Hogy lehettek ennyire jók, magyarok?
További Vizes-vb 2013 cikkek
Ezen a vb-n majdnem minden bejött. Az olimpiai bajnok Risztov Éva nem bírta ugyan a saját maga által diktált gyilkos tempót – ezúttal is egyedül akart úszni –, a tíz kilométeren így nem lehetett érmünk. Olasz Anna ötödik helye ugyanakkor nagyon biztató.
„Ezen a pályán nem az úszástudás döntött. Nem voltak jók a körülmények, a sirályok döglött patkányokat vettek ki a vízből, a minőségéről sokat elárul, hogy emberi ürülékkel, óvszerekkel is találkoztak a versenyzők. Mivel ez mindenkit sújtott, erre nem lehet és nem szabad semmit sem fogni. Az viszont tény, hogy az ilyen sok kanyaros pályánál az úszástudás háttérbe szorul, előtérbe kerül azonban a birkózás. Amiben nem vagyunk jók, de láttam például az olimpiai bajnok tunéziai Melloulit egy kanyarba az első helyen bemenni és a hetedik helyen kijönni. Ezt nekünk szokni kell” – értékelt Kiss László szövetségi kapitány, aki Egerszegivel és Kovács Ágival is olimpiát nyert.
„A nőknél két brazil nyert, ők évszaktól függetlenül edzhetnek, bármikor mehetnek a tengerhez. Nálunk ez az időszak a Balatonnál két-három hónapra korlátozódik, a szegediek valamelyest előnyben vannak, mert ők a Maty-éren talán kicsivel többet edzhetnek. Még egy dolgot feltétlenül meg kell említeni: az olimpián azért is volt könnyebb dolga Évának, mert egy nemzetből csak egy versenyző volt, míg itt kettő, akik egymást segíthették. Ha kellett, mindkét oldalról rúgták egyszerre a brazilok. Érdekes, hogy az 1500 gyorson, amelyik a leghosszabb szám a medencés úszásban, olykor hatalmas különbségek kialakulnak, míg tíz kilométeren öten vannak egy-két másodpercen belül. Erre is nagyon figyelni kell” - folytatta.
A medencében az új testben, de ugyanolyan pozitív versenyzői attitűddel rendelkező Hosszú Katinka volt a legeredményesebb magyar. Bámulatos volt, hogy uralta a mezőnyt, és 200 vegyesen nagyobb fölénnyel nyert, mint négyszázon. Az első aranya a második napon volt, a második az utolsón, és mivel végigúszta az étlapot, ezért érezni lehetett, elfáradt a végére. Nem véletlenül mondta, hogy az utolsó métereken már vasmacska volt a lábán, a célban pedig annyira elment az ereje, mintha vért hányt volna.
Vele és edző-vőlegényével (Shane Tusup) kapcsolatban a kapitány a fanatizmust emelte ki, egymás fanatizálását is, mások visszariadnának azoktól a feladatoktól, amiktől ők nem. Az edzésmennyiséget és a minőséget is külön hangsúlyozta a kapitány.
„Shane nagyon érzi, hogyan kell rá hatni, a motivációs eszköztára kifogyhatatlan, és ne feledjük: egymásért is csinálják, ez pedig egy olyan pluszerő, ami másoknál nincs meg. De ez az erő is eltörpülne, ha Katinka nem lenne tökéletesen felkészített, amit sajnos az előző két évben egyszer sem tapasztaltunk. Dave Salo, korábbi edzője túlvállalta magát, és mindent elárult a mondata, nem baj, ha itt vannak velünk a külföldiek, mert pontosan tudjuk, mit várhatunk tőlük. Ezért is szerettem volna, ha egy évvel korábban hazajön Katka, mert itt szem előtt van, jut idő rá, ám ő nem akart, az olimpiája ráment, de akkor szerzett egy nagy adag dacot, kitartást, önbizalmat és utána a világkupákon magabiztosságot is.”
A két aranyban volt szerepe a Vasasnak is, mert Markovits László klubelnök akkor biztosította a segítségéről, illetve igazolta le, amikor Hosszúért nem kapkodtak mások, még tavaly decemberben. (Gyurta választhatott az egyesületek közül, Katinka aligha.) A nyugodt egyesületi háttér is hozzátartozik az aranyak titkához.
A Kanadában dolgozó, 1992-ben olimpiai bajnoki címet szerző Nagy József úgy látta, hogy az alakváltozással megnőtt Hosszú relatív ereje is. „Könnyű matematikai képlet, ha ugyanolyan szép és kimunkált stílusban úszik valaki, de kevesebbet kell cipeljen a vízben, miközben még erősebb is, felgyorsul. Katinka izmosabb, mint valaha, de a fajsúlya nem változott, ahogy a stílusa sem.”
Hosszú eközben korszakos úszó lett Magyarországon, hiszen három világbajnokságot sem Kovács Ági, sem Egerszegi Krisztina nem tudott nyerni.
A jelző illik Gyurta Dánielre is, aki 2009-től veretlen nagy versenyeken, és igen könnyen viseli, hogy az egész világ ellene készül.
„Ő egy edzői álom. Mind hozzáállásban, mind tudatosságban, és még lehetne sorolni. Az intelligenciája – ezt értem a felkészülésre, a versenyzésre – az első úszásától kezdve átütő volt, ahogy beosztotta az erejét, példaértékű. A legjobbkor volt a leggyorsabb. Mert hát volt az elődöntőben egy amerikai, aki világcsúcson belül kezdte a százat, utána meg majdnem a sürgősségin végezte. Gyurta hatalmas úszóegyéniség, aki mindig érzi és tudja, hogyan kell versenyezni” – ezek ismét Kiss László szavai.
Cseh László ugyanakkor épp arról panaszkodott, hogy ugyan a munkát elvégezte, de nem mer rendesen versenyezni, fél attól, hogy nem lesz meg benne az erő a végére, és egy újabb kellemetlen élménnyel gazdagodik.
„Lacika előtt megemelem a kalapomat, 2003-ban épp ezen a barcelonai helyszínen robbant be, megszorongatta Phelpst 400 vegyesen. Ezüstöt nyert, ahogy most is. Ahogy idősödik, az úszásban úgy lehet valaki egyre inkább sprinter. Ő ezzel nem ért egyet, mert neki a kedvence a 400 vegyes, de most láthattuk, megvan a 100 pillangóhoz az ereje, és nem utolsósorban a sebessége is. Én még arról sem teszek le, hogy 200 pillangón is ott lehet a 2015-ös döntőben, de ahhoz még több edzőtábor kell.”
Az ifjúsági világbajnokok közül ezt a számot Biczó Bence vitte most, de nem jutott a legjobb nyolc közé. Utána azt mondta, hosszan ki fogják értékelni az úszását az edzőjével, mert nem érti, miért nincs meg a kellő ereje az utolsó ötvenre, és óhatatlanul elfogy, amikor a többiek hajráznak. Biczó az ifjúsági olimpián azt a dél-afrikai Chad le Clost győzte le, aki Londonban Phelpst verte, Barcelonából pedig két arannyal térhet haza. Ezért is fájó, hogy Biczó ugyan megnyerte az Universiadét, idején nem tudott javítani a vb-re. „Az Universiade a Grand Slamhez viszont jól jött, mert van ifi vb-győztesünk, EYOF-bajnokunk is. Úszásban ezt nevezik Grand Slamnek.”
Kapás Boglárka és Jakabos Zsuzsa egyaránt három döntőt úszott, Verrasztó Dávid is bekerült 400 vegyesen, de az éremért már nem volt csatában.
Kiss szerint olyan programokat indított el a szövetség, amelyekkel garantált, hogy 2021-ben, amikor Budapest lesz a házigazda, a magyar úszósport még erősebb lehet. Egy nevet emelt ki, Gyarmati Dezső unokáját, Szilágyi Liliánát. Ő nyerte meg az ifjúsági vb-t, pillangón a világ egyik legjobbja lehet hamarosan. „Nagyon szépen fel lehet építeni, 2015-ben már a kazanyi felnőtt vb-n is ott lehet, mert az A-szintje már most meglett volna, de talán még jobb, ha a korosztályában gyűjt tapasztalatokat.”
A szakember kifejtette, rendkívül jó érzés volt az edzőkollégákkal beszélni, mindenki odavolt a magyarok teljesítményétől. „Ugyanolyan fontos, hogy a versenyzőink kisugárzását is nagyon dicsérik, lehetetlen úgy végigmenni a bemelegítő medencénél, hogy ne szorongatnák a kezem. Mivel Magyarországon ötezer igazolt úszó van, azt kell mondjam, valamit a kollégák nagyon tudnak, mert ilyen kis merítéssel is tartjuk a lépést, míg a németek, illetve az angolok aranyat sem szereztek, de például Kanada sem. Csoda- és meseszerű az egész.” (Nálunk 2007-ben volt egy kisebb hullámvölgy, a szuperdresszkorszak nem volt jó hatással az eredményességre, nem volt aranyunk.)
A szövetség elnöke, Gyárfás Tamás szintén érezte a megbecsültséget – neki személyes sikerei is voltak, a nemzetközi szövetség (FINA) alelnöke lett, még Michael Phelps is gratulált neki –, hogy nemcsak felszínen marad Magyarország, hanem a topban állandósítja a helyét.
„Mindenhol azt kérdezik, hogy csináljuk ezt? Hogy ott vagyunk a három nagyhatalom sarkában, hogy a franciák vannak csak előttünk a medencés úszásban. Maglione FINA-elnök velem kivételt tett, mind a három magyar aranyat átadhattam. Pedig az elnökség tagjai általában csak egyszer szoktak megjelenni a pódiumon, van egy ilyen ki nem mondott szabály. Nem nekem, hanem a magyar úszás tiszteletének szólt, hogy átadhattam a magyar győzteseknek a jutalmukat.”
2021-ben Budapest várja a legjobbakat
A helyszínen összesen 230 ezer néző látta a küzdelmeket, nyilván nem lehet más cél, mint ennek túlszárnyalása Budapesten 2021-ben. Hogy nyereséges volt-e az esemény, aminek Doha nem vállalta a megrendezését, később derül ki. Az biztos, hogy a turizmus sem járt rosszul, és szállodai szobát sem volt könnyű találni.