel.

Öröm

Nyugati vezetők üdvözölték, Szarajevó lakosai az utcán ünnepelték, a szerbiai szocialisták pedig visszafogottan kommentálták keddre virradóra az elfogást.

Nicolas Sarkozy, az Európai Unió (EU) soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország elnöke közleményében mély elégedettségének adott hangot a történtek miatt. Sarkozy szerint Karadzsics régóta várt elfogása világosan tanúsítja, hogy az új belgrádi kormány eltökélt az EU felé történő közeledés, a Balkán békéjének és stabilitásának megerősítése mellett.

"Radovan Karadzsics elfogása világos jelzés az Európai Unió felé, hogy a Borisz Tadics vezette kormány valóban elkötelezett a hágai törvényszékkel való együttműködés mellett" - nyilatkozta Göncz Kinga külügyminiszter kedden az MTI-nek. A tárcavezető emlékeztetett, hogy az EU és Szerbia közötti - az EU-tagság feltételének tartott - társulási és stabilizációs megállapodás ratifikálása akkor történhet meg, ha az ország teljeskörűen együttműködik a hágai törvényszékkel. "Ebből a szempontból nagyon komoly lépés Radovan Karadzsics kiadatása" - tette hozzá Göncz Kinga, aki szerint a következő lényeges lépés Ratko Mladics elfogása és kiadatása lenne.

Szarajevóban hétfő este az utcára sereglett emberek örömujjongásban törtek ki Karadzsics elfogásának hírére, a gépkocsik szakadatlanul kürtöltek, a boszniai állami rádió pedig részleteket sugárzott Karadzsics háborús időkbeli beszédeiből. A boszniai háború (1992-1995) során a szerb erők 43 hónapon át ostromolták a várost, mintegy 11 ezer ember halálát okozva..

És nyugalom

Belgrádban hétfő éjfél körül nyugalom uralkodott a körül a börtön körül, ahol Karadzsicsot őrzik. A szerb belügyminisztérium közölte, hogy a rendőrség nem vett részt a hágai vádlott elfogásában. A tárcát Ivica Dacsics, a Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök - szintén hágai vádlott - által alapított Szerbiai Szocialista Párt (SPS) jelenlegi elnöke vezeti.

Slavica Djukics Dejanovics szocialista párti szerb parlamenti elnök Karadzsics elfogására reagálva kijelentette, hogy a nemzetközi és a szerb törvényeket is tiszteletben kell tartani. Az SPS pedig közleményében leszögezte: az NT-vel való együttműködésnek kétirányú folyamatnak kell lennie, nem korlátozódhat a hágai vádlottak kiadatására, írta az MTI.