Lehet néhány milliárddal több a sportban?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Sport cikkek
-
Érdekes karrierváltás: kamionsofőrnek állna a Newcastle United labdarúgója - Csapatot vált a magyar tehetség, a spanyol bajnokságban folytatja a versenyzést
- Pétervári-Molnár Bendegúz elődöntős az olimpiai kvalifikációs versenyen
- Ilyen még korábban nem történt Érdi Máriával
- Leadta nevezését az Európa-bajnokságra, visszatér olimpiai bajnokunk
A sportvezetők egyáltalán nem lepődtek meg az eredményen: „a társaságiadó-kedvezmény olyan a sportnak, mint a sivatagi vándornak a kút. Ahogy odaér, egyből ki akarja inni az egészet, az eddig alulfinanszírozott magyar sport pedig most úgy tűnik, minden bevételt megragad″ - fogalmazott egyikük.
Hogyan lehet érvényesíteni az adókedvezményt?
A felsorolt sportszövetségeknek és azok egyesületeinek fejlesztési tervet kell készíteniük, amiket szövetségek esetén a Nemzeti Sport Intézet, míg kisebb szervezetek esetén a szakszövetség bírál el. Ha a terveket elfogadják, a sportszervezet támogatási igazolást kap, amelyet a tervet finanszírozó cégnek kell átadni. A cég az igazolás átvétele után máris utalhatja a támogatási összeget a sportegyesületnek. Az igazolás az adóhivatal felé is bizonyítékul szolgál. A új törvény értelmében sportolói fizetésekre nem lehet költeni a cégektől befolyt pénzből, csak létesítményfejlesztésre, utánpótlásnevelésre és a technikai személyzet bérezésére.A törvényalkotó szándéka valóban érvényesült, pénz áramlik a magyar sportba, nem is kevés.
Egy szeptemberi, sportkonferencián, a Nemzeti Sport Intézet (NSI) főigazgató-helyettese, Lukács Zsuzsanna úgy tájékoztatatta a résztvevőket, hogy összesen 56,2 milliárd forintos támogatási igény érkezett. Az igény ennél csak több lehet. A várakozásoknak megfelelően a futballban a legnagyobb az érdeklődés, ott ezer igénylő 30 milliárd forintot kér.
Az már biztos, hogy MOB és az öt látványsportág szövetsége összesen 11 milliárdos igényt jelzett. Ezeknél a szervezetéknél az NSI dönt majd arról, hogy kaphatnak-e adókedvezményt a programjaikra
Bánki Erik, fideszes képviselő, a törvény egyik előterjesztője májusban még úgy becsülte 20 milliárd pluszhoz juthat a magyar sport , de egy Népszabadságban megjelent interjúban azt mondta, nem szeretné, ha lenne felső korlát. Egy nyilatkozata némileg ellentmond ennek, 5-7 milliárdot tart realizálhatónak az idei évre.
A költségvetésen idén túl nagy lyukat nem fognak ütni az érvényesített adókedvezmények. A 60 milliárd körüli összeg, ha egyszerre fizetnék ki, körülbelül 0,2 százalékot rontana a GDP-n, de az időarányos teljesítések miatt, ilyen hatással egyelőre nem kell számolni.
Szabó szerint a szövetségek mértéktartóak voltak, az előzetes egyeztetések alatt belátták, hogy „ez a lehetőség nem egy mézesbödön, amit azonnal ki kell üríteni". Azt Szabó is érzi, hogy az egyesületi szinten túlfutottak az igények, és nem biztos, hogy lesz fedezetük, de szerinte bölcs döntéssel pénzhez juthatnak azok, akiknek a leginkább szükségük van rá. Ebben a szövetségeknek lehet nagy szerepe, ők bírálhatják el, mennyire felel meg egy-egy igénylés a sportágfejlesztési koncepciónak.
Bánki Erik nem aggódik azon, hogy az idei költségvetést megterhelnék a megadott támogatások, hiszen a sportágfejlesztési programok legtöbbje egy vagy több évre szól, így az adókedvezmények is időben elosztva érvenyesíthetők. Idén csak egy negyedévre eső rész terheli meg az államkasszát. Bánki szerint a 2012-es költségvetés elkészítésénél kell majd óvatosnak lenniük, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy korlátozni kell az igényeket.
Miért éri meg a támogatónak?
Egy-egy sportot támogató cég óriási összegekkel, akár százmilliókkal csökkentheti az adóalapját. A törvény szövege szerint a támogatásra átadott összeggel lehet kevesebb az adóalap, ugyanakkor az nem lehet több, mint az adóévi fizetendő társasági adó 70 százaléka. Ha a szponzorációra szánt összeg ezt meghaladja, akkor sem ment kárba az a pénz, a következő három adóéven belül a 70 százalékot meghaladó rész is leírható.A mostani szabályzás szerint az igényléseket közigazgazgatási eljárás keretében fogadják be. Nincs verseny a különböző igények között, ha megfelelnek a formai követelményeknek és illeszkednek a sportágfejjlesztési koncepcióhoz, elméletileg szabad utat és pénzt kell kapjanak. A kérdés már csak az, megpróbálják-e korlátozni az elérhető pénzmennyiséget. Ha igen, a szövetségek lehetnek kénytelenek szigorú kritériumokat hozni, és a fejlésztési irányokkal nem kompatibilissé nyilvánítani az igényeket.
Bánki a DigiSportnak úgy nyilatkozott, hogy a beérkezett igénylések mintegy harmada formailag hibás vagy nem megalapozott. „Kétharmadban viszont nagyon jól felkészült, korábban már eltervezett fejlesztések vannak, olyan hiánypótló fejlesztések, amelyek az utánpótlás-nevelést nagyban meglódítják majd” – jelentette ki.
A MOL kihasználja, a Vodafone még nem
Két, a sportszponzorációban fontos szerepet vállaló céget kérdeztünk arról, mit tartanak az új sportfinanszírozási modellről, mennyire tudják kihasználni: „Minden támogatás esetében törekszünk arra, hogy megtaláljuk az optimális finanszírozási struktúrát. Folyamatosan egyeztetnek a MOL-on belül a társszervezetek, hogyan érinti a sporttörvény a céget. Ez jelenthet pótlólagos összeget és átcsoportosítást is. Az biztos, hogy a MOL élni kíván a jogszabályok adta lehetőségekkel, hiszen eleve előnyben részesítjük azokat a támogatásokat, melyek adókedvezményt jelentenek, így gazdasági mérlegünket nem rontják. Leginkább az utánpótlás-nevelés terén számítunk erre a finanszírozási formára" - írta a MOL kérdéseinkre. A MOL az OTP Bankkal közösen idéntől újra támogatja a Bozsik-programot.„A vízilabda és a Forma 1 elkötelezett támogatójaként kifejezetten üdvözöljük a sporttámogatásokat érintő adóváltozást, közölte a Vodafone. "A Vodafone Magyarország pénzügyi eredményeit tekintve azonban egyelőre nem tud élni ezzel a lehetőséggel". Beck György, a Vodafone elnöke örömét fejezte ki "az MVLSZ társelnökeként", hogy a vízipóló plusz forrásokhoz juthat a jövőben.
A Magyar Labdarúgó Szövetség gazdasági igazgatója, Gudra Tamás a Digi Sportnak nyilatkozott a rendszerről: "nincs fék a rendszerben. Ha megfelelnek a pályázatok, a pénzeket meg kell ítélni, bármennyi legyen is. Hogy lesz-e fedezete? Az nem a mi dolgunk, a költségvetésből kieső pénzt az államnak kell fedeznie a szabály szerint.” Ugyanakkor a nehéz gazdasági helyzet okán lát takarékoskodási lehetőséget a rendszerben az MLSZ-vezető, méghozzá a létesítményfejlesztési pénzek terén, "ott valószínűleg az elképzelések töredéke valósul majd meg első ütemben”.
A kosárlabda szövetség ügyvezető igazgatója, Bodnár Péter úgy tájékoztatta az Indexet, hogy 150 kérelem futott be hozzájuk, ebben a tagszervezeteik 5,1 milliárdot kértek. Ehhez jön még a szövetség 750 millió forintos igénylése is, amit a sportáguk stratégiai koncepciójának megvalósításához kértek. Plusz huszonötmilliót kértek korábban a válogatott meccseknek is helyet adó Körcsarnok felújításához.
A szövetség már döntött is az igénylésekről, legutóbbi közgyűlésükön 4,5 milliárdnyi összegről szóló pályázatot tartottak támogathatónak. A teljes összegből egymilliárd forintot létesítményfejlesztésre, 700 milliót pedig a szövetség szakmai programjaira és az utánpótlás-válogatottak támogatására különítenek el.
Az MLSZ-től Gudra már prioritásokat is ismertett, az utánpótlásnál az ország futballakadémiai térképét veszik alapul, azoknak a kistérségeknek jutattnak pénzt, ahol a lefedettség gyengébb.
A kézilabda szövetség főtitkára, Nemcsik Balázs kétszázhatvan pályázatról beszélt. A szövetségük közel 500 milliós összeget jelölt meg a sportágfejlesztési programukban, és az ő nevük alatt fut egy egymilliárdos csarnokfejlesztési kérelem is. A kosárlabda szövetséggel karöltve Tatán egy modern edzőcsarnok kialakítását szeretnék.
A jégkorongban átlátható a helyzet, aki a sportágban mozog, beadta az igényét. Kovács Zoltán főtitkár tájékoztatása szerint, a 37 igénylésben egy-két milliós összegek éppúgy találhatók, mint 240 milliós. A szövetség utánpótlás nevelési programjára 370 millió forintos adójóváírást érvényesítene. A támogatásba jórészt a sportágban már az eddig is jelenlévő szponorok szállnak majd be, de néhány új jelentkező is akadt.
Részeredmény már a jégkorongozóknál is van, az NSI 387 632 640 forintot hagyott jóvá a szövetség kérelméből. Ebből a pénzből a kaposvári Négy Nemzet serdülőtornát és az utánpótlásbajnokságokat fogják támogatni.
A vízilabda szövetséghez 68 pályázat futott be, úgy nyilatkoztak, 9 milliárd forint a beérkezett igények összértéke, de van egy uszodaépítési projektjük, is amely önmagában 14 milliárd forintot tesz ki.
Nemcsik szerint sincs sok esély a visszaélésekre, a pénz ott hasznosul, ahová szánták, már csak azért is, mert náluk a legtöbb pályázó diáksportegyesületek és alsóbb osztályú csapatok közül került ki. Azoknál eleve nem lehetnek profi játékosok, így az elnyert összegeket sem lehet átcsoportosítani a bérükre. Úgy érzi, most ott is pénzhez juthat az utánpótlás, ahol eddig száz forintot sem költöttek rá éves szinten. A jégkorongozók főtitkára sem tart attól, hogy eltűnne a pénz: "A jégkorong egy kisebb társadalmat alkot, ahol szinte mindenki ismeri egymást. Ha valaki nem a célnak megfelelően tervezné a pénzt felhasználni, arról rövid úton tudomást szerzünk, de ezt már igyekszünk teljesen kizárni a pályázatok jóváhagyásakor is".
Egy sportvezető szerint azonban az alapjában véve pozitív hatású támogatási rendszer nem várt folyamatokat is beindíthat. Nagyon sok egyesület eddig is csak úgy tudott működni, hogy az önkormányzatok támogatásként a létesítményeiket ingyen biztosították a számukra. Most azonban előállhat az a helyzet, hogy ezentúl megemelt bérleti díjat szednek az egyesületektől, így a pluszbevétel egycsapásra el is tűnhet a kasszából. Mások is gondoltak már nyerészkedésre, információink szerint van olyan egyesület, ahol már azon ügyködnek, hogy a támogatásból beszerezni kívánt autóbuszt, hogyan tudnák bérbe adni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
