|
Legfrissebb2006.02.13Súlyos baleset a női szánkóbanAz első szánkóversenyt még 1883-ban rendezték a svájci Davosban, négy kilométeren keresztül siklottak lefelé. Az első mesterséges pályát 1955-ben, Oslóban avatták. A szánkózás 1964 óta szerepel az olimpia műsorán. Két férfi és egy női versenyszám van: a férfiaknál egyes és páros, a nőknél csak egyes. Összesen negyven férfi, harminc nő, húsz kettes állhat rajthoz, egy nemzetet három-három férfi és nő, illetve két-két kettes képviselhet. A férfiaknak átlagban egy másfél kilométer hosszú, jobb, bal, S-, és hajtűkanyarokkal tarkított speciális döntött kanyarú teknőpályán kell minél gyorsabban beérni a célba. A nőknek és a párosoknak ez a táv valamivel rövidebb, mintegy 800-1000 méter. A párosoknál egybként nem szabály az egyneműség, férfiak és nők vegyesen is rajthoz állhatnának, mégis hagyományosan két férfi alkot egy egységet. A versenyzők idejét ezredmásodpercnyi pontossággal rögzítik, így a rövid távú gyorskorcsolyával együtt ez a legpontosabban mért sportág. A versenyző egy indítókarral löki el magát a rajttól, a nekirugaszkodás után kézzel hajtja magát a jégen, majd hanyatt dőlve kormányozza a szánkót a pályán. Az egyesek versenyei két napig tartanak, négy futamot bonyolítanak le ezalatt. A párosok egy nap alatt döntik el az elsőséget, két futamban. Az időeredmények mindkét esetben összeadódnak és a leggyorsabb az olimpiai bajnok. A szánkó 17 centi magas, és 55 centi széles. Súlya többnyire 25 kilogramm körül van. Az egyes 1,45, a páros 1,75 hosszú.
|