További Külföld cikkek
- Egyre súlyosabb a konfliktus Ukrajnában, a NATO-tagállamok drasztikus lépésre készülnek
- Tízmilliókkal csábítják az ukrán frontra az orosz adósokat – aki túléli, tiszta lappal indul
- A buddhista királyságban épül meg a Tudatosság városa
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
Barack Obama megválasztott amerikai elnök kormánya tárgyalásokat kezdeményezne a Hamásszal, amivel alapjaiban változtatnák meg a Bush-kormányzat elszigetelési stratégiáját, írja a Guardian.
A lap értesülése három olyan forrásból származik, akik közelről ismerik Obama stábjának belső megbeszéléseit.
Első körben Obama nem létesítene közvetlen kapcsolatot a szervezettel, csak szakértői szinten, semmiképp sem a vezetőkkel folyna egyeztetés, esetleg titkos tárgyalásokat kezdeményeznének. Washingtonban egyre többen ismerik el, hogy a Hamász elszigetelése nem jelent megoldást.
Ismét egy már korábban tesztelt módszert alkalmaznának, azaz először az amerikai titkosszolgálat venné fel a kapcsolatot a Hamásszal. Az Egyesült Államok ugyanígy kezdett tárgyalásokat a hetvenes években a Palesztin Felszabadítási Szervezettel, amiről Izrael csak sokkal később értesült.
Richard Haass, aki mindkét Bush idején diplomataként dolgozott, és akit a hírek szerint Obama közel-keleti megbízottjának nevez majd ki, úgy véli, ahogy megszületik a tűzszünet, valamint a Hamász és a Fatah kibékülnek, el lehetne kezdeni az alsóbb szintű kapcsolatfelvételt a Hamásszal. Egy másik szakértő, aki várhatóan szintén Obama közelében lesz majd valamilyen külpolitikai pozícióban, azt mondta, Obamának nem kell beleragadni Bush stratégiájába.
Steve Clemons, az Új Amerika Alapítvány (New America Foundation) amerikai stratégiai programjának igazgatója szerint be lehet vonni több felet is a tárgyalásokba, így például európai államokat, titkos követeket.
Decemberben Obama stábja részletes beszámolót kapott az amerikai adminisztráció stratégiájáról, ami egyben javaslatokat is megfogalmazott, ebben külön foglalkoztak a Hamásszal is. A Guardian szerint ugyanakkor beiktatásáig Obama számára az a legfontosabb, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy később nem alakíthatja saját külpolitikáját.
Obama részéről nem lenne meglepő, ha valóban tárgyalni kezdene a Hamásszal, már a kampányban is egyértelműen kimondta, hajlandó szóba állni például az iráni elnökkel, Mahmúd Ahmadinezsáddal, eszköznek tartja egy válság rendezéséhez a diplomáciai utat. A Gázai övezetben vívott háború kimenetele még kérdéses, így az is, hogy milyen visszhangja lenne a kapcsolatfelvételnek. Ha a tűzszünet meg is születik, az továbbra is nyitott marad, hogy a Hamász és a Fatah mikor békülnek ki egymással, mikor teremtődik nyugalom a palesztin belpolitikában.
Az Egyesült Államok álláspontja szerint a Hamász terrorszervezet, 2006-ban a kongresszus döntése értelmében betiltották a szervezet pénzügyi támogatását. A Gázai konfliktusról az ENSZ-BT-ben született csütörtöki határozatot a 15 országból 14 támogatta, a kivétel az Egyesült Államok volt.