Gellért, Mercédesz
11 °C
14 °C

Svájcban élsz? Akkor síelni is tudsz!

2014.02.15. 10:53

A nepáli Dachhiri Sherpa harmadik, utolsó olimpiáján ért a csúcsra, meglehetősen kicsi csúcsra, a 15 kilométeres klasszikus sífutásban a 86. lett, ezzel túlszárnyalta korábbi eredményeit. A 44 éves sportoló bivalyerős, de nem a sífutás, hanem a hegyi ultramaratonok királya. Ez a szám meg nincs az olimpián.

Sherpa az egyetlen nepáli induló Szocsiban, de azért nyolcan őt is elkísérték, hogy még erősebb legyen az ország jelenléte az olimpián, és biztos az utazásnak is örültek a tisztségviselők. Nagy eredményben azért nem reménykedhetnek. Sherpa nyolc éve Torinóban 94., négy éve Vancouverben 92. lett az olimpián.

Sherpa serpaként kezdte, először csak főzött a himalájai expedícióknak, majd később hegyivezető lett. Aztán a brutális hegyifutó-versenyek versenyezője lett. A sífutókarrierje sem szokványosan indult. Mikor látták, hogy milyen jól szerepel az ultramaratonokon, a legendás Ultra Trail du Mont Blanc-on még mindig ő tartja a pályacsúcsot, behívatta az állami sportvezetés, és megmondták neki, hogy mostantól a sífutással is kéne foglalkoznia. A 2003-es Ázsiai Játékokra neveznék. Nem nagyon értette, miért őt nézték ki, aztán kiderült, mivel feleségével már élt Genfben, azt gondolták, Svájcban mindenki tud síelni. Tévedtek. „Sosem volt előtte sí a lábamon, beletelt egy időbe, mire megtanultam, a futómúltam azért sokat segített" – emlékezett vissza Sherpa.

Szerencsétlenségére abban az évben Svájcban sem volt sok hó, így csak hatszor tudott edzeni a játékok előtt. Nem is véletlenül lett utolsó.

Az azért bebizonyosodott, hogy hiába van valakinek hihetetlen fizikuma és kitartása, technikai képzettség, sportágspecifikus képzés és versenyeztetés nélkül nem lehet betörni a semmiből az élvonalba.

Az alacsonyabb kategóriájú versenyeken is a vert mezőnyben végez, de Sherpa nem is nagyon izgatja magát ezen, a coubertin-i eszmét tette a magáévá, neki a részvétel a fontos. „Csak nézem az emberek arcát, tele vannak feszültséggel. Az olimpikonok stresszelnek, esznek gyorsan, aludni mennek, aztán teljesítenek, ennyi. De vajon tudnak bármit is az olimpiai értékekről?" – mondta már Szocsiban a Reutersnek.

Már az első olimpiája is elég kalandosra sikerült, nem is volt biztos benne, hogy indulhat Torinóban, de azért elment. Az 50 kilométeres szabadstílusú versenyre készült, kitartásához az állt legközelebb, de aztán a nepáli vezetők rájöttek, nem lesz esélye célba érni, simán lekörözhetik és ezért kiállíthatják. Ekkora égést pedig nem engedhetnek meg maguknak. Így aztán Sherpa a 15 kilométeres klasszikusban indult, arra stílusra meg nem is készült. Öt embert azért így is sikerült megelőznie.

Utolsó olimpiáján szeretné inspirálni teljesítményével a nepáliakat, de elég nehéz dolga van, a népesség 70 százaléka azt sem tudja, mi az az olimpia, aki meg igen, annak se nagyon van tévéje. Az is nehézséget jelent a sportág fejlődésében, hogy bár hó van, egyetlen sífutópálya sincs az országban. Sherpa reményei szerint az ő segítségével hamarosan épülhet egy, és kikerül onnan egy olyan síző, aki átveszi a szerepét. A nepáli olimpikon már eddig a jótékonykodásnak szentelte életét, tíz árvaházat támogat, de részt vesz egy kórház újjáépítésében