Magyarok elsőként a Déli-sarkon

2005.01.16. 18:14
Magyar idő szerint vasárnap hajnalban egy ötfős nemzetközi csapat tagjaként két magyar is elért a Déli-sarkra. Az áprilisban az északi sarkon járt Kovalcsikné Bátori Krisztina és Ács Zoltán ezúttal tűzhették ki elsőként a magyar zászlót.
Alig egy évvel az Északi-sark meghódítása után a Föld déli pólusát is sikerült magyar felfedezőknek meghódítaniuk. A teljesítmény értékét nagyban növeli, hogy az áprilisi expedíció után ugyanannak a két egykori testnevelőnek sikerült az újabb egyedülálló út.

Kormányfői gratuláció az expedíció tagjainak
Gyurcsány Ferenc kormányfő gratulál a Déli-sarkot megjárt két magyarnak - mondta László Boglár kormányszóvivő az MTI-nek vasárnap. A kormányszóvivő szavai szerint a miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az expedíciót megjárt magyarok viszontagságok nélkül mielőbb hazajutnak.

"Nagyon büszkék vagyunk, hogy magyar zászló kerülhetett a Déli-sarkra" - tolmácsolta Gyurcsány Ferenc szavait László Boglár, hozzátéve: a kormányfő alig várja, hogy kezet szoríthasson a Déli-sarkra elsőként eljutott honfitársaival.
Egyhetes út után, vasárnap, magyar idő szerint éjfél után harminckét perccel Kovalcsikné Bátori Krisztina és Ács Zoltán egy ötfős nemzetközi csapatban elérte a Déli-sarkot. A két felfedező a déli-sarki expedíciók történetében elsőként tűzték ki a magyar zászlót. Áprilisban, az Északi-sarkon ugyanezt nem tehették meg, ugyanis az a pont nem szárazföldön, hanem úszó jégtáblákon található.

Majdnem tragédia a cél előtt

Az út sikere az utolsó pillanatokban, mintegy hat mérfölddel a cél előtt váratlanul veszélybe került. Az expedíció hatodik tagja, egy amerikai felfedező rosszul lett és nem tudta folytatni az útját. A csapat vezetője azonnal hívta a mentőhelikoptert, amelynek az ígéretek szerint tíz percen belül kellett volna a helyszínre érkeznie. A mentés késett, ezért a csapattagok pillanatok alatt sátrat építettek életveszélybe került társuk számára és mintegy három órán keresztül voltak kénytelenek várakozni arra, hogy a mentők ellássák bajba jutott társukat.

Fél óra a póluson

Az eredeti tervektől eltérően tehát jelentős késéssel jutott el a csapat a déli sarkpontra, és alig több mint fél órát tölthetett a Föld legdélibb pontján. A zászló kitűzése után a magyarok filmezéssel és fényképezéssel múlatták az időt, de vodkával is ünnepelték a sikert. Innen sítalpas repülőgéppel indultak vissza az antarktiszi bázisra, Patriot Hills-be. Innen azonban a tervekkel ellentétben a vihar miatt nem tudott elindulni Chile legdélibb kikötőjébe, Punta Arenas-ba az IL 18-as repülőgép, így a magyaroknak újabb napot kell az Antarktiszon tartózkodniuk.

A magyar Antarktisz-expedíció tagjai
Kovalcsik Péterné Bátori Krisztina 1955. június 1-én, Budapesten született. A Testnevelési Főiskola (ma Testnevelési Egyetem) elvégzése után testnevelő tanárként kezdte pályáját. Egy 1994-es hegyi túra hatására fordult érdeklődése a nagyobb teljesítmények felé. Azóta járt a Grosslockner-en, a Kilimandzsárón, meghódította a Himalája több alacsonyabb csúcsát, valamint az argentinai Aconcagua és az ecuadori Cotopaxi hegyeit is. 2004 áprilisában a jelenlegi expedíciós társával az Északi-sarkon járt, ahol kitűzték a magyar zászlót. Férje, Kovalcsik Péter ismert jégkorongkapus volt, nagyobbik lánya, Lilu, az RTL Klub műsorvezetője.
Ács Zoltán 1969. október 16-án született, első diplomáját ő is a Testnevelési Egyetemen szerezte, jelenleg az University of San Francisco hallgatója, környezetvédelmi menedzser szakon. A hegymászással 1989-ben a TF-en ismerkedett meg a Mezey László révén. Később - az első sikeres pakisztáni expedíciót követően - együtt alapítják meg az Explorers Programot. Jelentősebb túrái: 1991: Elbrusz (5642 m), Kaukázus, 1998: Tirich Mir (7708 m) Hiukush, 1999: Aconcagua (6962 m) Andok, 2000: Broad Peak (8047 m) Karakoram, 2002: Mt. Everest - az expedíció vezetője, Himalája, 2003: Gasherbrum II (8035 m) Karakoram, 2004: Északi-sark.