A ketrecben a földön fekvőt is fejbe rúghatják

Búnyó az utcán, közelharc a garázsban, fogadások, titkolózás, illegalitás és vér. Nagyjából ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni a kilencvenes évek elején Amerikában fejlődésnek indult küzdősportot, amelynek az volt a szabálya, hogy nem volt szabály.

Legalizálták a botrányos bunyót

Az erejüket fitogtatni szerető erős férfiak összeverbuválódott nézőközönség előtt verték szét egymást rögtönzött helyszíneken: aluljárókban, kosárpályákon vagy éppen lakótelepeken. A botrányokról elhíresült utcai verekedést Amerikában 1994-ben legális keretek közé szorították, ettől kezdve beszélhetünk UFC-ről, azaz Ultimate Fighting Championshipről.

Ez nem K1, ez MMA

Magyarországra csak szűk évtizedes késéssel érkezett a sportág, az első nemzetközi ketreces verekedést 2003-ban rendezték hazánkban. Nálunk viszont a Mixed Martial Arts (MMA) hódított teret, amely kevert harcművészet, viszonylag engedékeny szabályrendszerrel. Ennek a műfajnak az ötödik gáláját rendezik szombaton a Körcsarnokban, Totalfight néven.

Sokaknak a szabad verekedésről a K1 jut az eszükbe, ám az kifejezetten állóbunyó, ott nem láthatnak a nézők csípődobást, könyöklést, szinte csak tisztán ütéseket visznek be a versenyzők. Ezzel ellentétben az MMA-ban a földharc is megengedett, tehát ha valaki a padlón fekszik, nyugodtan lehet őt rúgdosni, nem tiltja a szabály, még akár a fejét is - magyarázta a különbséget a Totalfight főszervezője, Hadzisz Lázár.

A halszájat tiltják

A szabályokat egyébként egyszerűbb úgy meghatározni, hogy mi az, amit nem lehet csinálni. Az ötujjas, nyitott tenyerű kiskesztyűben vívott műfajban tiltott a lágy testrészek- és a gerinc teljes hosszának támadása, nem lehet ejtett könyökkel koponyára ütést mérni (amikor a könyök felülről érkezve "találkozik" a koponyával), valamint a halszájként ismert fogás is szabálytalan. A halszáj az egyik legkegyetlenebb technikai elem az alternatív küzdősportok világában: a földön leszorított bunyósnak ellenfele ujjaival belenyúl a szájába, és repedésig feszíti azt. Nem tolerálják a gyávaságot és a köpködést sem.

A mérkőzések hossza különböző szervezetek meghatározása szerint eltérő lehet, a leghosszabb ideig egy Japánban rendezett ütközet tartott, hatszor tizenöt percig gyepálták egymást a résztvevők. Magyarországon ennél kevesebb időt adnak a sokszor a birkózók, cselgáncsozók, kempósok és karatésok közül átigazolt sportolóknak. A "rendes játékidő" kétszer öt perc, ha ezalatt nem születik döntés, jöhet a három perces ráadás.

Ketrec vagy ring

A játéktér esetében sincs egyértelmű szabály, van, ahol bokszringben, míg van, ahol ketrecben játszanak. Magyarországon a zárt, nyolcszögletű ketrecben zajló verekedéseket helyezik előtérbe, mert így garantált a bunyó folyamatossága. A ringből adott esetben ki lehet esni, míg a ketrecnek vágódott harcos sarokba szorítva érzi magát, s ez egy újabb versenyhelyzetet szül, a harc pedig egy pillanatra sem áll meg.

A szerelést a versenyzőkre bízzák, lehet birkózócipőben, de mezítláb is küzdeni, ami azért jobb, mert a beszorított láb csak cipő nélkül szabadítható ki. A felsőtestre nincs előirányzott viselet, csak a here- és fogsorvédő használata kötelező.

Olimpiai bajnok ringsegéd

Az összecsapásokat a ketrecben tartózkodó főbíró, és három pontozóbíró felügyeli. Előbbi dolga eldönteni, hogy meddig menjen a csata. A hétvégi Totalfight gálán Zágrábból érkező játékvezetők fognak majd dirigálni. A viszonylag új sportág iránti érdeklődést jól tükrözi, hogy az Athénban olimpiai bajnok, Majoros István a rendezvényen ringsegédként fog tevékenykedni, és ha végleg felhagy a birkózással, nem kizárt, hogy átigazol az MMA-ba.