• EU
• Archívum

• Dossziék

• Atomválság
• Litvinyenko
• Észak-Korea
• Szlovák–magyar
• Libanoni konfliktus

• Korábbiak

  • Zavargások Franciaországban
  • Pápadosszié
  • Katrina hurrikán
  • Gázháború
  • EP-választások
  • USA választás 2004
  • Ukrán választás
  • DK-ázsiai szökőár
  • Grúzia dosszié
  • Londoni robbantások
  • 9/11
  • Az iraki konfliktus

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Izraelben egy nappal a miniszterelnök-választás előtt Ariel Saron, a jobboldal jelöltje tartja előnyét Ehud Barak kormányfővel szemben. A Maariv című újság hétfőn közölte a Gallup előrejelzését, amely szerint Saron támogatottsága 55, Baraké 36 százalék. 10 százalék mindkét jelöltet elutasítja.

Ehud Barak és Ariel Saron

Barak többet kínál a palesztinoknak, mint bármelyik izraeli vezető valaha

A hétvégét mindkét jelölt kampányolásra fordította, Barak agresszívebben, Saron csendesebben. Az ügyvezető kormányfő kiállt a palesztinokkal folytatott béketárgyalásai mellett, és kijelentette, hogy egyedül ő áll a valóság talaján, egyedül ő az, aki kényszeríti a feleket arra, hogy szembenézzenek a realitásokkal. A Jediót Ahronót hétfői számában írva kijelentette: a választás közte és Saron közt választás béke és háború közt. Úgy vélekedik: a nemrég véget ért tabai tárgyalások olyan közel hozták a feleket a megegyezéshez, mint a fél évszázados konfliktus során még soha. A megbeszéléseket ezért folytatni kell, és így néhány hónapon belül megszülethet egy átfogó, végleges békeszerződés, amivel mindkét fél jól jár. Barak elismeri, hogy ezért Izraelnek is komoly árat kell fizetnie: le kell mondaniuk Kelet-Jeruzsálemről és a megszállt területek csaknem egészéről. Barak továbbra sem egyezik bele a menekültek visszatérésébe.

Hátterünk Híreink... Ehud Barak portréja... Jasszer Arafat portréja... Ariel Saron portréja... A konfliktus főbb pontjai...

A kormányfő azt is hozzáteszi: ha a békés rendezés nem sikerül, Izraelnek egyoldalú lépéseket kell tennie, hogy „elválassza” magát a palesztinoktól. Ebben az esetben katonaságot állomásoztatna a Jordán völgyében, lezárná a palesztin területeket és annektálná a zsidó telepeket. Elemzők és izraeli ellenzékiek szerint ez a terv teljességgel kivitelezhetetlen, mert óriási gazdasági károkat okozna mindkét félnek, és tovább növelné a feszültséget.

Barak egyébként mind az izraeli baloldal, mind az izraeli arab közösség jórészének elveszítette támogatását. Hétfőn még egy kétségbeesett utolsó kísérletet tett, hogy megnyerje magának az izraeli arabok támogató szavazatait.

Barak most azzal próbálta kiengesztelni a korábban biztos támaszának tekintett arabokat, hogy egy külön nyilatkozatban elismerte felelősségét a tizenhárom izraeli arab haláláért, és kijelentette, hogy a hatóságok hibát követtek el, amikor ilyen kíméletlenül léptek fel az ország arab kisebbségéhez tartozó tüntetők ellen. Mélységes sajnálkozását fejezte ki a halálesetek miatt, és azzal az ígérettel is megtoldotta barátságos gesztusait, hogy javítani fogja az izraeli arabok szociális helyzetét, ha megmaradhat a kormányfő posztján. Azt is kilátásba helyezte, hogy folytatni fogja béketárgyalásait a palesztinokkal, ha ő marad a miniszterelnök.

Egy arab falu elöljárója azt mondta az AP hírügynökség helyszíni tudósítójának, hogy későn jött Barak beismerése és ígérete. Ha mindez korábban történik, és konkrét tettek is követték volna az ígéretet, akkor lett volna foganatja az ügyvezető kormányfő felhívásának. Így azonban azzal kell számolnia, hogy az izraeli arabok kilencven százaléka el sem megy szavazni, s a maradék tíz százalék is csak azért vesz részt, hogy érvénytelen szavazócédula bedobásával kifejezze tiltakozását.

Saron a helyzet stabilizálását akarja elérni

Béke vagy háború? Érdekesség, hogy a közvélemény-kutatások szerint az izraeliek elsöprő többsége úgy gondolja, hogy sokkal valószínűbb, hogy Saron háborúba viszi az országot, mint Barak. A békés rendezés hívei nagy többségben vannak az izraeli társadalomban, mégis hatalmas Saron előnye. Elemzők szerint Barak várható veresége ezért annak tudható be, hogy a békét ígérő politikus kormányzása alatt a harcok véresebben lángoltak fel, mint bármikor a libanoni háború óta. Az izraeliek eszerint békét akarnak, de nem hajlandóak akkora árat fizetni, mint amekkorát Barak ígért a palesztinoknak. Reménykednek benne – vélekednek nyugati és izraeli kommentátorok egyaránt –, hogy a béke eljöhet a Barak ígérte koncessziók nélkül is, és Saron erős kéz politikája a legalkalmasabb a béke megvalósítására.

Ariel Saron szintén békét ígér, de esetében a hangsúly nem egy azonnali, átfogó békemegállapodáson, hanem a helyzet stabilizálásán van. Saron aláhúzza: nem tárgyal addig, amíg az intifádának vége nem szakad. Utána pedig egy lassú, évekig tartó folyamat vezethetne a békéhez. Béketerve egyébként lényegesen szűkmarkúbb: nem mondana le Jeruzsálem arabok lakta negyedeiről, egyetlen zsidó telepet sem számolna fel, és legfeljebb Ciszjordánia 42 százalékát adná át a palesztinoknak. A palesztinok és az izraeli baloldal egyaránt elutasítják Saron elképzeléseit, mondván, azoknak a valósághoz semmi közük, és háborúhoz vezethetnek. Saron azonban úgy vélekedik: terve pragmatikus, és elsősorban Izrael biztonságát tartja szem előtt. A politikus egyébként próbálta enyhíteni keménykezű, harcias image-ét "nagypapás" kampányszerepléseivel, plakátjaival.

Saron kormányzása aligha lesz hosszú és békés

Bár Saron győzelme szinte biztosnak látszik, kérdéses, meddig tud kormányozni. Kedden csak a miniszterelnök személyéről szavaznak az izraeliek, a knesszet pedig megosztott. Kétséges, hogy Saron összeállíthat-e egy olyan koalíciót, amely lehetővé teszi számára a konfliktus lezárásához szükséges stabil kormányzást. Saron azt mondta, hogy felkéri Barakot és pártját egy nemzeti egységkormányban való részvételre, de Barak ezt eddig visszautasította.

Arafaték továbbra is tárgyalnának

Az MTI jelentése szerint a Jasszer Arafat vezette Fatah vasárnap közölte: Saron győzelme esetén is hajlandó a tárgyalások folytatására, amennyiben a Likud-elnök „tiszteletben tartja a nemzetközi megállapodásokat".

A szélsőséges Iszlám Dzsihád szerint újabb fájdalmas csapások várnak a következő napokban Izraelre. A szervezet hétfőn Gázában hozta nyilvánosságra erről szóló közleményét, miután vasárnapra virradóra egy fegyveresét agyonlőtték izraeli katonák. A közlemény szerint az Iszlám Dzsihád fegyveres csoportjai, az "el-Kudsz (Jeruzsálem) brigádok" fokozzák akcióikat Izrael ellen. Az Izraellel folytatott tárgyalásokat hevesen ellenző szervezet 1994 óta több véres merényletet követett el izraeliek ellen.

N; N;