Az első magyar vb-érem tízpróbában

A dobóatléták gyenge szereplése után - az olimpiai ezüstérmes diszkoszvető Kővágó Zoltán a tizedik, a kalapácsvető Pars Krisztián a hetedik lett - csak Zsivoczky Attilában és Vaszi Tündében lehetett bízni, hogy érmet nyerjenek a Helsinkiben rendezett atlétikai világbajnokságon.

Vaszi elmerevedett az esőben

A távolugró Vaszi a negyedik legjobb eredménnyel került a tizenkettes döntőbe, de a szakadó esőben elmerevedtek izmai, nem tudta megismételni korábbi teljesítményét, és elmaradva a várakozásoktól a tizedik helyen végzett.

A tízpróbázó Zsivoczky Attila viszont nemcsak megtartotta a nyolcadik és a kilencedik versenyszámban: a rúdugrásban és a gerelyhajításban az ötödik helyét, hanem pontszámban megközelítette a harmadik helyezett orosz Pogorelovot.

Nem volt esély az első két hely elérésére

Az orosz versenyzőt nyolc másodperccel kellett legyőznie az utolsó számban, az ezerötszáz méteres futásban. A negyedik észt Ranhut viszont csak eggyel, és az egyéni csúcsok alapján mindkét atlétánál jobb volt Zsivoczky.

A legutóbbi olimpián hatodik Zsivoczky az első kör után megnyugtató előnyt szerzett mindkét riválisával szemben, és ha arra nem is volt esélye, hogy az élen álló két ellenfelét, az amerikai Clay-t és a cseh Seberlét befogja, a harmadik helyét nem fenyegette veszély.

Olimpiai bajnok az apuka

Az olimpiai bajnok kalapácsvető, Zsivótzky Gyula fia így ebben a számban megszerezte az első magyar világbajnoki érmet, ami a magyar küldöttség első - és vélhetően utolsó - érme is volt.