Szávay Ágnes játékba menekül

2008.02.05. 08:27
A 600 ezer dolláros párizsi tornán hetedikként emelték ki a legjobb magyar teniszezőt, néhány győzelem most is kötelező lenne, de az utóbbi hónapban rájöhetett: ezeket a legnehezebb hozni. Februárban a legfontosabb Szávay Ágnes számára: visszatalálni régi önmagához, önbizalmat szerezni, újra nyerni.

Nem úgy sikerült az év vége és a január a tenisz-világranglista huszadik helyén álló Szávay Ágnesnek, ahogy magától elvárta, hiszen két tornán is az első fordulóban búcsúzott, az Australian Open is korán véget ért számára.

A svájci Patty Schnyder ellen nem volt követelmény a budapesti győzelem, mint hogy az sem, hogy a magyar válogatott a Világcsoportba jusson a Federation Kupában, de szokatlanul idegesen játszott a döntő szettben, érthetetlen megoldásokat választott.

Aztán váratlanul összezuhant, amikor 1:0-ra vezetett, és az előnyét nem sikerült kettőre növelnie. Végül zsinórban hat gémet veszített, így szertefoszlott a továbbjutás. A szerb Jankovics elleni pekingi döntőben reménytelen állásból jött vissza, körömszakadtáig küzdött, de akkor még nem volt teher rajta, senki sem várta el tőle, hogy eredményesen játsszon.

A helyzet most megváltozott, edzője, Kuhárszky Zoltán - korábban Anke Huberrel és Ana Ivanoviccsal is foglalkozott - úgy vélekedett, képes a legjobb tízbe kerülni, de az utóbbi időben szinte sokkos állapotba került. Érezte ő is, hogy egyik napról a másikra megváltozott az élete, nemcsak szorít érte egy ország, hanem el is várja, hogy a kisebb tornákon négy közé jusson, de a nagyobbakon is legalább két-három kört magabiztosan megtegyen.

Mivel ranglistapontokat nem kell védenie áprilisig, vagyis ebből a szempontból nincs újabb teher rajta, bátran benevezhet bármelyik tornára, már a rendezők is büszkék, ha igent mond, és gond nélkül kiemelt lehet.

Valószínűleg ez adta az ötletet, hogy mindegyik szóba jöhető februári tornán ott legyen a pályán, gyűjtögetheti pontjait, a játékba menekül, keveset gondolkodik, másként tölti ki mindennapjait az esetleges győzelmi kényszer. Párizs után Antwerpen, majd Doha és Dubaj szerepel a tervek közt, utána egy indiai torna, ennek nyolcvan százalék az esélye.

Elsőként tehát Párizsban játszik, ide mindenképpen elutazott volna, hiszen az egyik fő támogatója a verseny névadója. Az első körben, kedden nem vár rá nehéz feladat, különösen, ha újra önmagát adja, ha lesz megfelelő önbizalma, és nem idegesíti a tudat, vajon mit szólnak otthon, ha esetleg kikap.

A fehérorosz, vele egykorú Govorcovát - negyvenötödik a rangsorban - vernie kellene, aztán jöhetne az olasz Garbin, aki ugyan kellemetlen stílusú, de inkább visszaesőben van, már harmincegy éves, és a 39.

A második kiemelt szlovák Hantuchova lehetne a harmadik állomás, de eddig ne rohanjunk előre, ne tervezgessünk, mert az ő esetében tényleg igaz, csak a következő meccsel szabad foglalkoznia, különben váratlan meglepetések érhetik.