1900 - Párizs

A franciák mindent megtettek, hogy megfeleljenek az elvárásoknak - kevés sikerrel. Bár a műsort a világkiállítás keretein belül szervezték a minél nagyobb látogatottság miatt, a versenyhelyszínekről csak nehezen, néhány utcai plakátról lehetett felvilágosítást kapni. A kaotikus állapotok nemcsak a nézőket., hanem a versenyzőket is összezavarták: a maratoni futás indulói közül többen eltévedtek. Az amerikai Arthur Newton például végig abban a hitben futott, hogy az élen áll, a célban győztesként ünnepelte magát, aztán kiderült, hogy nem az. A svéd Ernst Faustot egy közlekedési rendőr küldte rossz irányba - szegény poszt annyira szívére vette hibáját, hogy öngyilkos lett.

Az atlétikai versenyeknél maradva: a játékok legnagyobb egyéniségének az amerikai Alvin Kraenzlein bizonyult, aki távolugrásban, valamint három gátfutószámban (60, 110, 200 m) bizonyult a legjobbnak, így négy arannyal térhetett haza. Párizsban kezdődött a sportág egyik legnagyobb alakjának, Ray Ewrynek hosszú éveken át tartó diadalmenete is. A helyből ugrások verhetetlen királya maga volt a csoda. Gyermekbénulásából felépülve (már ez sem semmi), orvosi tanácsra, izomerősítés gyanánt kezdett ugrálni. Szerencséjére Párizsban három szám is kedvezett gyakorlatainak: diadalmaskodott helyből magas-, helyből távol- és helyből hármasugrásban.

A magyar csapat kevesebb sikerrel vette a második akadályt az olimpiák történetében, a francia fővárosból csak Bauer Rudolf térhetett haza bajnokként, megszerezve a magyar atlétika első aranyát diszkoszvetésben. Bauer nem lehetett felhőtlenül boldog az ünnepi emelvényen, hisz a rendezők - a Monarchia az Monarchia alapon - az osztrák himnuszt játszották el tiszteletére. Nem sok választotta el Halmai Zoltánt sem a bravúrtól: St. Louis majdani bajnoka két ezüsttel tette le névjegyét az úszóversenyek alatt.

Az ötkarikás játékok egyébként rengeteg furcsasággal szolgáltak - legalábbis, ha a versenyszámokat nézzük. Bajnokot hirdettek kötélhúzásban, víz alatti úszásban, akadályúszásban (a vízben póznára kellett felmászni, csónakokon szökdelni_), élő galamblövészetben. A párizsi versenyekhez kötődik az egyetlen máig ismeretlen olimpiai bajnok is, egy francia fiúcska személyében. Történt ugyanis, hogy a holland kormányos kettes az előfutamok során rájött, túl nagy koloncot cipelnek magukkal kormányosuk alakjában, így a döntőre egy a parton bámészkodó kiskölyköt kértek fel kormányosnak. A terv bevált, a hollandok győztek, de a nagy ünneplés első pillanataiban elfelejtkeztek a gyerkőcről. Az pedig - elunva a várakozást - eltűnt a tömegben. Egy francia olimpiai bajnok tehát máig ismeretlen, nem úgy a sikert sikerre halmozó hazai tornaválogatott: a torna végelszámolásánál a legjobb nem gall a 23. helyen zárt. Ma nehéz lenne megismételni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!