Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Pokoli kényelmes kötél nélkül mászni

2015.11.22. 11:28
Az extrém mászók azok a bolondok, akik nem tudnak a fenekükön ülni, mindig valamilyen képtelen helyeken kell hősködniük, mondta lapunknak Babcsán Gábor, Magyarország egyik legismertebb sziklamászója, aki a nehéz mászásokat még azzal is komplikálja, hogy nem visz magával biztosítókötelet. Mit gondol, amikor 50 méter magasan rájön, hogy nem tud átlendülni a következő kiugrásra? Mekkora volt a legnagyobb esése? Mit csinált, amikor rányúlt egy repedésben sütkérező gyíkra? Szokatlan helyek lehetetlen helyzeteiről kérdeztük az 55 éves mászót.

Tavaly az év magyar alpesi hegymászójának választottak. Idén is volt valami vad mászásod, vagy ültél a babérokon? 

Idén elnyelt a Bakony. Egy mászócentrumot építettünk barátaimmal uniós pénzekből, amit most fejeztünk be. Egyedülálló park, (fix drótköteles) klettersteigekből és több mint száz közepes nehézségű mászóútból áll. A kezdő és a műkedvelő mászóknak egy kitűnő terep lesz.

Az év alpesi mászója címet mivel érdemelted ki?

Kovács Tamással, akivel ezt a bakonyi projektet is csináltuk, befejeztünk egy általunk megnyitott új utat a Raxon, a Keleti-Alpokban. Egy jó vad, 200 méter magas áthajló falon, alsó biztosítással. A stílusa is nehéz volt, a fokozata is nehéz volt.

Szokták rád mondani, hogy extrém mászó vagy, mit jelent ez?

Az extrém mászók azok a bolondok, akik nem tudnak a fenekükön ülni, mindig valamilyen képtelen helyeken kell hősködniük. Ez a fajta mászás kétfajta nehézséget takar. Először is fizikait, mert nagyon nehéz vagy hosszú ideig tart felmászni. Emellett lelki nehézséget is, mert a fal rosszul biztosított, nehéz elhelyezni a biztosításokat, esetleg hideg van. 

Ráadásul ezt te még megfejeled azzal, hogy sokszor biztosítás nélkül csinálod.

Igen, van egy változata, a szólómászás, ami azt jelenti, hogy gyakran kötél nélkül mászok. Az biztos, hogy a veszélyfaktor így a legmagasabb. Ha ilyenkor tévedsz, vagy letörik egy fogás, akkor leesel. Ha ez tíz méternél magasabbról történik, akkor nem kerekesszék lesz a vége, hanem valami más. Az biztos, hogy a jó mászók közül is kevesen másznak kötél nélkül.

Hogy a fenébe jut az ember eszébe biztosítás nélkül százméteres, nehéz falakra mászni? Nyűg a kötél?

Jól ráéreztél, igen, sokkal kényelmesebb egyébként kötél nélkül mászni. Pokoli kényelmes. Gyakorlatilag teljesen oldott vagy, még a leeséstől sem félsz. De nem is gondolhatsz a leesésre, mert az leblokkolna. Úgy kell másznod, azzal az érzéssel, hogy nem eshetsz le. Elég abszurd, de nem lehet máshogy.

Mikor jött az első ilyen ötlet?

Fiatal koromban már nagyon szerettem a veszélyt.

Szóval brahiból kezdted el?

Lehetséges. Kisgyerekként is bevállalós voltam, egyedül csavarogtam a sötét erdőben. Amikor 16 éves voltam, amúgy sem volt még annyira biztonságos technikailag a mászás, mint most. Sokat jártunk homokkövekre, nagyon nagyokat lehetett esni.

Hányszor pottyantál le?

Sokszor.

Mekkora volt a legnagyobb esés?

23 méter. Az nyolc emelet. Szerencsére megúsztam. Függőleges fal volt, nagyon komolyan megütöttem magam, a derekam majdnem eltört.

Ilyenkor van az, hogy egy életre eldönti az ember, hogy végleg abbahagyja?

Ez az esés nekem egy komoly trauma volt, de nem akkora, hogy elgondolkozzak a mászás abbahagyásáról. 

Máskor sem volt ilyen?

Nem. 36 éve mászok, és szerencsére olyan komoly balesetem még nem volt.

Ez vajon minek köszönhető? A szerencsének vagy a szólómászásban inkább ne bízzon az ember a szerencsében?

Sokféle módon mászok. Biztosítás nélkül is, de nem annyira gyakran. Pont ez az egyik döntés. Hogy vadakat csinálok időnként, akár évente többször is, de azért meghúzom a határt. Érzem, hogy addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Ha azt mondanám, hogy azért nem történt még nagy balesetem, mert jól koncentrálok, az nagyon pökhendi volna. Egy ilyen sorozatban ez már a szerencse dolga is. Ez holtbiztos. Az is tuti, hogy amikor szólóban mászok, akkor sokkal jobban koncentrálok, mint kötéllel.

Mi volt életed legnehezebb mászása?

Volt három-négy, ami 9-es fokozatú volt...

Itt most nem a mérettáblázat szerint gondolom, hanem arra, ami után azt mondtad, hogy huú...

A legdurvább mászásom 27 évesen volt.  Az oregoni Smith Rockon voltam egyedül. Egy nehéz sziklatornyot másztam úgy, hogy nem ismertem az utat. Szólómászásban, ha van információd a falról, bízhatsz magadban, de ha nem ismered, akkor improvizálni kell. Ez kockázat, egy rossz mozdulat halálos lehet. A vége előtt inkább vissza is másztam az aljára, mert eléggé beszartam. Ilyenkor le kell ülni egy kicsit meditálni, hogy kell-e nekem ezen a tetőn kockáztatnom.

Álljunk meg ennél a pontnál. Amikor fenn a falon beléd hasít, hogy meg kell tenni egy bizonyos mozdulatsort, de látod, hogy kétesélyes, mi megy át a fejeden? Pánikba esel? Megerősödsz?

Ott elbizonytalanodtam konkrétan. Ezért másztam vissza, mert bizonytalanul nem lehet mászni, pláne biztosítás nélkül. Negyedórás ücsörgés után azt mondtam, hogy egy nehéz út megmászása úgyis arról szól, hogy bele kell csapni. Ha azon gondolkozom, hogy még nem döntöttem, mégis benne vagyok a mászásban, abból nagyon könnyű lesz leesni. Ha viszont azt a kényes mozdulatot tiszta erőből, teljes energiával csinálom, akkor nem lesz baj.

Ez milyen mozdulat volt, valami ugrásos vetődés?

Egy kilendülés volt egy tetőn. Ha kötélen vagy, és kilendül a lábad, akkor azt tudod, hogy a kötéllel megtart, ha beleesel is. De ha kötél nélkül rálendülsz a két kezedre, ilyen rossz fogásokon, az azért nehéz, mert nem sok időd van, hogy ahogy felhúzd magad, keress egy másik fogást.

Milyen mélység volt alattad?

Egy 50 méter magas kőtorony tetején történt.

Végül rákoncentráltál és sikerült?

Sikerült. No, ez a mászás elég éles volt. De a legtöbb szólómászás sokkal könnyebbnek tűnt a végén, mint gondoltam volna.

Hát a végén minden könnyebb, persze.

De maga a fizikai erőkifejtés is. Valószínűleg nagyon komoly erőnléti és lelki tartalékokat bemozdíthattam sokszor, amiket a normál mászás folyamán még nem vennék elő.

A stresszhelyzet okozta adrenalinlöket pluszereje?

Igen. Rá is lehet szokni. Pont emiatt, mert ugye ez kábítószer. Itt van például a leghíresebb amerikai mászó, Alex Honnold, aki egyre nehezebb ezerméteres falakat mászik szólóban. Igaz, grániton, ami jobb a szólómászáshoz, de amit ő csinál, az már nekem is félelmetes. Komplett bolond.

Zavarnak ilyenkor a madarak, vagy ilyesmi?

Minden zavar, mindent ki kell zárni a tudatodból. Nagyon keveset szólóztam például úgy, hogy nézték. Persze a legnehezebbeket lefotóztattam, vagy lefilmeztettem, hogy legyen rá bizonyíték. De valójában, ha sokan voltak alattam, vagy többen látták, az zavart. Ez nem cirkusz. Ez befelé szól. Ez magadnak szól.

Az előbb, amikor mondtad, hogy beijedtél egy helyzettől, nagyon naturális kérdés jutott eszembe. Mi van akkor, ha a falon rád jön a szapora?

Szólómászás közben blokkolódnak az ilyen dolgok. De az egyik barátomnak egyszer volt egy áthajlásban egy ilyen szaporasága, kötélen szerencsére. Kikötötte magát, mi meg néztük a barna esőt előttünk. Hát ez van ilyenkor.

Olyan előfordult, hogy indulás előtt nem voltál magadban biztos száz százalékig egy nehéz mászás előtt?

Több olyan szólómászás is volt, hogy hetekig készültem rá, de végül, mielőtt megért volna bennem, feladtam. Éreztem, hogy valami nem stimmel. Nem tudom, mi, valaki rosszul nézett rám, talán a kedvesem nem akart engedni, vagy a gyerekeim.

Vissza tud tartani mindig a család, vagy csak akkor, amikor bizonytalan vagy?

Vissza tud. Noha volt egy-két nehéz szóló, amikor még kicsik voltak. De az biztos, ahogy idősödök, meg hegymászást oktatok, meg túrákat vezetek, tehát kvázi mások életéért felelek, nagyon érzem azt, hogy mit lehet megcsinálni és mit nem.

De most volt a Raxon ez a veszélyes, hosszú szólómászás. Nem mondák a családtagjaid, hogy most már állj le, elég volt?

A nagyobbik fiam mondta, hogy apa, tök hülye vagy, már mindent elértél, miért akarsz még többet, benőhetne már a fejed lágya. A kisebbik is kábé ugyanezen a véleményen volt, és mondjuk, igazuk is van valahol. De ezt már ilyen őszikének, búcsúnak szántam. Azért bennem is ragadhat még egy-két szóló.

Növelte a bizonytalanságot, hogy nem húsz méter volt alattad, hanem kétszáz?

Nem a magasság a vészes, hanem az, hogy egy nagyobb alpesi sziklafal itt-ott törékeny, nem tudod úgy kiismerni. Elkezdhet esni az eső, fújni a szél. De elég, ha egy gyík előugrik a sziklából mellettem, az nagyon ijesztő tud lenni. Az ember benyúl egy repedésbe, és megmozdul a szikla, mert rányúlt egy gyíkra. Jó párszor előfordult már.

Egyébként a fiaid másznak?

Nem. Mászogattak, de már nem.

Támogattad volna, hogy egy ilyen öngyilkos szólót bevállaljanak?

Nem. Szólót azt nem. Egyértelmű. Annyira nem is érdekli őket szerencsére, talán azért, mert az apjuk ennyit távol volt. A hegymászásnak olyan aspektusa is van, hogy apa nincs otthon, mert már megint a hülye hegyei között van.

Mik a kedvenc helyeid itthon és külföldön?

Külföldön a Rax. Közel is van, meg nagyon szép. Szeretem az olyan alpesi vidéket, ahol van erdő, ahol emberek vannak a hegyek között. Jó a Magas-Tátra is. Meg a bakonyi kis sziklákat is szeretem. Itt másztam vagy 150-200 utat, azok jó részét én találtam ki, én adtam a nevüket. Ezek mind olyanok, mint kis alkotások, amik megmaradnak az ember után. 

Divatba jött Magyarországon a szikla- és a hegymászás?

Teljesen. Egyrészt örülök neki, mert a mászás egy jó sport. Aki hegyet mászik, az örömmel tér vissza utána. Társasági sport, neveli az embert, jó barátokat ad, természetben van az ember. A mászás mostanában iszonyú népszerű lett Magyarországon. Az elmúlt években épült hazai klettersteigek több ezer embert mozgatnak meg, műfalmászás is nagyon vonzza a fiatalokat. Nagyon jók a fiatalok, van egy sportmászó generáció, húszévesek, már világszínvonalon másznak szinte. És ez a sok kis magyar szikla hozadéka is.

Névjegy

Babcsán Gábor: (1960. június 3. --) magyar extrém hegymászó, oktató és szakíró, aki térképész végzettséggel is rendelkezik. 1976-ban kezdett el hegyet mászni. Az 1980-as években a hegymászóválogatott tagja volt. 1987-ben a Magyar Hegymászó és Sportmászó Szövetség a tiszteletbeli tagjává választotta. Egyik szerzője a Magyarország szikláin kalauznak. A Függőleges Birodalom című könyve 2003-ban, az Égig érő fal 2013-ban jelent meg. A sportmászásban az elsők között volt Magyarországon, aki elérte a tizedik fokozatot (Fekete Mágia, 1990 és Nagydoktori, 10+, 1993). Mászott nehéz utakat kötélbiztosítás nélkül (Utópia, 9+) és szólóban, kötélbiztosítással az Alpokban (Rax, Fantasztikus Fantázia, 8+). Eddig közel 20 expedíción vett részt. Ezek közül a legnehezebb mászásai voltak 1989-ben egy új út a Kedardome (6900 m) keleti falán (1200 m, 7,A2) és 2001-ben a Patagóniában a Cerro Mascara nyitott új útja a Fragile Faces (800 m, 8, A4). 2010-ben az osztrák Hochschwab -hegységben egy nagyon nehéz új utat mászott, ez a 12 kötélhosszas, nagyrészt nyolcas-kilences nehézségű Stájer Álom. Októberben jelent meg videója a legutóbbi mászásairól.