Ha nincs hó, dobj egy hátast medencébe

Sokan nem értették, hogy miért egy mediterrán, tengerparti város kapja a téli olimpia rendezési jogát, de ugyanennyi erővel azt is kérdezhetnék: mit keres Jamaica vagy mondjuk a havat idén még nem nagyon látott Magyarország a téli olimpián? A mi példánk is mutatja, hogy hó nélkül is lehet készülni. Nézzük meg, mit csinál egy téli sportoló nyáron.

Van, hogy csak pihen, de aki igazán profi, az egy-két hét kihagyásnál többet nem engedélyez magának. Erősíteni, fizikai képességeket fejleszteni egész évben lehet, csak éppen az nem annyira emlékeztet az adott sportág mozgásanyagára. De mit lehet hó és jég nélkül csinálni?

Például görkorcsolyázni. A magyar rövidpályás gyorskorcsolya válogatottban is vannak olyan sportolók, akik előbb álltak görkorcsolyán, mint jégen. Kilométergyűjtésre remek a görkorcsolya, de azokat a bedőléseket nem lehet vele imitálni, mint amilyenekre a jégen szükség van. Talán meglepő, de sok síző is húz egysoros görkorcsolyát, a finom mozgásokat, szlalomozásokat, súlypontáthelyezéseket ők is így gyakorolják szárazon.

A sífutók sírollereken száguldoznak a hegyeken, még waxolniuk sem kell, csak az aszfalt legyen elég jó a guruláshoz. A sírollerezésből már világbajnokságot is rendeznek. Van néhány sífutó, aki rollerre sem áll, hosszú túrákon gyakorolja be a bottal futást. Így folyamatosan dolgozik felsőtestre is. A biatlonisták is sírolleren szimulálják a futást, a legtöbb pálya lőtere nyáron is üzemel, csak hó helyett aszfaltcsíkon kell megközelíteni a lőállást.

A síugrók sem pihennek, jó ideje nyári világkupájuk is van, a sísáncon kerámiával vagy fémmel bélelt nyomból ugranak le, míg a lejtőt speciális műfűvel borítják. Míg ezekig az anyagokig eljutottak, rengeteget kísérleteztek az elmúlt száz évben. Ugrottak már kókuszhánccsal, fakéreggel és fenyőtűvel fedett sáncról is, de szappant és gumit is használtak a jobb csúszófelület kialakításánál. Sokan azt hiszik, a nyári síugrók egy medencébe vagy élővízbe csobbannak a leérkezésnél, de ez tévedés.

A medencét a síakrobaták használják, ahogy az extrém sportosok vagy a tornászok szivacsgödörben próbálják ki új trükkjeiket a versenyek előtt, úgy itt a medence és a víz jelenti a sérülésmentes közeget.

Aki ismeri Jamaica vagy éppen az Index bobcsapatának a történetét, az tudja, hogy jégvályú nélkül is lehet edzeni a bobra. Az indítómozzanat a tolás, ezt autók taszigálásával is be lehet gyakorolni, míg szerencsésebb esetben van egy olyan nyári pálya, ahol a bobot sínekre téve szimulálható a start. Az amerikaiak edzőközpontjában a megindított bob egy ellenlejtőbe fut bele, így szinte magától visszagurul a starthelyre.

A nyári szánkózásra is van megoldás, ahogy azt az indiai Keshavannál is láttuk, a Himalája lejtőin egy görgős alkalmatossággal is elérhető a sebesség mámora.

Ha pedig hihetünk a síterepeiről kicsit sem híres ausztráloknak, akkor a snow-, pardon, sandboardozáshoz egy kisebb sivatag és néhány homokdűne is elég.