1980 - Moszkva: Világhatalmi adok-kapok

Az eleddig a játékok sava-borsának számító atlétika így némileg veszített jelentőségéből. Csak a példa miatt, a férfiaknál a kétszáz métert az a Pietro Mennea nyerte, aki Montrealban 4., míg Münchenben 3. tudott csak lenni. Természetesen azért voltak színvonalas döntők is. Hatalmas csatát vívott egymással 800-on és 1500-on Sebastian Coe és Steve Owett. Előbbi a rövidebbik, utóbbi a hosszabb táv világcsúcstartója volt. Szinte "természetes", hogy mindkettő a másik távján tudott győzni. Meglepetés született 3000 akadályon is, a lengyel Malinowski ugyanis hosszú idő után megtörte az afrikaiak hegemóniáját. A nőknél a konkurencia nélkül maradt NDK-s kokszfutók halomra nyerték magukat.

Úszásban már nem tűnt fel annyira a nyugatiak hiánya, s születtek kiváló eredmények. A szovjet Vlagyimir Szalnyikov például elsőként úszott 1500 gyorson 15 percen belül, s ezen kívül bajnok lett 400-gyorson és a 4x200-as váltó tagjaként is. Hatalmas csatát vívott egymással a kétszáz hát döntőjében Wladár Sándor és Verrasztó Zoltán. Utóbbi volt az esélyes, mégis a mindössze tizenhét éves Wladár nyert, Verrasztónak maradt az ezüst. Csík Ferenc 1936-os sikere óta kellett várni az újabb magyar férfi úszóaranyra.

Óriási meglepetést okozott a BKV Előre súlyemelője, Baczakó Péter, aki a bolgár Alekszandrevet legyőzve, 377.5 kilós összetett eredménnyel nyerte a hazai súlyemelés második aranyát. Ugyancsak szinte a semmiből lett bajnok a kisöbü sportpuskások közt Varga Károly. Vitathatatlan volt viszont Magyar Zoltán fölénye lólengésben. A montreali győztes Moszkvában sem akadt legyőzőre. A nőknél tovább fiatalodott a mezőny, 140 centis, harminc kilós lányok repkedtek a levegőben.

Nyolc év után ismét kitettek magukért a birkózók. Növényi Norbert a kilencven, míg Kocsis Ferenc a hetvennégy kilósok közt állhatott a dobogó tetejére. Ökölvívásban nekünk nem jutott arany, a kubai Teofilio Stevenson azonban beállította Papp László csúcsát: triplázni tudott.

Az igazságosság jegyében a szovjetek után az USA kapott lehetőséget a rendezésre. A Los Angeles-i játékok Hollywood jegyében zajlottak, de ennek nem lehettek tanúi a Béketábor tagjai, mivel Moszkva tanácsára távollétükkel tüntettek. A szocialisták közül csak az "el nem kötelezett" (ugye van, aki még ismeri_) Jugoszlávia, és Nicolae Ceaucescu Romániája utazott az Újvilágba.

Az atlétikai versenyek királyának egy fiatal amerikai bizonyult: Kaliforniából indult a világhírnév felé Carl Lewis, aki négyszer is a dobogó tetejére állhatott. Győzött százon, kétszázon, távolugrásban és a 4x100-as váltó tagjaként. Ismét vereséget szenvedett 800 méteren Sebastian Coe, de 1500-on megint győzött. Tízpróbában Dailey Thomson nyert, aki hosszú évekre kibérelte magának a dobogó tetejét. A nőknél középtávon taroltak a románok (Maricita Puica és Doina Melinte), míg a hosszútávok egy mezítlábas brit (eredetileg dél-afrikai), Zola Budd nevétől voltak hangosak.

Hatalmas amerikai fölény jellemezte az úszóversenyeket, az európaiak becsületét a nyugatnémet Michael Gross, alias Albatrosz mentette meg, miután világcsúcsot repesztett 100 pillangón és 200 gyorson. Négy aranyat nyert tornában a román Szőke Kati, és a Romániából az USÁ-ba vándorolt Károlyi Béla számára sem múlt el bajnoki cím nélkül az olimpia: Mary Lou Retton személyében az egyéni összetett bajnokát mondhatta tanítványának. A csapatsportokban a jugoszlávok taroltak: női és férfi kézilabdában, valamint vízilabdában is nyertek. Az amerikaiak begyűjtötték a kosár aranyakat, a férfiaknál egy bizonyos Michael Jordan is a csapat tagja volt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!